Közel 18 százalékkal, 3000 lejre emelkedik a bruttó minimálbér január elsejétől a bukaresti kormány döntése értelmében. A Ciucă-kabinet határozatot fogadott el a rászorulóknak az energiaszámlák kifizetésére nyújtandó segélyről is. A kormány közleménye emlékeztet, hogy 2018 óta a bruttó bér 35 százalékát kitevő társadalombiztosítási járulék teljes egészében az alkalmazottakra hárul. Ennek megfelelően a jelenlegi adószabályok mellett januártól a legalacsonyabb garantált jövedelem nettó összege 1863 lej lesz, ami 22 százalékkal haladja meg az idei nettó minimálbért. A legkisebb órabér ennek megfelelően januártól 18,15 lej lesz Romániában – írta meg a Krónika.
A román kormány adatai szerint a rendelet mintegy 2 millió 181 ezer alkalmazottat érint. Ezen felül a Nicolae Ciucă vezette kormány arról is döntött, hogy
az energiaszámlák kifizetésére 1400 lejes adómentes segélyt kapnak jövőre a rászorulók.
A sürgősségi rendeletet értelmében a 4 milliárd lejes keretösszegű támogatást a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik, abból a pénzből, amely a regionális, illetve a humántőke operatív programban maradt felhasználatlanul.
Tehát nem rezsimegszorításokkal felelnek az energiaválságra, hanem azt nézik meg, a megmaradt pénzt hogyan lehet nem ellopni, hanem a román családoknak adni.
A kétszer 700 lejes segélyre első sorban a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok, a szociális segélyből súlyos fogyatékossággal élők, illetve a szociális segélyben részesülő családok jogosultak. Ha egy háztartásban többen élnek, akkor válnak jogosulttá a segélyre, ha az egy főre eső jövedelem kevesebb, mint havi 2000 lej.
A jogszabály megalkotásakor a román kormány nem csak az elszálló energiaárakat, de az emelkedő inflációt is figyelembe vette. Indoklásukban megjelölték:
a családokat az elszegényedés fenyegeti, a tavalyinál 50 százalékkal több pénzt kell élelemre költeniük.
És erre jönnek még az energiaárak. Ezért érezték szükségesnek a családok megsegítését. A támogatásra jogosult háztartásokban becslések szerint 3,9 millió ember él.
Szociális utalvány is jár
A román kormány a rezsitámogatás mellett döntött a szociális utalványok sorsáról is. Egy évre kiterjesztette azon 250 lejes (alapélelmiszerekre és meleg ebédre fordítható) szociális utalványok folyósítását, melyekkel nyár közepe óta kéthavonta segítették a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, és azon, legalább kétgyermekes családokat, ahol a jövedelem nem éri el a 675 lejt.
A rászorulók közé sorolja a kormányrendelet a havi 1700 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat és súlyos fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a szociális segélyből (garantált minimális jövedelemből) élő állástalanokat.
Mit ad a magyar kormány az embereknek?
12 évnyi Fidesz kétharmad után odáig jutottunk, hogy már Romániára is pozitív példaként kell mutogatnunk, melyet sajnos esze ágában sincs követni a magyar kormánynak. Hazánkban ugyanis kilátásban sincs a családok megsegítése. Ők inkább ne fűtsék be a lakást, vagy számoljanak a rezsimegszorítások következményeivel. Ahogyan az elhibázott gazdaságpolitikánknak köszönhető rekordinflációra is egy olcsó „brüsszelezés” a válasz. Mindezt úgy, hogy Magyarországon az áremelkedés már a háború előtt elkezdődött, és sokkal magasabb, mint más EU-s országokban, pedig állítólag mi mentességet kaptunk a szankciók alól.
A családok megsegítése ettől függetlenül kimerül a plakátkampányokban:
Noha a bejegyzésben a kormány arról beszél, „nem hagyják, hogy így legyen”, ezzel szemben az uniós pénzekért kuncsorogva gyakorlatilag minden EU-s diktátumot elfogadtak, így nem igazán van miről beszélni.
25 százalékos inflációra 15 százalékos nyugdíjemelés
A magyarországi rekordinfláció gazdasági szakemberek szerint februárig-márciusig egészen biztosan töretlenül emelkedik majd. Főleg, ha a kormány kitart a posztkommunista ársapkázás mellett. A román példával ellentétben azonban a Fidesznek nem áll szándékában a dolgozó magyar embereket, vagy a családokat megsegíteni bármiféle ételutalvánnyal. Helyettük inkább a nyugdíjasok szemét szúrja ki egy 15 százalékos emeléssel, ami a gyakorlatban a legtöbb idős embernek alig 21 ezer forint pluszt jelent.
Persze, mivel a kormány továbbra is elutasítja a nyugdíjplafon bevezetését, lesznek olyanok is, akiknek a nyugdíja nem 21, hanem 100 ezer forinttal nő. Bár, nekik eddig se voltan anyagi gondjaik…
A mediánt kell nézni
Mint a fizetések, úgy a nyugdíjak esetében is érdemes az átlag helyett a mediánt nézni. Ez utóbbi ugyanis jóval reálisabb képet ad a társadalom valós jövedelméről. Nos,
a nyugdíjaknál ez a mediánérték havi 140 000 forint, így minden második nyugdíjasra igaz, hogy ellátásuk legfeljebb ennek 15 százalékával, havi 21 ezer forinttal emelkedik.
Tehát, amíg a Fideszt nem érdekli, hogy ki él a létminimum alatt és ki luxusban, hanem mindenkinek egyenlő százalékkal emeli a nyugdíját, mint ahogyan teszi ezt 2010 óta, addig csak azt éri el, hogy a nyugdíjasok egy szűk rétegének évről évre drasztikusan javul az életszínvonala, míg a munkában megfáradt idős emberek jelentős többsége szó szerint nyomorog.
Gazdasági elemzések szerint
kb. ötezren vannak, akiknek legalább félmillió forint a nyugdíja, így becslésük szerint háromezren lehetnek, akik most legalább havi 690 000 forintos ellátást kapnak. Ennél az összegnél már havi 100 000 forinttal nő a nyugdíj összege.
A kormány nyugdíjemelése becslések szerint 473 milliárdba kerül majd, viszont az igazán rászoruló idősek életkörülményein semmit sem javít majd.
Magyar Jelen – Telex – Krónika Online
Kiemelt kép forrása: gov.ro
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
