Elon Musk szerint hamarosan csak hobbiból kell dolgoznunk, a pénz pedig irrelevánssá válik

Elon Musk szerint 10–20 éven belül a mesterséges intelligencia és a robotika miatt a munka opcionális tevékenységgé válhat, ám közgazdászok a technológiai korlátok, a vállalati bevezetés lassúsága és az egyenlőtlenségek kockázatai miatt óvatosabbak – közölte a Fortune nyomán a Portfolio.

Elon Musk a washingtoni USA–Szaúd-Arábia Befektetési Fórumon úgy fogalmazott, hogy a következő 10–20 évben a munka opcionális lehet.

A konyhakerthez hasonlította: „ha dolgozni akarsz, az olyan, mint amikor eldöntöd, hogy megveszed a zöldséget a boltban, vagy megtermeled a kertben. A kert nehezebb, de sokan így is ezt választják, mert szeretik. A munka opcionális lesz, olyasmi, mint a sport vagy egy videojáték”.

Musk szerint ezt a fordulatot a munkaerőben megjelenő milliónyi robot és az ezek nyomán bekövetkező termelékenységi ugrás alapozza meg. A technológiai vállalkozó az utóbbi időben a Teslát az elektromos autókon túlmutató, MI- és robotikaközpontú irányba tereli. 

A célja, hogy a vállalat értékének akár 80 százalékát az Optimus humanoid robotok adják, noha a sorozatgyártás többször csúszott.

Sokan kevésbé derűlátók az automatizált jövőt illetően, különösen az MI által okozott kiszorítás miatt az alacsonyabb belépési küszöbű állásokban. Ezek a hatások erősíthetik a Z generáció munkaerőpiaci nehézségeit és a jövedelmek stagnálását – ez sokak szemében inkább rémkép, mint utópia.

Musk viszont úgy véli, egy ilyen világban a pénz nem jelent majd problémát. Iain M. Banks Kultúra-sorozatára utalva megjegyezte:

„Ezekben a könyvekben a pénz nem létezik. Ez elég érdekes. Az a tippem, hogy ha elég messzire tekintünk – feltéve, hogy az MI és a robotika fejlődése folytatódik, ami valószínű –, a pénz irrelevánssá válik.”

A Viva Technology 2024 rendezvényen Musk „univerzális magas jövedelmet” említett a szükségszerű munka nélküli világ fenntartására, részletek nélkül.

Gondolatmenete összecseng a feltétel nélküli alapjövedelem eszméjével, amelyet például az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman is támogat.

Lehetséges Musk víziója a választható munkáról? Közgazdászok szerint ennek megteremtése komoly kihívás. Kérdés, hogy a munkát kiváltó technológiák a következő évtizedekben mennyire lesznek hozzáférhetőek és megfizethetőek. Miközben az MI költségei csökkennek, a robotika makacsul drága, ami megnehezíti a méretnövelést – mondta Ioana Marinescu, a Pennsylvaniai Egyetem közgazdásza és közpolitika-professzora, aki Konrad Kording kollégájával közösen a Brookings Intézetnél publikált friss munkadokumentumban elemezte a folyamatokat. Példaként az MI-költségkezelő Ramp áprilisi adatait hozták: a vállalatok ma nagyjából 2,50 dollárt fizetnek egymillió tokenért, szemben az egy évvel korábbi 10 dollárral.

Marinescu szerint az ipari forradalom óta nagy léptékben próbálunk gépeket készíteni, és a közgazdaságtan alapján gyakran csökkenő hozadékkal találkozunk: minél tovább haladunk egy technológiai vonalon, annál nehezebb a továbblépés. Az MI gyorsan fejlődik, a nagy nyelvi modellek számos fehérgalléros feladatban használhatók, a fizikai gépek azonban – amelyek a széles körű automatizációhoz szükségesek – drágábbak és erősen specializáltak, ami lassítja a vállalati bevezetést.

Marinescu egyetért abban, hogy a teljes körű automatizálás felé haladunk, de a menetrenddel kapcsolatban szkeptikus. Nemcsak a robotika korlátai miatt, hanem mert az MI vállalati adaptációja a vártnál lassabb, a technológiai leépítések ellenére is. A Yale Budget Lab októberi jelentése szerint a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése óta az MI automatizációja nem okozott érzékelhető zavarokat a tágabb munkaerőpiacon.

Felmerül az is, mi vár a munkájukat elveszítő milliókra – akár milliárdokra. 

Még ha szükség is lenne feltétel nélküli alapjövedelemre, annak politikai elfogadtatása külön kérdés – mondta Samuel Solomon, a Temple Egyetem munkaügyi közgazdásza. Szerinte a megváltozott munkavilágot támogató intézményi és politikai háttér legalább olyan fontos, mint a technológiai.

„Az MI már most rengeteg vagyont hozott létre, és folytatni is fogja. De a kulcskérdés ez: inkluzív lesz-e? Létrehoz-e befogadó jólétet, inkluzív növekedést? Mindenki profitál-e majd belőle?” – fogalmazta meg kétségeit.

A jelenlegi rendszerek inkább a vagyoni különbségek növekedését erősítik az MI ipari forradalmában – kezdve Musk egybillió dolláros javadalmazási csomagjával. Az MI-lufi a társadalmi különbségeket is kiélezte: az úgynevezett „Magnificent Seven” vállalataival szembeni profitvárakozásokat az MI-boom miatt felfelé módosítják, miközben a Standard and Poor's (S&P) 493 többi tagjánál lefelé – hívta fel a figyelmet Torsten Slok, az Apollo Global Management vezető közgazdásza.

„A tehetősebb amerikaiak költekezése – amelyet a szárnyaló részvényportfólióik hajtanak – jelenleg a növekedés egyetlen legjelentősebb motorja” – írta Slok a hónap elején megjelent blogbejegyzésében.

Nemcsak a logisztika kérdéses az önkéntes munka világában, hanem az is, hogy az emberek valójában ezt akarják-e.

„Ha a munka gazdasági értéke annyira visszaesik, hogy a munka már nem igazán hasznos, újra kell gondolnunk a társadalmi berendezkedésünket” – mondta a Fortune magazinnak Anton Korinek, a Virginiai Egyetem professzora és a Transformative MI Initiative programigazgatója. Kutatásokra hivatkozott – például az 1938-ban indult, máig hivatkozott harvardi vizsgálatra –, amelyek szerint az emberek a tartalmas kapcsolatokból merítenek elégedettséget. Mivel ezek nagy része ma a munkához kötődik, Musk elképzelt jövőjében a következő generációknak más módon kell majd ilyen kapcsolatokat kialakítaniuk.

Musk a tavalyi Viva Technology rendezvényen a lét értelméről is beszélt: „A kérdés inkább ez lesz: ha a számítógépek és a robotok mindent jobban csinálnak nálad, van-e értelme az életednek? Azt gondolom, talán mégis marad szerepe az embereknek: lehet, hogy mi adunk értelmet a MI-nek.”