Selypi azbesztügy – milliárdos mentesítés után is előkerül a veszélyes hulladék
A selypi „halálgyár” egykori területén kutat a Holtpont csapata és a helyi ügyet képviselők | Fotó: Magyar Jelen
Több mint tíz évvel azután, hogy az állam 1 milliárd 293,3 millió forintot biztosított a selypi térség azbesztszennyezésének felszámolására, a veszélyes hulladék ma is előkerül a földből. Kismihók Tamás, a Heves Vármegyei Közgyűlés mi hazánkos képviselője hónapok óta viszi hatóságok elé és tartja napirenden az ügyet; vele jártuk be az egykori selypi azbesztcementgyár területét és környezetét.
A két érintett polgármester szerint a valós szennyezés akár többszöröse, sőt több tízszerese is lehet a jelenleg dokumentált mennyiségnek, miközben a felszámolás terhét olyan önkormányzatokra próbálták hárítani, amelyek azt saját költségvetésükből képtelenek lennének finanszírozni. Az ügy közben már az Országgyűlés elé is eljutott: Dócs Dávid írásbeli kérdésekkel és közérdekű adatigénylésekkel akar választ kapni arra, mi történt a korábbi mentesítés során, mi lett a büntetőeljárások vége, és ki viseli végül a felelősséget.
Elég néhány centimétert megbolygatni a földet az egykori selypi azbesztcementgyár területén, és ipari eredetű törmelék bukkan elő. Nem egyetlen ponton, nem egyetlen kupacban: a helyszíni bejárás során újra és újra olyan maradványok kerültek elő, amelyek azt mutatják, hogy az egykori gyár története korántsem ért véget a bontással és a több mint egy évtizede lezártnak tekintett mentesítéssel.
A terepen Kismihók Tamás vezetett végig bennünket. A Heves Vármegyei Közgyűlés mi hazánkos képviselője az elmúlt hónapokban újra és újra jelezte a hatóságoknak, hogy a térségben azbeszttartalmú hulladék található, feljelentések is születtek, és az ügy nyilvánosságra kerülésében is meghatározó szerepet vállalt. A petőfibányai területre Petrik Zsolt lőrinci önkormányzati képviselő hívta fel Kismihók figyelmét, Kismihók pedig ezt követően vitte tovább az ügyet a hatóságokhoz és a nyilvánosság elé. A későbbi mintavételek több helyen igazolták az azbeszt jelenlétét.
„Mindenhol előbukkannak” – mutatta a helyszínen a földből előkerülő darabokat.
Kismihók szerint a mostani feltárások egyik legsúlyosabb kérdése az, hogyan maradhatott ennyi azbeszttartalmú törmelék a térségben egy olyan mentesítés után, amelyre korábban több mint egymilliárd forint közpénzt fordítottak.
A helyszínen járva ez a kérdés nehezen kerülhető meg. Az egykori ipari terület több pontján ma is törmelék található, és olyan épületet is találtunk, amely a mai napig inkább elhagyott gyártelep benyomását kelti, mint egy minden részletében rendezett, rekultivált területét.
Kismihók álláspontja szerint ezért nem elegendő azt megállapítani, hogy ma is van azbeszt a térségben: végig kell követni, hogy a korábbi mentesítés pontosan mire terjedt ki, milyen munkákat végeztek el ténylegesen, kik ellenőrizték a teljesítést, és milyen dokumentáció alapján nyilvánították lezártnak a munkát.
A bontás történetét büntetőeljárás is kísérte
A Selyp Invest Kft. egykori ügyvezetőjével szemben a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat. A Hatvani Járásbíróság első fokon felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, az Egri Törvényszék azonban később hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el. A megismételt eljárás még évekkel később is folyamatban volt, a jogerős lezárás azonban a nyilvánosan hozzáférhető adatokból nem követhető egyértelműen.
Kismihókék közben egy újabb felvételt is a hatóságok elé vittek. A birtokunkba került hang- és videófelvételen a bontás egyik résztvevője pénz átadásáról és egy olyan bontási engedély intézéséről beszél, amelynek körülményei tisztázásra szorulnak. Kismihók Tamás és Petrik Zsolt a felvétellel büntetőfeljelentést tett.
A felvételen elhangzó állítások valóságtartalmának és az esetleges büntetőjogi felelősségnek a megállapítása természetesen a nyomozó hatóság feladata. Az azonban tény, hogy a selypi történetben egyszerre maradt nyitva a korábbi büntetőeljárás végkimenetelének kérdése és a bontás körülményeinek újabb vizsgálata.
Közel 1,3 milliárd forint – de pontosan milyen teljesítésre?
A kormány 2014 végén 1 milliárd 293,3 millió forintot biztosított a Zagyvaszántó–Lőrinci–Selyp–Petőfibánya–Hatvan térségben kialakult azbesztszennyezés felszámolására. A feladat nem csupán a felszínen látható veszélyes hulladék elszállításáról szólt. A program az azbeszttartalmú törmelékkel keveredett föld kitermelését, a terület megtisztítását, zárómintázásokat, levegőminőségi vizsgálatokat, monitoringot, utógondozást és műszaki ellenőrzést is magában foglalt. A munkát a Partner-Depónia Hulladékhasznosító Kft. végezte. 2015 őszén a mentesítést befejezettnek nyilvánították, és a korabeli közlések szerint mintegy 25,5 ezer tonna, hozzávetőleg 18,9 ezer köbméter azbeszttartalmú veszélyes anyagot szállítottak el.
2026-ban azonban ismét azbeszt került elő. Kismihók Tamás szerint ez önmagában elég ok arra, hogy a régi iratokat és a teljesítési dokumentációt újra elővegyék. A kérdés nem pusztán az, mennyi hulladékot vittek el, hanem az is, hogy mi alapján vették át a munkát, milyen zárómérések készültek, milyen monitoring követte a beavatkozást, és teljesült-e mindaz, amire a közpénzt kifizették. Ezeket a kérdéseket most Dócs Dávid viszi tovább országos szinten.
Dócs Dávid írásbeli kérdésekkel és adatigénylésekkel folytatja
Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője korábban már az Országgyűlés elé vitte a selypi azbeszt ügyét. A mostani helyszíni feltárások és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján három, egymással összefüggő ügycsoportban akar választ kapni azokra a kérdésekre, amelyekre mindeddig nem született megnyugtató válasz.
Az első a büntetőjogi felelősség kérdése. Dócs arra kér választ, hogy jogerősen lezárult-e a Selyp Invest Kft. egykori ügyvezetőjével szemben indított büntetőeljárás, és ha igen, milyen eredménnyel. Ha nem marasztaló ítélettel zárult az ügy, azt is tisztázni akarja, hogy felmentés, megszüntetés, elévülés vagy más eljárásjogi ok vezetett-e a befejezéséhez.
A második kérdéskör a korábbi mentesítés és a közpénz felhasználása. Dócs írásbeli kérdésében azt akarja megtudni, pontosan mekkora összeget fizetett ki az állam a Partner-Depónia Kft.-nek, milyen teljesítésigazolások alapján történt a kifizetés, kik voltak jogosultak a szakmai, műszaki és pénzügyi teljesítés elfogadására, valamint rendelkezésre állnak-e azok a zárómintavételi, laboratóriumi és monitoringeredmények, amelyek alapján 2015-ben befejezettnek nyilvánították a mentesítést.
A képviselő arra is rákérdez: ha utólag kiderül, hogy a kormányhatározatban előírt valamely feladat nem vagy nem teljes körűen valósult meg, vizsgálja-e a kormány a teljesítésigazolás, a kifizetés, illetve az esetleges vállalkozói vagy állami felelősség kérdését. Dócs ezeket nem költői kérdésként teszi fel. Közérdekű adatigénylésekkel és írásbeli kérdésekkel fordult, illetve fordul az érintett szervekhez és minisztériumokhoz, mert álláspontja szerint a teljes felelősségi és pénzügyi láncot dokumentumról dokumentumra végig kell követni.
Hová került az elszállított azbeszt?
A korábbi mentesítés kapcsán további kérdés, hogy pontosan honnan, milyen mennyiséget termeltek ki, hová szállították, milyen mérlegjegyek és átvételi dokumentumok készültek, és ezek hogyan vethetők össze a ma ismét előkerülő szennyezéssel.
A jelenlegi leletek önmagukban nem bizonyítják, hogy ugyanazokon a pontokon maradt vissza az azbeszt, amelyeket 2015-ben már mentesítettek. Éppen ezért Dócs szerint kulcskérdés az akkori teljes dokumentáció feltárása: csak ebből lehet megállapítani, hogy a mostani szennyezés a korábban mentesített területekhez kapcsolódik-e, vagy olyan történeti feltöltések és lerakások kerülnek most elő, amelyekkel a korábbi program egyáltalán nem számolt.
A jelenlegi mennyiség akár csak a töredéke lehet a valós szennyezésnek
A történet súlyát tovább növeli, hogy az érintett települések polgármesterei szerint a jelenleg feltárt mennyiség nem feltétlenül mutatja meg a probléma valódi nagyságát.
Juhász Péter, Petőfibánya független polgármestere arról beszélt lapunknak, hogy csak az érintett petőfibányai területen több ezer tonnás nagyságrenddel lehet számolni, miközben a szennyezés nem áll meg a településhatároknál.
Pálinkás Péter, Lőrinci polgármestere pedig úgy fogalmazott: amit most ismerünk, az akár csak a „jéghegy csúcsa” lehet, és a teljes Selypi-medence érintettségével is számolni kell.
Ha ezek a becslések helytállóak, akkor a valós mennyiség akár többszöröse vagy több tízszerese lehet annak, amely ma a dokumentációkban szerepel. Ez pedig már több milliárd forintos mentesítési költséget jelenthet.
Az önkormányzatokra terhelt költség vállalhatatlan lenne
A hatóság az újonnan feltárt azbeszttartalmú hulladék miatt több érintett ingatlan tulajdonosát – köztük önkormányzatokat – kötelezte a veszélyes anyag megfelelő kezelésére és elszállítására.
A két polgármester azonban egyértelművé tette: az önkormányzatok ezt a terhet saját költségvetésükből nem tudják vállalni. Ha a tényleges mennyiség valóban a jelenleg ismert sokszorosa, a teljes feltárás, kitermelés, biztonságos elszállítás és ártalmatlanítás költsége olyan nagyságrendű lehet, amely egy-egy érintett település költségvetését ellehetetlenítené.
Dócs Dávid ezért arra is választ vár az illetékes tárcától, hogy indokolt-e egy évtizedekkel ezelőtt keletkezett ipari szennyezés felszámolásának költségeit azoknak a jelenlegi ingatlantulajdonosoknak és önkormányzatoknak viselniük, amelyek magát a szennyezést nem okozták, illetve lesz-e olyan központi állami forrás vagy program, amely leveszi róluk ezt a terhet.
Kismihók szerint addig nincs lezárva az ügy, amíg nincs megoldás
Bár a felelősségi kérdések most már az Országgyűlésben és közérdekű adatigénylésekben is megjelennek, a történet helyi motorja továbbra is Kismihók Tamás. Ő volt az, aki a helyszíni jelzéseket hatósági üggyé és nyilvános kérdéssé tette, végigjárta a területeket, dokumentálta a szennyezést, és a mostani bejáráson is újra megmutatta: az azbeszt nem múlt idő Selypen és környékén.
Kismihók és Dócs egyaránt azt mondja: addig nem tekintik lezártnak az ügyet, amíg nem születik érdemi megoldás a szennyezés felszámolására, nem tisztázódik, mi történt a korábbi mentesítés során, és nem derül ki az sem, kit milyen felelősség terhel.
Mert Selypen ma már nem az a kérdés, hogy van-e még azbeszt. Hanem az, hogy mennyi van, hogyan maradhatott ott, mi történt az egyszer már kifizetett mentesítéssel, és ki fogja végül vállalni a felelősséget azért, hogy ez a történet több mint egy évtizeddel később még mindig nem ért véget.
Kérjük Önöket, támogassák munkánkat és a műsor fennmaradását!
Adományaikat a Magyar Jelent fenntartó Magyar Jelen Alapítvány részére örömmel vesszük:
Magyar Jelen Alapítvány 10410400-00000190-11572440
HU26 1041 0400 0000 0190 1157 2440
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB
Korábbi adások:
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
További cikkeink
Támogassa munkánkat!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
Legfrissebb
Belföld
2026. szept. 24. 19:16
Ütős programokkal jön a Betyáros Családi Nap a hétvégén
Belföld
2026. szept. 24. 17:16
Kitálalt a százados a Parlamentben a Covid-oltás visszautasítása miatt kirúgott honvédek ügyében
Belföld
2026. szept. 24. 16:17
Tíz év után újra megjelenik a Népszabadság
Belföld
2026. szept. 24. 15:03
Hiába fizetnek havonta, mégis elárverezik a kétgyermekes család otthonát
Belföld
2026. szept. 24. 13:32
Egy hónap, hat késelés, négy halott
Legfontosabb
Belföld
2026. szept. 24. 19:11
Ütős programokkal jön a Betyáros Családi Nap a hétvégén
Belföld
2026. szept. 24. 17:14
Kitálalt a százados a Parlamentben a Covid-oltás visszautasítása miatt kirúgott honvédek ügyében
Belföld
2026. szept. 24. 13:58
Tíz év után újra megjelenik a Népszabadság
Belföld
2026. szept. 24. 12:36
Hiába fizetnek havonta, mégis elárverezik a kétgyermekes család otthonát
Belföld
2026. szept. 24. 12:38
Egy hónap, hat késelés, négy halott
Friss hírek
