Február 15-én, szombaton tart koszorúzási ünnepséget a XII. kerületben a Munkáspárt, a Magyar Antifasiszta Liga és a Munkásőr Emléktársaság. A „Felszabadulási emlékműnél” szervezett megemlékezést egy magánszemély jelentette be, a rendőrség pedig tiltó ok hiányában engedélyezte azt.
Hivatalosan 1945. február 13-án véget ért Budapest több hónapon át tartó ostroma. Ennek apropóján hirdettek szélsőbaloldali szervezetek megemlékezést a XII. kerületbe szombat délelőtt a Csörsz utcai parkban lévő „vetődő kapus” emlékműhöz. Az Ellenforradalom 1956 Facebook-oldal ezt az eseményt egy olyan képpel illusztrálva hirdette meg, melyen az Országház lépcsőjén szovjet zászlót lenget egy megszálló katona.
Nyolcvan éve adták ki a szovjet kommunisták a parancsot a málenkij robotra
Megsemmisült város
Budapest határainál 1944. novemberének elején jelentek meg az első szovjet katonák. Maga a városostrom december 25-én kezdődött és február 13-án ért véget. Ezalatt az idő alatt az országot megszálló szovjet és román csapatok nyugati szövetségeseikkel karöltve bombázták és lőtték szét Budapest épületeit az ostrom során. A magyar német védők helyzete február 11-én vált tarthatatlanná, akkor este indították el a térséget és a kitörést, melynek célja az volt, hogy elérjék a német vonalakat Szomor, Mány, Máriahalom térségében. Magyarország szovjet megszállása elképesztő szenvedést a magyarságnak:
több tízezer lányt, nőt és asszonyt becstelenítettek, erőszakoltak meg a Vörös Hadsereg katonái, sokakat közben bestiális kegyetlenséggel meggyilkolva.
Sokan éppen azért harcoltak utolsó vérig a szovjetek ellen, mert nagyon jól tudták, hogyan kegyetlenkednek a civil lakossággal a kommunisták a már megszállt keleti országrészeken. Budapest elhúzódó ostromát Sztálin felé úgy gondolják, hogy nagyobb létszámúnak tüntették fel a várost védők létszámát, mint ami a valóság volt. Ezért rengeteg civil férfit és fiút fogtak el és hurcoltak hadifogságba vagy „robotra” , ahonnan sokan soha többé nem térhettek haza.
Nem lát tiltó okot a rendőrség
Erre az eseménysorra emlékezik a Munkásőr Emléktársaság, a Munkáspárt és az Antifasiszta Liga koszorúzással egybekötve. Az esemény meghívójában arra emlékeztetnek, hogy „Leningrád és Sztálingrád védelme után Budapest felszabadításáért hozta a legnagyobb áldozatot a Szovjetunió. Több tízezer szovjet katona áldozta életét Budapest felszabadításáért” . A bejegyzést, melyben a meggyalázott nőkről, elhurcolt férfiakról nem tesznek említést, azzal zárják, hogy „Tisztelet a Felszabadulás Hőseinek!” . Megkerestük a rendőrséget is az eseménnyel kapcsolatban, ugyanis az a Gyülekezési törvény II. fejezetének 14-es paragrafusának tiltó hatálya alá esik. Eszerint „ a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy a kommunista diktatúra miatt történt, hogy vonja a bűntényt, vagy csak igazolni törekszik, és ezzel a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”
Erre hivatkozva szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy érkezett-e bejelentés a felszabadulási rendezvényre, és igen, úgy vették-e az engedély elbírálását a Gyülekezési törvény 2018. évi LV. törvény II. fejezetének 14-es paragrafusát, melyet fentebb idéztünk. A válasza tömör és lényegre törő: „A Budapesti Rendőr-főkapitányság bejelentése – tiltó ok hiányában – a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek megfelelően tudomásul vette” . A válaszból még az is kiderült, hogy a rendezvényt egy magánszemély jelentette be.
Marad „Lex Becsület Napja”
Ez azért is érthetetlen, mert a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is megszállásként értékeli a szovjet csapatok részvételét. Így továbbra is elmondható, hogy a 2018-as módosítást csak és kizárólag a kitörésre való megemlékezés esetén alkalmazzák, nem hiába emlegetik tehát azt „Lex Becsület Napja” néven. Kérdés, hány kétharmad kell még a „jobboldali” kormánynak, hogy a „rendszerváltás” után három és fél évtizeddel gátat szabjon a megszálló szovjet csapatok dicsőítésének?
Kiemelt kép: (Ellenforradalom 1956 Facebook oldala / Illusztráció)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!A jogszabályok egyértelműen tiltják a kommunista jelképeket, a rendőrség mégsem bünteti ezeket
