Több ezer önkormányzati dolgozó lépett sztrájkba országszerte

Szerda reggel országos munkabeszüntetésbe kezdtek az önkormányzati közigazgatás dolgozói, akik hosszú ideje változatlan bérviszonyok között végzik munkájukat. A sztrájkot szervező szakszervezet közlése szerint több ezer köztisztviselő csatlakozott a megmozduláshoz, amelyet egyebek mellett Budapesten – a fővárosi önkormányzat több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban –, és mintegy húsz vidéki városban tartottak meg.

A tiltakozó dolgozók egyik fő követelése a fizetések érdemi emelése. Mint azt Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke elmondta, a jelenlegi bérek sok esetben nettó 230–280 ezer forint között mozognak, ami jelentősen elmarad a hasonló végzettséget és felelősséget igénylő szférák jövedelmi szintjétől.

A probléma gyökere egy több mint másfél évtizede befagyasztott illetményalap. A köztisztviselők fizetését egy olyan szorzórendszer alapján számítják ki, amelynek alapja 2008 óta változatlan. Ez azt jelenti, hogy az infláció, a minimálbér emelkedése és a piaci bérek növekedése ellenére a közigazgatásban dolgozók jövedelme lényegében stagnál. A rendszer sem a gazdasági változásokhoz, sem az életpálya során szerzett tapasztalatokhoz nem alkalmazkodik megfelelően.

A sztrájkolók nemcsak a bérüket szeretnék növelni, hanem a szakmai megbecsülésük helyreállításáért is küzdenek. Követeléseik között szerepel a diplomás minimálbér bevezetése, valamint a korábban létező, de azóta megszüntetett köztisztviselői életpályamodell visszaállítása is. Ezzel nemcsak a kezdő fizetések rendezését szeretnék elérni, hanem egy kiszámítható, motiváló karrierút biztosítását is.

A munkabeszüntetés a mindennapi ügyintézést is érintette: számos településen szünetelt az ügyfélfogadás például az anyakönyvi hivatalokban, a pénzügyi osztályokon, az adóügyi irodákban és a hagyatéki ügyekkel foglalkozó részlegeken. A tiltakozó akció célja ugyanakkor nem az állampolgárok nehéz helyzetbe hozása – hangsúlyozzák a szervezők –, hanem az, hogy végre érdemi párbeszéd induljon el a kormány és a szféra dolgozói között.

Boros Péterné szerint az önkormányzati köztisztviselők helyzete a közszolgálati rendszer egészének problémáira világít rá: miközben a hivatalokban dolgozók nélkülözhetetlen feladatokat látnak el – az okmányügyintézéstől kezdve az adónyilvántartásig –, munkájukat alulfizetve, sokszor túlterhelve végzik. Szerinte elfogadhatatlan, hogy 2025-ben még mindig egy 2008-as bérezési alap alapján kapják a fizetésüket azok, akik a köz szolgálatában állnak.

A sztrájk szervezői jelezték: a tiltakozás nem egyszeri akció. Amennyiben nem érkezik érdemi válasz a döntéshozóktól, a munkabeszüntetés folytatódhat, akár újabb helyszíneken is. A cél nem kevesebb, mint annak elérése, hogy a közigazgatási szektor dolgozóit ismét a magyar társadalom megbecsült tagjainak tekintsék  – nemcsak szóban, hanem a bérükben és munkakörülményeikben is.

A Mi Hazánk szerint az állami szektorban lenne lehetőség béremelésre

„Több alkalommal elmondtam korábban is, ha béremelésekről beszélünk, figyelembe kell venni, hogy ezt mely területen akarjuk végrehajtani. Más helyzetben van a magyar kkv-szektor, másban a multinacionális cégek, és más jellegű az állami szektor is. Ez utóbbiban azonban észszerűbb forrásfelhasználással lenne lehetőség pénzeket felszabadítani, a nagy »bürokratikus vízfejet« kell csökkenteni, a sokmilliós vezetői prémiumokat visszavenni, ha azokat érdemtelenül osztogatják, és azokat a dolgozókat jobban megbecsülni, akik működtetik a közigazgatást. Ehhez azonban politikai, kormányzati akaratra lenne szükség" 

– mondta el lapunknak Lantos János, a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének elnöke.  

(Kép: bahir.hu)