A jövő már itt van a jelenben

Pár napja egy robbantásos terrorcselekménynél Esztergomban, nem csak az elkövető halt meg, de egy rendőr is, illetve több rendőr és tűzoltó szenvedett súlyosabb, könnyebb sérüléseket. Mindez elkerülhető lett volna, ha a rendőrség nem élőerővel, hanem robotokkal hatolt volna be abba a házba, ahol az elkövető elbarikádozta magát. Ennek lehetőségéről illetve a robotok napjainkban tapasztalható térfoglalásáról kérdeztük a téma egyik elismert szakértőjét, Hajós Istvánt, a Bastion Group vagyonvédelmi cég ügyvezetőjét - fogalmaz írásában Tölgyesi Tibor.
A Bastion Groupnak a zászlóshajója a vagyonvédelem, ezen belül is azok a szolgáltatásaik, melyek elsősorban drón- és robottechnológiára épülnek. Hogyan lehetne definiálni a robotika fogalmát?
Ha szigorúan nézzük a robotika eszközeiben a mechanikának, az elektronikának, és az informatikának kell egyesülnie ahhoz, hogy az működőképes legyen. Azt az eszközt, ami így működik, robotnak nevezzük, a cseh robota – jelentése szolgaságban tartani – szóból eredeztetve.
A történelemben visszatekintve az első ilyen jellegű eszközt ie. 1000-ben alkották meg Kínában, amikor az akkori császárról készítettek egy mechanikus szerkezetet. 1495 körül Leonardo da Vinci is megfestett egy robot prototípust, de erről nem tudjuk, hogy végül elkészült-e. Személyes meggyőződésem, hogy az egyiptomi piramisok építéséhez is valami hasonló szerkezeteteket használhattak az akkori szakemberek. Elmondhatjuk tehát, hogy a robotok végigkísérték az ember fejlődését.

Hajós István a Bastion Group vagyonvédelmi cég ügyvezetője
A mába visszatérve hol hódítottak teret elsősorban a robotok?
Az ipar területe, a gyártástechnológia az, ami napjainkra már viszonylag robotizált. Ekkor felmerül az a kérdés, hogy ez által emberektől vesznek-e el munkahelyeket, amire egyértelműen igen a válasz. Gondoljunk arra, hogy ma a gyártósorok mellett már csak néhány ember felügyeli az ott dolgozó, érdemi tevékenységet végző robotok munkáját. Ezeket ugyan automata gyártósornak hívjuk, mert az átlagemberek - tévesen – robotnak, csak azokat a humanoid robotokat gondolják, amik legalább némileg hasonlítanak az emberre.
Robot azonban nem csak gyártósor lehet, hanem mindazon eszközök összességét így nevezzük, amik minket kiszolgálnak, elég arra gondolni, hogy a háztartásokban ma már jelen van például a robotporszívó, vagy a robotfűnyíró is.
A robotok olyan tevékenységre is képesek, amire ember nem. A vagyonvédelem területéről hozott példával, vannak olyan hőkamerával felszerelt járőröző robotok, amelyek az éjszakai tevékenységükben több száz métert pontosan belátnak, minden eltérőt észlelnek, erre egyetlen éjjeli őr sem lenne képes.
Fentiekből következik, hogy egyre inkább el fogják foglalni a robotok a munkahelyeket az emberek elől, viszont új munkahelyeket is teremtenek, hiszen ezeket az eszközöket le kell gyártani, üzemeltetni kell őket, és szervizigényük is van. Ezekre a tevékenységekre külön iparágak alapulnak, amik munkát adnak majd sok embernek.
Mely területen van létjogosultsága igazán ezeknek az eszközöknek?
Első körben azokon a területeken, ahol az ember élete veszélyben lehet, másodsorban, azokban a munkákban, ami az ember számára túl nehéz, vagy túl monoton lehet, harmadsorban pedig azokon a munkahelyeken, ahol hiányzik az emberi munkaerő. Globálisan nézve a robotok az emberi munkahelyek közel 10 százalékát fogják elfoglalni nemsokára, ami hatalmas szám.
De még vannak olyan területek, ahol a robotok nem képesek helyettesíteni az embert, ilyenek az összetett feladatok vagy finom mechanikus mozgásokat igénylő tevékenységek ellátása, itt ma még gyerekcipőben jár a robotika.
Bármennyire is sokat tudnak azonban a robotok, még mindig föléjük helyezem az embert, az emberi tudást, hiszen bár ma már a mesterséges intelligencia önállóan tud gondolkodni és programokat létrehozni, a működésének az alapjait mégis az ember alkotta meg. Az emberi gondolkodás lett beléjük táplálva, ha mi nem vagyunk, ma nincs AI, nincsenek drónok, robotok, nincs technikai fejlődés sem.
Ha már a fejlődésnél tartunk, mi lehet a további fejlődés iránya?
Jelen pillanatban a gyártók elsősorban a robotok mozgásának a fejlesztésére koncentrálnak, a nehéz terepen való mozgás jobb elősegítésére. A mozgó robotokra először kerekeket szereltek, de ezek elakadtak a fűben, megálltak a járdapadkánál, a lépcsőknél. Ma már ezért karokkal, lábakkal is felszerelik őket.
A másik terület a finom mechanikus mozgások, illetve a lineár szenzorok – ezekkel tájékozódik egy robot, vagy észleli az akadályokat – fejlesztése.
A légiközlekedésben is lesznek áttörések, vannak olyan részei a világnak – nem Európa, mert itt nagyon szigorú a szabályozás – ahol már ma is léteznek, és teszt jelleggel repkednek dróntaxik, drónhelikopterek.

De hisz a robotpilóta a repülésben nem új találmány, mi a különbség?
Az, hogy ezekben az eszközökben már nincs kézi irányításra lehetőség. Furcsa - és egyben félelmetes - hogy egy ilyen eszközbe beül az ember, megadja, hogy hova szeretne menni, s innentől csak hátradől és várja, hogy odaérjen, hiszen ha akarna, sem tudna beavatkozni a repülés folyamatába. De a világ e felé halad, hiszen a Tesla is kihozza már nemsokára azt az autóját, amiben nem lesz már kormány, mert az az eszköz már a múlté.
Vannak munkák, amik kifejezetten veszélyesek, ilyen a tűzszerészeké és a tűzoltóké, vagy - mint az esztergomi tragédia kapcsán láttuk - a rendőröké. Nekik miképpen segíthet egy robot?
A bombakeresésben is évtizedek óta használnak már robotokat, ha van egy gyanús tárgy, akkor a robotot odaküldik, az felméri a helyzetet és megpróbálja elszállítani a helyszínről. Ha pedig bekövetkezik a robbanás, akkor a veszteség csak egy gép és nem egy ember. Mert akármilyen védőfelszerelés is van egy emberen, bizonyos mennyiségű robbanóanyag esetén semmilyen eszköz vagy ruha nem nyújt hatásos védelmet.
A konkrét esztergomi esetben lettek volna olyan tűz- és hőálló robotkutyák, amiket használni lehetett volna. Ezek az eszközök hőkamerásak, gyorsan mozognak, s használatukkal megkíméljük az emberi életeket. A robotkutya bemegy egy adott helyre, s pontosan „megmondja” a kezelő személyzetnek, hogy mi található bent, így ezek alapján célirányosan lehet cselekedni.
A jövőben mindenképpen az lesz a követendő hasonló esetekben, hogy ilyen eszközt küldenek be az épületbe, ami már első körben élő képet ad. Ha pedig az elkövető amint rátörik az ajtót, azonnal lő vagy azonnal robbant, akkor csak egy gép van a veszteséglistán, s nem egy ember.
Ezek szerint a rendőrségnek még nincsenek meg a megfelelő eszközei ehhez?
A rendőrségünk, főleg a Terror Elhárítási Központ egy nagyon jól felszerelt szervezet, még nemzetközi összehasonlításban is az élen járnak. Viszont ezek a technikák még nincsenek rendszeresítve, a világon is csak néhány olyan rendőrség van, ami ezeket a technológiákat – elsősorban teszt jelleggel – alkalmazza. Viszont a jövő útja mindenképpen ez, és arra kell koncentrálnunk, hogy hasonló esetekben elkerülhetetlen legyen a különböző drónoknak, robotoknak a használata, bevetése. Ezek a robotok adott esetben maguk hoznak döntést, vagy továbbítják az információkat a kezelő felé, aki a szituációban döntést hoz?
A robot egy bizonyos szintig önállóan hoz döntést. Érzékel egy akadályt, a programja alapján pedig igyekszik ezt megoldani, mondjuk egy tárgyat megkerülni. Alapdöntéseket tehát már meghoz önállóan, de nagyobb következményekkel járó döntést – ez persze programozás kérdése - még jelen pillanatban nem hozhat meg. Arra a kérdésre tehát, hogy mit tud egy robot, az a válasz, hogy azt, amit megtanítunk neki, amit beletáplálunk. Ez azt is jelenti, hogy azt tudják, amit mi megengedünk nekik, hogy tudjanak.
A robotnak tehát van egy hardvere, ami a fizikai munkát végzi és egy általunk betáplált szoftvere, ami ezt a hardveres tevékenységet irányítja. Mivel azonban egyre inkább afelé megyünk, hogy a mesterséges intelligenciával is összekapcsolják őket, az lehet majd egy olyan pont, amikor önálló döntéseket is képes lesz hozni, de remélhetőleg mindig az ember felügyelete mellett.
Nem is olyan régen még az volt az üzenet a fiatalok felé, meg kell tanulni a számítógép használatát, mert az a jövő. Most azt mondhatjuk meg kell tanulni a robotokat és a mesterséges intelligenciát használni, mert az már a jelenünk. Aki lemarad, az olyan behozhatatlan hátrányba kerül, akár a munkaerőpiacon, akár – cégként – az üzleti életben, amit nagyon nehezen fog tudni a későbbiekben behozni. Tanácsolom tehát mindenkinek az ezekkel való elmélyült megismerkedést, mert a jövő már itt van a jelenünkben! Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás