Januártól a vendégmunkások többsége nem kap adókedvezményt

A valódi kérdés az, hogy eddig miért kapott?

A vendégmunkásokat is érinti az új adótörvény, több adókedvezmény alól is kikerülnek a nem EGT-államok állampolgárai. A változásra a Telex egyik olvasója hívta fel a figyelmet: a 2024. évi LV. törvény egyes adótörvények módosításáról szóló új törvény alapján kedvezményeket vonnak meg azoktól a vendégmunkásoktól, akik az EGT-hez nem tartozó, vagy Magyarországgal nem szomszédos EGT-n kívüli országból érkeztek Magyarországra dolgozni (a módosítások tehát az ukrán és a szerb munkavállalókat nem érinti). Januártól ezek a vendégmunkások:

• nem jogosultak a családi kedvezményre;


• az első házasok adókedvezményére;


• illetve a 25 év alatti fiatalokra vonatkozó kedvezményre.

A Telex úgy tudja, hogy az egyik nagynak számító hazai HR-cég már értesítette is a munkavállalóit a három változtatásról: a levélben a mongol, Fülöp-szigeteki, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, montenegrói, brazíliai, kirgizisztáni, kazahsztáni, indonéziai, vietnámi és venezuelai munkavállalóik figyelmét hívják fel a változásokra. A levél azt írja, ezek alapján a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék (tb) marad. A cég arról értesíti a dolgozóit, hogy:

• 15 százalékkal csökken a 25 év alatti vendégmunkások nettó fizetése;


• az egy gyerekkel rendelkezőké havonta 10 ezer, a kétgyerekeseké havonta 40 ezer, a háromgyerekeseké havonta 99 ezer, a négygyerekeseké pedig 132 ezer forinttal;


• míg az első házasoké havi 5 ezer forinttal csökken.

A kormány szeptemberben szigorított azon is, hogy hogyan tudják behozni a munkaerő-közvetítők a vendégmunkásokat. A tervezettel az volt a deklarált cél, hogy megvédje „a magyar munkahelyeket és a hazai munkaerőpiacot”, valamint „segítse az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését”. Ez alapján a munkavállalási kérelmeket minden olyan esetben el kell majd utasítani, „ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”, és akkor is elutasíthatják az engedély kiadását, „ha a munkaadó alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során.” A megjelent rendelettervezetből viszont az érintett cégek semmi apokaliptikusat nem olvastak ki: bár hoz változásokat a tervezett szabály,

szerintük attól nem lesz kevesebb ázsiai vendégmunkás az országban.

(Telex nyomán)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!