Éppen akkortájt, 2021 nyarán váltották le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét és bűnügyi vezetését, amikor a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Az időzítés meglepő volt, az pedig pláne, hogy bár a hivatalos protokoll szerint mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit, ebben az esetben mégis egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe egyesítettek egy 2012-est, amelyben Gattyánékat 19,4 milliárd forintos adócsalással gyanúsították – mondta a Partizánnak adott interjújában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy, a beszélgetést a Hvg szemlézte.
Nem egy egyszerű ügyről beszélhetünk jelen esetben. Tiszolczi beszámolója alapján a Gattyán-ügy volt az egyik legnagyobb elkövetési értékű, legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál. Az átfogó nyomozás végén már a vádemelésre készültek, mikor,
két hónappal az egyesítés után váratlanul, a hivatalos indok szerint „bűncselekmény hiányában” megszüntették a büntetőeljárást.
Ő, állítása szerint, 2018-ban kapcsolódott be a nyomozásba, s a “fejcserék után” egyre furcsább utasítások érkeztek az új főnököktől, kizárólag a Gattyán-üggyel összefüggésben. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy elkérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, de azt is megkérdezték tőle, hogy van-e más, amit addig nem írt le.
Az őrnagy szerint ő egy jelentésben – két forrásra hivatkozva – arról is említést tett, hogy
három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében.
Tiszolczi ezekből arra következtetett, hogy a büntetőeljárás megszüntetését csak nagyon magas szintről kezdeményezhették: olyan magasról, amilyenről Varga Judit beszélt, amikor azt mondta, hogy Rogánék kihúzatták magukat a Völner-–Schadl-ügy irataiból.
A kiegészítő jelentés átadását követően a főnökei Tiszolczival már csak szóban kommunikáltak, legfőképp arra voltak kíváncsiak, honnan szerezte az információit, kitől tud a három személy szerepéről. Azt is állította, hogy őt és a Gattyán-nyomozáson dolgozó többi kollégáját leszedték az ügyről.
Ezt ők – állítása szerint – “erős jelzésnek értékelték”, s kialakult az öncenzúra gyakorlata. Innentől kezdve a nyomozók, mielőtt magas befolyású emberekre esetleg kínos információkat iktattak volna a nyomozati anyagba, informálisan megérdeklődték, hogy továbbléphetnek-e. Tiszolczi pedig egyre inkább úgy érezte, hogy kegyvesztetté vált: nem kapott érdemi feladatokat, távol tartották a megbeszélésektől, majd szerinte szabálytalan utasításokkal és más adminisztratív kellemetlenségekkel igyekeztek rábírni, hogy magától távozzon.
Mikor kapott egy állásajánlatot az Integritás Hatóságtól, s átment a felvételin, azonnal felmondott a NAV-nál. Mire – elmondása szerint – az állásajánlatot indoklás nélkül visszavonták. Informálisan annyit mondtak neki, “nemzetbiztonsági kockázatot jelent”.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy a fenti eset “elsikálása után”, 2021 decemberében, jelentette be Gattyán György, hogy pártot alapít Megoldás Mozgalom néven, s eme párt 2022-ben indul a választásokon. A pártot végül 2021. december 24-én jegyezték be, a jelölteket álláshirdetésekben kezdték keresni, és “valahogyan” összeszedték a szükséges ajánlásokat. Bár egy rakás pénzt elszórtak a kampányra, végül a 2022-es országgyűlési választáson országosan mindössze 58 929 szavazatot kaptak, ami 1,04 százalékos eredményre volt elég.
A párt megalapítása meglepő húzás volt a szexkamerás szolgáltatásban utazó LiveJasmint alapító milliárdostól, hiszen korábban szinte sosem beszélt a politikáról. Sokan arra gyanakodtak, valamiféle alkut köthetett a Fidesszel, s kizárólag azért indult a választásokon, hogy megossza az ellenzéki szavazókat. Gattyán természetesen mindig tagadta ezeket a vádakat.
Gattyán ellen 2010 környékén indult adatgyűjtés, majd nyomozás költségvetési csalás gyanújával, a LiveJasmint üzemeltető WebMindLicense ugyanis egy portugál társasággal szerződéssel Madeiráról működtette a szolgáltatást, az utána keletkezett bevétel után az áfát is oda fizette. 2012-ben a NAV zárolta a WML, majd a bonyolult Docler-csoport itteni leánycégeinek vagyonát, 2013-ban pedig 20 milliárd forintot meghaladó áfatartozásról adott ki határozatot. Válaszul a Docler 2014-ben bírósághoz fordult, mire az Európai Bíróság kimondta: a NAV eljárása nem volt megalapozott, a társaság pedig nem csalt adót. Erre hivatkozva 2016-ban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerősen azt állapította meg, hogy a NAV eljárása törvénytelen volt, ráadásul annak bizonyítékai sem támasztják alá az adócsalást. Ezt követően, 2017-ben a NAV új vizsgálatot indított, a feljelentést azonban elutasította a Fővárosi Főügyészség, 2018-ban pedig a Kúria, megerősítve a jogerős ítéletet, szintén Gattyánéknak adott igazat – összegezte a Hvg.
A cikk megjelenése után a NAV közleményt juttatott el a Hvg-hez, melyben azt írták:
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásaiban mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el. Minden ettől eltérő állítást a leghatározottabban visszautasít. A Partizán Youtube-csatornáján ma megjelent videóban idézett ügyben a NAV minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született. Minden olyan állítással szemben, amely alkalmas a NAV-ba vetett közbizalom megingatására, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket.
