A német Der Spiegel információi szerint Boris Pistorius német védelmi miniszer 2025-re visszahozná a kötelező katonai szolgálatot Németországban, amelyhez a jelenlegi svéd rendszer szolgálna példaként. A német sorkatonasági modell kidolgozására április 1-ig kapott határidőt a minisztérium – adta hírül a portfolio.hu.
A jelek szerint az önkéntesek toborzása kudarcot vallott az erősen balra tolódott Németországban. Pár éve még a Bundeswehr legnagyobb problémája az volt, hogyan derítse fel, és távolítsa el soraiból a hazájukat szerető nacionalistákat, akiket csak úgy jellemeztek, mint „az alkotmányos rendre veszélyes elemek”. A nagytakarítás jól sikerült, drasztikusan le is csökkent a hadsereg létszáma. Ezt követően toborzásba kezdtek, ám legnagyobb megdöbbenésükre se a migránsok, se a szélsőbalos-globalista liberális antifasiszták nem kívántak a fegyveres erőknél szolgálni.
Így most új ötlettel állt elő az ország vezetése. A szélsőségesen pacifizált, öngyűlöletre nevelt társadalomra egyszerűen rákényszerítenék a szolgálatot, méghozzá a sorkatonaság ismételt bevezetésével. Legalábbis erre utal az a kiszivárgott információ, miszerint a miniszter arra utasította minisztériumát, hogy április 1-jéig dolgozza ki a modell részleteit.
A Spiegel rendelkezésére álló belső dokumentum értelmében Pistorius még a parlamenti választások előtt be szeretné mutatni a javaslatát a német kormánynak, és politikai döntést is kicsikarna. A dokumentumban szereplő célmeghatározás szerint a kötelező sorkatonasági modellnek olyannak kell lennie, amely már rövidtávon hozzá tud járulni a „nemzet ellenállóképességéhez”.
Ezzel összefüggésben Pistorius a héten skandináviai üzleti útra indult, ahol egyik fő célja a svéd sorkatonai modell alapos megvizsgálása.
Nem kecsegtet túl nagy reményekkel
A liberális svédek 2017-ben vezették be a kötelező katonai szolgálatot, noha a megfogalmazás félrevezető. Ugyanis ez távolról sem azt jelenti, hogy az iskolát elvégző diákokat besorozzák. Első körben csupán egy vizsgálat alá vetik őket, és azok kapnak csak ajánlatot a hadseregtől, akik ezek alapján minden feltételnek megfeleltek. A statisztikák szerint
a fegyveres erők szolgálatára alkalmasak aránya kevesebb mint 10 százaléka a diákoknak.
Nyilván, nem arról van szó, hogy a Waffen-SS-hez hasonló válogatás lenne Svédországban, egyszerűen csak olyan szinten elpuhult és feminizált a társadalom, hogy a fiatalok jelentős többsége, mintegy 90 százaléka(!) teljesen alkalmatlan még az alapkiképzés teljesítésére is.
Aligha jobb a helyzet a szebb sorsra érdemes Németországban, ahol tovább rontja a helyzetet, hogy még ha csak évi 40 ezer sorkatonával számolunk, a Bundeswehrnek ahhoz sincs elegendő laktanyája, de még csak kiképzőtisztek sem állnak rendelkezésre kellő számban.
Egy 3000 vagy 4000 fős létszám lenne reális
– mondta Pistorius a müncheni biztonsági konferencián.
Alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésével kapcsolatban. A német Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a katonai szolgálat igazságosságát is figyelembe kell venni, ez pedig azt jelentené, hogy „a lehető legtöbb rendelkezésre álló sorköteles katonát” be kellene hívni, nem csak egy részüket.
A német Bundeswehrt jellemző krónikus létszámhiányról, és az ezzel kapcsolatos megoldási javaslatokról ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben:
Kiemelt képünkön: Boris Pistorius német védelmi miniszter egy Leopard 2A6 harckocsin Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
