A Mi Hazánk Mozgalom Pest vármegyei frakcióvezetője, Bartha Barna állampolgári és tisztségviselői kötelességének tartja a környezetvédelmet. Segítőtársaival, mások mellett Fekete Antallal folyamatosan figyelik a vármegye élővilágát, így kiemelten is foglalkozik az élőhelyek állapotával. Az elmúlt időszakban több településnek a Daköv Kft. által üzemeltetett szennyvíztelepénél is szabálytalan, hanyag vízkezelés nyomait rögzítették. Észrevételeikről tájékoztatták a hatóságokat, de azok nemigen mozdulnak meg a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése érdekében.
Az albertirsai szennyvízkezelés hiányosságai közismertek. A telep nem tud megbirkózni a beérkező szennyvíz mennyiségével, ezért időről időre a Gerje-patak öntisztulási képességére bízzák a szennyvíztisztítást: azaz egyszerűen beengedik a patakba.
Az olvasók emlékezhetnek a patak 2023-as habzására is. Magyarázat, felelősséghárítás volt, más azóta sem történt. Az is előfordul, hogy gazdák a felduzzasztott, fekáliával öntöznek. Az albertirsai önkormányzat honlapján közzétett fejlesztési elképzelések a helyzet megoldását 2025. év végére ígérik, de a húsz-harminc éve kapacitását kinőtt szennyvíztisztító bővítésének még a tervei sincsenek készen, ezért csak bízni lehet az év végére ígért fejlesztés megvalósításában.
A Gerje-patakot nem csak Albertirsa szennyvize terheli, hanem feljebb Pilis községé is, ahol ráadásul fel is duzzasztották a patakot. Mivel Bartha Barnáék felvételei szerint
a vízmű éppen itt, a duzzasztott résznél ereszti a szennyvizet a patakba, a nád és szalmabálák takarásában,
olykor az is előfordul, hogy a beeresztett szennyvíz a duzzasztás miatt a víz folyásával szemben, felfelé is szennyezi a patakot.
Pilis ivóvíz szennyezettségére legutóbb januárban derült fény, a polgármester ezért feljelentést is tett a Daköv ellen. Időközben a Daköv monori üzemigazgatójának munkaviszonyát megszüntették, a Nemzeti Vízművek Zrt. átvette a víztisztítóművet az önkormányzattól. Ez talán megoldja a vízkezelési problémát, amely nemcsak az ivóvíz tisztaságát érinti, hanem a hanyag szennyvízkezelést is, amelynek szintén a Gerje-patak szenvedi kárát.
Ugyanez a helyzet Pátyon is. A lakossággal és helyi cégekkel kifizettetik a szennyvízkezelés borsos díját, de az átvett mennyiséget nem tudják megtisztítani, beleengedik a Füzes-patakba. A büntetéseket könnyen kifizetik, telik rá a bevételekből, a szennyvizet pedig rábízzák a patak öntisztulására, ami komoly környezetkárosító kockázatot jelent.
Bartha Barna tájékoztatása szerint hasonló a helyzet a nagykátai szennyvíztelepnél is, csak a patak neve más. Itt a Tápió-patak viszi el a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. kezelésében működő szennyvízteleptől Tápiószentmárton szennyvizét. A bevezető csőnél lévő hódvár alatt folyik a szenny, azt azért bontották meg, hogy a sodrás elmossa a mocskot.
Bartha Barnáék mindenesetre elszántak. Folyamatosan járják a környéket, feltárják és nyilvánosságra hozzák a környezetkárosítást, a felelőtlen gazdálkodás eseteit. Elkötelezettségük megingathatatlan, hiszen ez a Mi Hazánk, és mi gyermekeinkre, unokáinkra is élhető országot fogunk ráhagyni.
Kiemelt kép forrása: paty.hu
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
