Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben közölte, hogy az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi bővítését „konstruktív tartózkodással” elfogadta a kormány. Ez azt jelenti, hogy közel egy év után a magyar vezetés már nem vétózza, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok árát kifizessék azoknak a tagállamoknak, amelyek segítették Kijevet.
A hónapok óta tartó patthelyzet után az uniós nagykövetek pénteken megállapodtak egy új, 5 milliárd eurós alap létrehozásáról, amely az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek visszatérítését szolgálja a tagállamoknak. Az Ukrajna Segélyezési Alap, amely az EU költségvetésen kívüli Európai Békefenntartási Eszközének (EPF) része, a tagállamok által szállított fegyverek költségeinek részleges fedezésével kívánja támogatni Ukrajnát az Oroszországgal folytatott háborúban.
Bár Kijevnek sürgős segítségre volt szüksége, a megállapodást csak egy év után sikerült áttolni az Európai Tanácson. Magyarország tavaly nyáron is megvétózta az Európai Békekeret ilyen célú felhasználását, mivel maga a magyar kormány nem akar fegyvereket szállítani Ukrajnának, erre pedig pénzt sem akar adni.
Az elmúlt hetekben olyan országok, mint Franciaország és Németország is aggályokat fogalmaztak meg. Németország, amely az EU-n belül a legnagyobb haditechnikai eszközadományozója Ukrajnának, eredetileg azt javasolta, hogy a Kijevnek nyújtott közvetlen támogatást vonják le az EPF-hez való hozzájárulásokból. Ez aggodalmat keltett a diplomaták körében, hogy ez veszélyeztetheti az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyeket. A németek végül kompromisszumot kötöttek, és beleegyeztek abba, hogy a kétoldalú segélyeknek csak egy részét ismerje el az EPF-hozzájárulásokkal egyenértékűnek.
Franciaország azt szeretné, hogy az alapból csak az EU-ban gyártott felszerelések után fizessenek az adakozó tagállamoknak, akik saját eszközeik pótlására kaphatnak pénzt, ha azokat Ukrajnának küldték. Párizs a blokk fegyveriparának fellendítését akarta ezzel támogatni
– a francia érdekeket jól mutatja, hogy az ország tavaly már a világ második legnagyobb fegyverexportőre lett, ezzel Oroszországot is megelőzve –,
míg más országok rugalmasságot szorgalmaztak, hogy Ukrajna azonnali fegyver- és lőszerigényét kielégíthessék.
A végleges megállapodás középtávon lehetővé teszi az EU-n belüli közös beszerzéseket, a köztes időszakban pedig rugalmasságot biztosít, hogy most azonnal tudjanak tüzérségi lőszert vásárolni az ukrán védelmi erőknek.
A fegyverszállításokat ellenző álláspontjáról ismert magyar kormány már pénteken beleegyezett, hogy tartózkodjon a zárószavazáson, így lehetővé vált az Ukrajna Segélyezési Alap létrehozása. Budapesten azonban továbbra is blokkolja az EPF 500 millió eurós visszatérítését.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn az Európai Tanács külügyi bizottságának ülése utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország a konstruktív tartózkodásnak hála továbbra sem kell hogy politikai vagy pénzügyi közösséget vállaljon az ukrajnai fegyverszállításoknál.
A tárcavezető azt is kiemelte, hogy hazánknak 50 millió eurót kell fizetnie, de annak felhasználási célját Magyarország határozhatja meg. A külügyminiszter említette, hogy fontos célok között szerepelhet a migrációval szembeni küzdelemben a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása. (Portfólió nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
