„A feketék fizikailag és mentális képességeiket tekintve is felsőbbrendűek” – írta egyáltalán nem szatírának szánt levelében a polgárjogi csapat élére kinevezett néger nő, Kristen Clarke, aki manapság a rendőrség finanszírozásának megvonását szorgalmazza. Érveit olyan elképesztő „tudományos” bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy megéri részletesebben is megvizsgálni.
Igaz, a cikk 1994-es születésű, mikor Clarke még csak harvardi egyetemi hallgató volt, de a liberális kulturharcosok szerint akár 50 évvel ez előtti kijelentései miatt is felelősségre vonható az egyén, így vélhetőleg ezt az ügyet is a helyén kezelik majd. Másrészről pedig történetünk főhősének esze ágában sincs bocsánatot kérni, vagy elhatárolódni régi írásaitól.
Jól mutatja az USA-ban már a ’90-es években is „tomboló fehér felsőbbrendűséget”, hogy egy ilyen írásból még csak ügy sem lett, nemhogy kirúgták volna a néger hallgatót. Mondjuk, véleménye kétség kívül nem olyan veszélyes, mint a „Nincs azzal baj, ha fehér vagy” matricák felragasztása.
Clarke a Fekete Tanulók Egyesületének nevében írt levelében egy fehérek és feketék közti genetikai különbségekkel kapcsolatos vitába szállt be (a „feketét”, mint szót végig nagybetűvel írva, bárhol forduljon is elő a mondatban – a fordító megjegyzése.). Mint írta, a feketék felsőbbrendűek, mert:
- Egy: Dr. Richard King feltárta, az emberi agy magja, a „locus coeruleus”, ami fekete, mert nagy mennyiségű neuromelanint tartalmaz, ami elengedhetetlen a működéséhez.
- Kettő: A feketék hamarabb tanulnak meg ülni, mászni, járni, mint a fehérek.
- Három: Carol Barnes megírta, az emberi tudatot a melanin működteti – ugyan az a vegyület, ami a feketéket felsőbbrendűvé teszi mind fizikai, mind mentális képességeiket illetően.
- Négy: néhány tudós rámutatott, a fehérek azért termelnek kevesebb melanint, sőt néhányan nem is képesek rá, mert más a tobozmirigyük.
- Öt: A melanin a feketéket nagyobb mentális, fizikai és spirituális képességekkel ruházza fel – olyasmivel, amit európai mércével nem is mérhetünk.
Ezek lennének hát az újdonsült polgárjogi aktivista állítása, melyekhez illik néhány kommentárt hozzáfűzni. Például, hogy a melanin valójában egy különböző bőrpigmenteket jelölő gyűjtőfogalom. A melanin emberekben és állatokban a bőr-, haj- és szőrszínért felel.
Clarke írásában valószínűleg összekeverte a melanint a melatonin nevű hormonnal. Legalábbis erre enged következtetni, mikor azt írja „a fehérek azért termelnek kevesebb melanint, sőt néhányan nem is képesek rá, mert más a tobozmirigyük”. A köztiagy és középagy határán található tobozmirigy ugyanis nem melanint, hanem egy melatonin nevű hormont termel. Ennek fő feladata az ember biológiai órájának szabályozása, viszont érdemben nem befolyásolja az egyén mentális és fizikai kapacitását.
A neuromelaninról pedig érdemes megjegyezni, hogy valóban egy létező vegyület és valóban megtalálható bizonyos, jól körülhatárolható agyi területeken, például az ún. feketállományban (substantia nigra). Ráadásul ez tényleg azért „fekete” állomány, mert jelentős mennyiségben tartalmaz neuromelanint (erről a vegyületről sokáig nem tudták, mi lehet a szerepe, s nem tudjuk ma sem, milyen hatással van az agy működésére).
Érdemes megemlíteni, hogy a négerek felsőbbrendűséget a melaninból levezető „tudományos szemlélet” egy bizonyos F. E. Barrtól ered, aki egyebek mellett azt próbálta meg igazolni, hogy az ókori Egyiptom egyébként szerinte feketebőrű fáraói telekinetikus képességekkel rendelkeztek.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
