Pár évvel ezelőtt óriási port kavart a Szuperliga gondolata. Ez egy olyan nemzetközi torna lett volna, mely a Bajnokok Ligáját váltja fel, a kiscsapatok kiszűrésével. Lényegében egy elitista bajnokság lett volna, ahol a világ legnépszerűbb csapatai játszottak volna egymással. Aligha meglepő módon, amint az UEFA értesült erről, azonnal frontális támadást indított a Szuperliga ellen. Mint kiderült, csak azért, hogy két évre rá megcsinálják az UEFA Szuperligát, amit továbbra is Bajnokok Ligájának csúfolnak.
Ebben az új formátumban már nincsenek csoportok, egy nagy “bajnokságba” raknak be minden csapatot, s mindenkinek 8 mérkőzést kell játszania. 4-et otthon, 4-et idegenben. Vagyis, a korábbi BL-nél két meccsel lesz hosszabb a “csoportkörös” szakasz, ami eleve még több szponzorpénzt jelent. De, ami ennél is fontosabb, hogy az új rendszer egyik kiemelt feladata biztosítani, hogy ne fordulhassanak elő olyan meglepetések, amik a négycsapatos csoportkörben megtörténtek. Pl. hogy egy Barcelona vagy Juventus “beragad” a csoportjába, és nem jut tovább a kieséses szakaszba.
Igaz, hogy ettől volt izgalmas a csoportkör, az UEFA-t azonban nem a szórakoztatás érdekli, hanem kizárólag a TV-s és szponzorpénzek. Azokat pedig a legnépszerűbb csapatok hozzák. Így hát kellett egy formátum, ami segíti ezen csapatok biztos továbbjutását. Eme állítás ékes bizonyítéka, hogy még a döglődő Manchester City is esélyes a továbbjutásra, csupán egyetlen mérkőzéssel a vége előtt – holott összesen két nyert meccse van 7 meccs alatt. Illetve a Bayern Münchent akkor sem fenyegeti a kiesés, ha az utolsó két meccsét el is bukja. Ők is biztos továbbjutók. 8 meccs alatt ha valaki össze tud szedni 11-12 pontot, már szinte biztos továbbjutónak tudhatja magát…
Hogy néz ki a sorsolás?
Az új rendszer tehát csak az UEFA korrupcióját tükrözi vissza, ékesen reprezentálva, hogyan írta felül a szórakoztatást a profit és a korrupció. Ennek jegyében az első nyolc helyen végzett csapat “kiemelt státuszt” kap, azaz az első kieséses szakaszt kihagyva egyből továbbjut a második fordulóra. Így garantáltan nem eshet ki ideje korán egyetlen csapat sem az első nyolcból. A 9–24. helyen lévő csapatok bejutnak a rájátszásba, ahol “az egyenlőbbek az egyenlők között” elv jegyében az első 8 csapat szintén “kiemelt” státuszt kap, őket az alsó 8 csapattal sorsolják majd össze. A pontos módját ennek se a külföldi lapok, se a hazaiak nem részletezik, csupán egy félmondat erejéig annyit írnak, hogy minél magasabb helyen végez valaki, annál könnyebb ágon juthat a döntőbe – elvileg.
A Wikipédia azonban tudni véli, hogy a 9–24. helyről a rájátszásba jutó 16 csapat négy kiemelt (9. és 10., 11. és 12., 13. és 14., valamint 15. és 16. helyezett) és négy nem kiemelt (17. és 18., 19. és 20., 21. és 22., valamint 23. és 24. helyezett) párt alkot. A kiemelt párokat a nem kiemelt párokkal sorsolják. Ami azt jelenti, hogy a 9. vagy 10. helyezettet a 23. vagy 24. helyezettel, a 11. vagy 12. helyezettet a 21. vagy 22. helyezettel, a 13. vagy 14. helyezettet a 19. vagy 20. helyezettel, a 15. vagy 16. helyezettet a 17. vagy 18. helyezettel. A kiemelt csapatok a második mérkőzést hazai pályán játsszák. Jelen állás szerint tehát az egyenes ági továbbjutásról éppen csak lecsúszó Aston Villa könnyen azon kaphatja magát, hogy egy Brest, Celtic vagy Brugge helyett már az első körben a PSG vagy a Manchester City ellen kell játszania, mivel első kiemeltként jutott tovább a rájátszásba.
Az 1–8. helyről a nyolcaddöntőbe jutó 8 csapat négy kiemelt párt alkot (az 1. és 2., a 3. és 4., az 5. és 6., valamint a 7. és 8. helyezett). A nyolcaddöntő kiemelt párjai legkésőbb csak a döntőben találkozhatnak egymással. A kiemelt párokat a rájátszás párosításaival sorsolják a következők szerint: az 1. és 2. helyezettet a 15–16. helyezettel vagy a 17–18. helyezettel; a 3. és 4. helyezettet a 13–14. helyezettel vagy a 19–20. helyezettel; az 5. és 6. helyezettet a 11–12. helyezettel vagy a 21–22. helyezettel; a 7. és 8. helyezettet a 9–10. helyezettel vagy a 23–24. helyezettel. A kiemelt csapatok a második mérkőzést hazai pályán játsszák.
A negyeddöntőtől kezdődően minden előre meg van már írva, a párosítások a következők szerint automatikusan kialakulnak. A negyeddöntőben a nyolcaddöntő 1. vagy 2. helyezett mérkőzésének győztese a nyolcaddöntő 7. vagy 8. helyezett mérkőzésének győztesével; a nyolcaddöntő 3. vagy 4. helyezett mérkőzésének győztese a nyolcaddöntő 5. vagy 6. helyezett mérkőzésének győztesével játszik. A negyeddöntő és az elődöntő párosításaiban sorsolás dönt arról, hogy melyik csapat játssza hazai pályán az első mérkőzést, valamint sorsolás határozza meg a döntő hivatalos pályaválasztóját.
A két alacsonyabban rangsorolt nemzetközi kupa esetében hasonló szisztéma szerint sorsolnak.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
