A Kúria pénteken helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, melyben az NVB visszautasította a Jobbik nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson.
A legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága közleményében felidézte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megüresedett mandátum betöltésére az NVB október 11-re tűzte ki az időközi választást. A Jobbik augusztus 18-án kérelmezte, hogy vegyék nyilvántartásba jelölőszervezetként.
Az egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba vette jelölőszervezetként a Jobbikot, a Fidesz azonban fellebbezést nyújtott be az NVB-hez, amely hétfőn a korábbi döntést megváltoztatva visszautasította a Jobbik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmet. A Jobbik az NVB döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely azonban pénteken elutasította a kérelmet és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria indoklása többek között arra mutatott rá: a jogkérdés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a képviselői megbízás a kérelem benyújtásához képest mennyivel korábban járt le.
Az NVB hétfői döntésében azt emelte ki, hogy a Jobbik nyilvántartásba vételi kérelmét olyan törvényes képviselő nyújtotta be, akinek a képviseleti joga jelenleg nem hatályos. Előzőleg a tiszaújvárosi választási bizottság határozatában utalt arra, hogy a párt bejelentését intéző képviselő megbízatása ugyan május 12-én megszűnt, de a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt szűnik meg a megbízatása, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig még fennmarad. A bizottság ez alapján úgy ítélte meg, a bejelentés megfelel a törvényi előírásoknak és nyilvántartásba vette a pártot jelölőszervezetként.
Az NVB szerint azonban hibázott a tiszaújvárosi választási bizottság, a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény ugyanis a 90 napos szabály alkalmazásának két feltételt szab: az egyik, hogy a veszélyhelyzet alatt szűnjön meg a képviselő tisztsége, a másik pedig, hogy új vezető tisztségviselőkről ne szülessen döntés. Az iratokból azonban megállapítható, hogy, bár a képviselő megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, a párt már január 25-én döntött az új képviselők megválasztásáról. Vagyis nem a veszélyhelyzet, hanem a változásbejegyzési eljárással kapcsolatos kérdések, problémák vezettek oda, hogy a mai napig sincs bejegyzett képviselője a pártnak.
A megye délkeleti részét lefedő, tiszaújvárosi székhelyű egyéni választókerületben október 11-én tartanak időközi választást, amelyen a júliusban motorbalesetben elhunyt Koncz Ferenc (Fidesz) utódjáról dönthetnek majd. A kampány augusztus 22-én kezdődött, a jelölteket szeptember 4-én 16 óráig lehet bejelenteni.
Együtt a „diktatúra” ellen
Közös sajtótájékoztatón tiltakoztak a balliberális politikusok pénteken Budapesten amiatt, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság nem engedi indulni a közös ellenzéki jelöltet, Bíró Lászlót” Tiszaújvárosban.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese, európai parlamenti képviselője arról beszélt: jól mutatja a Magyarországon épülő, „a demokratikus intézményeket eltérítő hibrid rendszer” jellegét, hogy a Fidesz akadályozza a közös ellenzéki jelölt elindítását az októberi időközi képviselőválasztáson. Az MTI kérdésére közölte: keresik a megoldást, miután a Kúria pénteken helybenhagyta az NVB döntését, amelyben visszautasította a Jobbik nyilvántartásba vételét jelölőszervezetként a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson; hozzátette: az ellenzéki pártok kitartanak Bíró László indítása mellett.
Harangozó Gábor, az MSZP országos elnökségének tagja szerint a Fidesz fél az egyesült ellenzéki erőktől, mert a tavaly őszi önkormányzati választás megmutatta, hogy a kormánypárt veszít erejéből. Az ellenzék szolidaritást kér „a szabad világ demokratáitól és az Európai Unió szabadságszerető polgáraitól” – fűzte hozzá.
Sebián-Petrovszki László DK-s országgyűlési képviselő úgy vélte: az elmúlt tíz évben működő demokráciából hibrid rezsimmé alakult Magyarország, ahol korlátozott a szabad és tisztességes politikai verseny; szerinte ez az állam túszul ejtésének klasszikus esete.
Demeter Márta LMP-s frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: a hibrid rezsimek jellemzője, hogy a kormánypárt adminisztratív eszközökkel próbálja visszaszorítani az ellenzéki erőket. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor fél kétharmados parlamenti többsége elvesztésétől.
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja az ellenzéki egység fontosságára hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy 2018-ban csak kis többséggel nyert a kormányoldal Tiszaújvárosban. Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője azt emelte ki: megtörhetetlen az ellenzéki pártok támogatása jelöltjük felé, Bíró László indulását pedig nem lehet adminisztratív lépésekkel hátráltatni.
(MTI nyomán – Fotó: Jakab Péter Fb-oldala)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
