Gondoskodunk arról, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, nehogy ez a konfliktus egy sokkal nagyobb katasztrófába torkolljon – mondta Olaf Scholz német kancellár az amerikai elnök múlt heti látogatásakor. Németország és Amerika azon nagyhatalmak közé tartozik, amelyek lassan haladnak Ukrajna NATO-tagsági felkérésével, mert számos tagállam nem szeretné elindítani a felvételi eljárást – írta meg az Index.
Németország és az Egyesült Államok azon nagyhatalmak közé tartozik, amelyek lassan haladnak Ukrajna azonnali NATO-felkérésével
– közölte négy, névtelenséget kérő amerikai, valamint NATO-tisztviselő és diplomata. Az ukránok elnöke által meghirdetett győzelmi tervben Zelenszkij azonnali meghívást kért, de elismerte, hogy a szövetséghez való tényleges csatlakozás csak az Oroszországgal folytatott háború befejezése után lehetséges.
A színészből lett politikus ragaszkodik hozzá, hogy Ukrajna még a háború folyamán meghívást kapjon a NATO-ba, szerinte ez “alapvető fontosságú”. A probléma viszont ott van, hogy számos NATO-tagállam – finoman szólva – nem lelkesedik az ötlettől. Többen eszkalációtól tartanak.
Julianne Smith, az Egyesült Államok leköszönő NATO-nagykövete ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai álláspontot: „a szövetség a mai napig nem jutott el arra a pontra, hogy kész legyen tagságot vagy meghívást felajánlani Ukrajnának”.
Vérezzenek csak az ukránok
Ukrajna legnagyobb fegyverbeszállítói jelenleg az Egyesült Államok és Németország. S, most azzal kell szembesülnie az ukrajnai vezetésnek, hogy éppen ez a két ország az, mely a legkevésbé lelkesedik az ötlettől, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba.
Zelenszkij ezzel kapcsolatban azt mondta: “az, hogy a német fél szkeptikus a NATO-csatlakozásunkkal kapcsolatban, tény. […] Mindannyiunknak sokat kell majd dolgoznunk a német féllel. De ettől még az Egyesült Államoknak lesz rá befolyása” – mintegy nem is próbálva leplezni, hogy a megszállt Németországban a döntő szó végül úgyis az amerikaiaké.
Azonban nem Németország és az Egyesült Államok az egyetlen blokkoló. Magyarország és Szlovákia is ellenáll, de ők más miatt, hiszen a Politico szerint a „jelenlegi populista vezetőik általában Kreml-barát irányvonalat képviselnek”. (Mi más lehetne az oka, ha nem az “orosz-barát irányvonal”, mely kifejezés az új náci kártya a szélsőliberálisoknak. Mindenki oroszügynök, mindenki orosz báb, aki mást gondol a világról, mint ők – a szerk.)
Robert Fico a kérdésről csak annyit mondott, Ukrajna NATO-csatlakozásának engedélyezése „jó alap lenne egy harmadik világháborúhoz”, és leszögezte: ebbe „soha nem fog beleegyezni”.
Vannak kevéssé bátor országok, melyek nem merik felemelni hangjukat, így inkább a nagyok mögé bújnak. „Olyan országok, mint Belgium, Szlovénia vagy Spanyolország, az USA és Németország mögé bújnak. Vonakodnak” – mondta az egyik NATO-tisztviselő.
Más tisztviselő szerint az országok „elvontan támogatják, de amint az közelebb kerül a megvalósuláshoz”, nyilvánosan elkezdenek majd ódzkodni az ötlettől.
Itt pedig komoly ellentét feszülhet majd például a Donald Tusk által vezetett Lengyelországgal, mely szabályos háborús lázban ég. De a balti államok is szélsőségesen ukránpártiak, s mielőbb a NATO-ban szeretnék látni Zelenszkij korrupt maffiaállamát.
Végezetül érdemes kiemelni, hogy Scholz az amerikai elnök múlt heti berlini látogatásakor azt mondta az újságíróknak: „gondoskodunk arról, hogy a NATO ne váljon a háború részesévé, nehogy ez a konfliktus egy sokkal nagyobb katasztrófába torkolljon”.
Ez persze nagyban függhet az amerikai elnökválasztás kimenetelétől is.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
