Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását – közölte kedden a szövetségi alkotmánybíróság Karlsruhében.
Felpöröghet a demokratúra
A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása.
A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók. Úgy értelmezik, hogy
a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításnak határait.
Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefonkonferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál „sokkal erősebb” negyedik hullám ellen.
A vészfékrendszer az összes tartományban egyformán kötelező szabályokat írt elő a járvány erősödésének esetére. A többi között rögzítette, hogy korlátozni kell az éjszakai kijárást és az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen érintkezését, a jelenléti oktatást pedig fel kell függeszteni minden tartományban, járásban vagy városban, ahol tartósan – egymás után három nap – száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
A panaszosok között volt a kormányzásra készülő Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely aránytalanul szigorúnak és az egyéni szabadságjogokat alkotmánysértő módon korlátozónak értékelte a vészfékrendszer előírásait. A jobbközép irányultságú liberális párt egyebek mellett arra hivatkozott, hogy nincs szükség az alapjogok általános korlátozására, mert mindenkinek elérhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő oltás, és a beoltottak nem terjesztik a kórokozót (ami nem igaz, bár az aligha újdonság, hogy a liberális Szabad Demokraták nem mondanak igazat – a szerk).
Az FDP a negyedik hullám erősödésével párhuzamosan folytatott koalíciós tárgyalásokon is ellenezte az első három hullám idején alkalmazott szigorú korlátozásokat, lezárásokat. Így a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény új, októberben – a következő kormány megalakítására készülő koalíció, azaz a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az FDP képviselőinek szavazataival – elfogadott módosítása más felfogást tükröz,
a mindenkire egyformán vonatkozó korlátozások helyett az oltatlanok elszigetelésére összpontosít.
Tehát a liberálisok, és szélsőbalos zöldek úgy gondolták, a legjobb út emberek millióinak megbélyegzése.
A „szabadság” és „egyenlőség” pártiak megmutatják, hogy fog kinézni az ő Európájuk
Elsőként a Berlin balliberális városvezetése (a „jobboldal” hathatós támogatásával) döntött úgy, az oltatlanokat hamarosan kitiltják a boltok jelentős részéből. A tartományi rangú főváros kormánya (szenátus) az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedése elleni védekezésről szóló rendeletének új, sorban a 11. módosításával bevezette, hogy az oltatlanok november 27-től az alapellátást kivéve nem vehetnek részt a kiskereskedelemben – szúrta ki az Index.
Ennek értelmében az oltatlanok élelmiszert és gyógyszereket vásárolhatnak, ugyanakkor ruhát, ékszert, játékokat, vagy barkácsfelszerelést már nem. Ezen felül kitiltják őket a szállodákból és egyéb kereskedelmi szálláshelyekről, és a felnőttoktatás teljes intézményrendszeréből is, így például a népfőiskolákról, a zeneiskolákból és az autósiskolákból.
Martin Matz egészségügyi államtitkár a rendeletet a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak elárulta, összehangolt akcióról van szó, ugyanis a főváros körüli Brandenburg tartomány kormánya kedden hasonló korlátozásokat vezetett be.
Berlin eme lépésével elejét akarja venni annak, hogy a brandenburgi oltatlanok a fővárosba járnak vásárolni. Brandenburgban ezen felül még azt is törvénybe hozták, hogy maximum öt fő tartózkodhat egy helyen, ha társaságukban van legalább egy oltatlan.
Berlinben és Brandenburgban egy sor más szabály is korlátozza az oltatlanok mozgásterét, szabadságát. Nem járhatnak például vendéglőbe, moziba és fodrászhoz.
Az előírások a védekezési rendszer alapját országszerte jelentő 2G-szabályra épülnek, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. A szabály előírja, hogy csakis a Covid-19 elleni védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt birtokában sem. Tehát a rendszer szemében az egészséges, betegségen át nem esett emberek immáron állampolgároknak sem igazán számítanak.
MTI/Magyar Jelen
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
