A koronavírus-járvány tovább súlyosbította az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségeket, az alacsony és közepes jövedelmű országokban hetven százalékra emelkedett azon tízévesek aránya, akik nem tudnak olvasni – írja a Világbank.
A szervezet a beszámolójában kitér arra, hogy a koronavírussal összekapcsolható intézkedések mely területeken okoztak visszafordíthatatlan károkat, ezek között az oktatás hangsúlyosan jelen van.
A magyar szakemberek már a digitális oktatás bevezetésének kezdetén jelezték, hogy bár az elképzelés szép, a valóságban a diákok ötöde nem rendelkezik az online tanuláshoz szükség eszközökkel, körülményekkel.
Az oktatási rendszerünk a járványt megelőzően is csak nagyon nehezen reagált az egyéni tanulási szükségletekre, de az elmúlt két évben a pandémia miatt a diákok a lehető legkülönbözőbb élethelyzetekbe kerültek, amit a rendszer egyáltalán nem vett figyelembe. Így nem csupán az egyenlőtlenségek nőttek tovább, hanem a tanulók jóval szélesebb köre veszítette el a fonalat. Az ideális az lenne, ha a jelenlegi tanévet annak lehetne szentelni, hogy a szükségleteket, lemaradásokat felmérjük és bepótoljuk, hogy minden tanulóval biztos tudásalapról tudjuk folytatni a munkát. Ehelyett azonban úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna, tovább kell loholni az elképesztő mennyiségű tananyaggal annak ellenére, hogy sokaknál az alapok is hiányoznak
– jelentette ki Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője.
„Emellett ne feledjük, hogy jelenleg is számos osztály van karanténban, tudunk olyan nyolcadikos diákokról, akik már egy hónapja otthon vannak úgy, hogy közben nem jutnak oktatáshoz. Ennek oka, hogy itthon a hibrid oktatás – amikor a pedagógus online és offline órákat tart vegyesen – még gyerekcipőben jár, ráadásul a kormány nem is engedi” – mondta Totyik Tamás a PSZ alelnöke.
• Egy év alatt több mint hatezerrel nőtt a sajátos nevelési igényű (sni-s) tanulók száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Bár az emelkedés évről évre megfigyelhető, a mostani ugrás drámai.
• Ötszörösére nőtt a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyermekek száma 2019 őszéhez képest az ország egyik legnagyobb gyermekpszichiátriáján, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián.
• Ennek ellenére az iskolákban továbbra sincs elég iskolapszichológus, az intézményben dolgozó szakemberek egyre több esetet jelentenek. A PSZ alelnöke szerint a járvány alatt főként az internetes zaklatás és a függőség került előtérbe.
Az oltási kötelezettség erre a tragikus helyzetre tesz rá még egy lapáttal. Nem is kell szakembernek lenni ahhoz, hogy átlássuk micsoda törést okoz egy kamasz évei elején járó diáknak, ha a tanára felszólítja, hogy menjen haza az iskolából, mert bármilyen okból kifolyólag nem kapta meg az oltást.
(Index-Magyar Jelen)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
