4.7 C
Budapest
2022. november 28., hétfő
Magyar Jelen
HírekKülföld

Angela Merkel tovább korlátozná a szólásszabadságot

Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.

Angela Merkel legutóbbi beszédére sokan felkapták a fejüket. A kancellár asszony a német szövetségi parlamentben arról beszélt, sokan visszaélnek a „szabad véleménynyilvánítással”, és „gyűlöletbűncselekményre” használják azt. Mint mondta:

„A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek, ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt.”

És, hogy ki dönti el, mi a gyűlöletbeszéd? Természetesen a parlamenti többség, vagyis az éppen uralkodó elit.

Ezt többen úgy értelmezték, mint a szólásszabadság korlátozását, de valójában Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.

Angela Merkel ekkor ügyesen felhasználta NDK-ban tanultakat. Egyrészt felkérte Mark Zuckerberget, hogy tegyenek valamit a „migrációellenes” posztok ellen, mire a világ önjelölt cenzora elárulta, „dolgoznak rajta”. Közben „természetesen” a rendőrség nagy erőkkel dolgozott a migrációellenes kommentek törlésén, és tulajdonosuk előállításán. Megindultak a megfigyelések, házkutatások, többen elbúcsúzhattak a munkahelyüktől…

2018 elején életbe lépett az új internettörvény Németországban, minek köszönhetően Európában az egyik legszigorúbb internetcenzúra működik az országban,

a hatóságok 0-24-ben monitorozzák a világhálót, sorra távolítanak el mindent, amit „álhírnek”, „gyűlöletkeltőnek”, „rasszistának”, vagy „kellemetlen posztnak” minősítenek.

Ennek a tisztogatásnak esett áldozatul két AfD-s politikus is, akiknek Twitter-oldalát függesztették fel.

A „kellemetlen” hangok azonban ennek ellenére sem szűntek meg, így további intézkedésekről döntött a regnáló elit. Bajoroszágban például kezdeményezték a „gyűlöletbeszédért” kiszabható büntetés 3-ról 5 évre való emelését. Természetesen ez után sem a Drezda terrorbombázását éltető, vagy német politikusok halálát kívánó antifasiszták lesznek a célkeresztben, hanem olyan németek, akik szeretnék megőrizni országuk biztonságát és kultúráját. Ezt Németországban „szélsőjobboldali terrorizmus” fedőnéven emlegetik.

A fentiekből világos, Merkel asszony nem a szólásszabadság korlátozását kezdeményezte, hanem a folyamat előrehaladását sürgette meg kissé, és hogy hová vezet ez az út? Erre csak a jövő adhat választ.

További híreink

A fideszes sajtó “elfelejtett” beszámolni arról, hogy Novák Katalin a Háttér Társasággal tárgyalt

Horváth Tamás

Multikulti propagandavideóval hangoltatják a németeket a VB-re

Kemény János

Kőkemény sajtócenzúráról dönthet a svéd parlament

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben