A pálinka hiába hungarikum, mégsem kap valódi védelmet

„A jó magyar pálinkának nincsen párja!” szól a népszerű dal, s valóban – ahogy mondani szokták – ez a nedű még a félholtakat is életre kelti. Azonban sajnos az is páratlan dolog, amennyire a törvényhozás mostohán bánik ezzel a hungarikumunkkal, megnehezítve – s nagyon sokaknál ellehetetlenítve – az előállítását, forgalmazását. Erről a visszás helyzetről nyilatkozott lapunknak Bolyhos Zoltán, a legnagyobb pálinkafőzők és -forgalmazók közé tartozó Bolyhos és Fia Kft. ügyvezető tulajdonosa.

– Először is jó lenne, ha definiálnánk, hogy mit nevezünk pálinkának?

– A pálinka az első számú hungarikumunk. Azt az ital nevezhetjük a törvény szerint pálinkának, amely Magyarországon termett gyümölcsből készül, a gyümölcsöt Magyarországon kell feldolgozni, vagyis itt kell erjeszteni és lefőzni, illetve palackozni. Ez a név természetesen védelem alatt áll, s élesen el kell különíteni a szeszes italnak nevezett terméktől. Ez utóbbi gabonából készül és hozzáadott ízesítést is tartalmazhat. A köztük lévő minőségkülönbséget jól szemlélteti, hogy míg egy liter gyümölcspálinka előállítása önköltségi áron átlagosan olyan négyezer forint, addig a szeszes ital készítésének literenkénti ára kétszáz forint körül mozoghat. Azért, hogy a vásárló vásárláskor jól meg tudja különböztetni a kétféle italt, különböző színűek a zárjegyeik is: a szeszes italé kék, a pálinkáé pedig barnás színű.

– Milyen kínálat van a piacon pálinkákból?

– Azt sajnos el kell mondani, hogy évről évre csökken a kereskedelmi pálinkafőzők – mi is ilyenek vagyunk – által előállított pálinkák mennyisége. Ennek elsősorban az az oka, a törvény már megengedi, hogy valaki bizonyos mennyiségi korlátok között, otthon is főzzön magának pálinkát. Ezzel két fő baj van, az egyik az, hogy ezen főzetek gyakran nálunk jóval olcsóbban – hiszen jövedéki adót és áfát nem kell utánuk fizetni – megjelennek a feketepiacon. A másik az, hogy ezek minőségét senki nem ellenőrzi hivatalosan, így lehet jó és kevésbé jó minőségűeket egyformán találni köztük. Nálunk viszont szigorú ellenőrzési rendszer működik, a kész pálinkákat folyamatosan laborban kell vizsgáltatni, véleményeztetni.

– Ezek szerint az itt készülő pálinkának komoly ellenőrzésen kell átesnie?

– Mivel tulajdonképpen élelmiszerről beszélünk ez egyértelmű.

Ezért is javaslom mindenkinek, ha jó pálinkát szeretnének inni, akkor keressék a kereskedelmi pálinkafőzdék termékeit vagy a bérfőzdéket.

A nálunk készülő pálinkának a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ellenőrző hatósága, a hivatal folyamatában kíséri az elkészítés lépéseit, attól kezdve, hogy melyik gyümölcsfáról vesszük meg a gyümölcsöt, egészen a kereskedésig.
Emellett labor körülmények között nézzük a pálinkának a beltartalmi értékét is, hiszen sem cukrot, sem aromákat nem teszünk a készülő termékhez, hanem amit a gyümölcsből kierjesztünk, abból főzzük ki a pálinkát.

Lényeges mutató a pálinka alkoholfoka is ez 37,5 foktól egészen 86-ig terjedhet. A mi termékeink túlnyomó részt 50 fokosak, de alacsonyabb alkoholfokkal is készítünk pálinkákat. Van, aki a kicsit gyengébb – 40 fok környéki – pálinkákat keresi, ez ízlés kérdése, mi pedig alkalmazkodunk a piaci igényekhez.

– Milyen élettani hatása van a pálinkának?

– Régen az 50 fokos pálinka volt a szokványos, s ez az ital egy energiabombának számított, gyakran segített a nehéz fizikai munkák, például az aratás – nem véletlenül hívták úgy, hogy aratópálinka – elvégzésében.

Azt is meg kell jegyezni, hogy régebbi időkben sem vodkát, sem más ízesített röviditalokat nem ittak, a magyar ember asztalán mindig csak pálinkát lehetett találni.

– Visszatérve a mába, ha a boltok polcain látunk egy üveg pálinkát, annak ára milyen tényezőkből adódik össze?

– Sajnos napjainkban a polcokon lévő pálinkákat nagyon magas áron kínálják, s ennek is megvan az oka.

Példaként nézzünk egy átlagos pálinkát, ezt a gyümölcs megvásárlása után elő lehet állítani 4-5 ezer forintból, s ezen már van némi haszon is. Erre jön a jövedéki adó, ami 3300 Ft literenként, illetve a 27 százalékos áfa, némi kereskedelmi haszon, így végül közel 10 ezer forintos liter áron kerül ki a polcokra. Vagyis kétszer olyan áron, mint az alapanyag és az előállítás költsége.

Nem véletlen, hogy jelen pillanatban a kereskedelmi pálinkafőzők nagy része szeretne bezárni, és visszaadni az engedélyt, de ez sem olyan egyszerű, mert amíg a raktárban van pálinka, és a NAV ezt nyilvántartja, addig az engedélyt nem lehet visszaadni.

Hangsúlyozni kell, hogy a drágaságnak, a bajok forrásának az az oka, hogy a jövedéki adó emelése arányosan emelkedik az inflációval. Így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy mivel Németországban a két adónem – a jövedéki adó és az áfa – 20 százalékkal kevesebb, mint nálunk, így ott a pálinka ára is olcsóbb, mint idehaza.

– De nem kizárólag az állami intézkedések jelentenek Önöknek problémát, beszélne ezekről is?

– Igen, a vendéglátóhelyek egy része is sajnos ellenünk dolgozik, azzal, hogy Bolyhosnak adja el azokat a pálinkákat, amikhez nekünk semmi közünk. Ezt pedig úgy tudja megtenni – olyan helyekről beszélünk, ahol kimérve árulják az alkoholos italokat –, hogy amikor kifogy az általunk szállított üveges pálinkája, akkor egyszerűen valami bizonytalan eredetű házi pálinkával tölti azt újra. Amikor a vendég rendel, meg tudja neki mutatni melyik üvegből – vagyis felmutatja a mi üvegünket – tölti ki a rendelést, viszont akkor abban már nem a mi termékünk van.

Ezzel nekünk kettős kárt okoz. Egyrészt nem vásárol újabb tételt tőlünk, másrészt ezzel a kétes minőségű itallal, a mi jó hírnevünket is rontja. Megjegyzem, ezt a gyakorlatot a vendéglátóhelyek nemcsak a mi üvegünkkel teszik, más alkoholos italokat gyártó cégek italát is sokszor helyettesítik, valami kétes eredetűvel.

– Ezek a pótlások nyilván a házi pálinkafőzdékből kerülnek ki, rájuk milyen szabályok vonatkoznak?

– Magyarországon bizonyos mennyiségig van adómentes magánfőzési lehetőség. Azonban ennek az ellenőrzése, már nem a NAV, hanem a jegyző hatásköre, aki a legtöbb esetben egyáltalán nem foglalkozik a dologgal. Emiatt a magánfőzdék átestek a ló túloldalára, manapság, már nagyon sokan kvázi bérfőzdeként üzemelnek, s feketén kereskednek a lefőzött pálinkával. Ennek minőségét nem ellenőrzi senki, így áll elő az a helyzet, hogy áfa és jövedéki adó nélkül kerülnek a feketepiacra a kétes minőségű pálinkák. S nekünk árban ezekkel kellene versenyezni, ami szinte lehetetlen feladat. Ha január elsejétől ismét inflációarányosan emelkedik a jövedéki adó, az úgy érzem, a nagyüzemi pálinkafőzdéknek végzetes lenne.

– Mi lenne a megfelelő megoldás a helyzet javítására?

– Kormányzati beavatkozás kellene, a kormánynak az lenne a feladata, hogy azt segítse elő, hogy az ismert és hitelesen működő márkák tudjanak megélni a piacon, és ne a feketepiacról vásároljanak a fogyasztók.

Az adókat tekintve komikus érdekesség, hogy Németországban, Romániában, Szlovéniában, Ausztriában mind-mind jóval kevesebb adó érinti ezt a terméket, aminek az a következménye, hogy egy idehaza előállított terméket, ha a fentebb felsorolt országok áruházainak polcairól veszi le a vásárló, akkor kedvezőbb áron juthat hozzá, mint itthon, Magyarországon, ahol előállítják.

Összefoglalva kettős szorításban vannak a hazai nagyüzemi pálinkaforgalmazók – s így természetesen mi is – egyrészt sújtják őket a magas adók, másrészt a feketegazdaságban eladott pálinkák olcsóságuk miatt sok vevőt elcsábítanak tőlük.

– Létezik egy érdekvédelmi szervezetük, a Pálinka Nemzeti Tanács, ők mit tudnak tenni ebben az esetben?

– Ennek én is tagja voltam, de mivel úgy éreztem nem tudunk eredményeket elérni, ezért kiléptem a szervezetből. Ennek ellenére az elnöke jó barátom maradt, ő is látja az általam elmondott problémákat, de még nem sikerült eredményeket elérniük a tárgyalásokon.

Viszont a Pálinka Nemzeti Tanács szervez országos pálinka versenyt, erre minden évben mi is nevezünk. Ennek az is az oka, hogy alacsony a nevezési díj, s ebben a díjban benne van a versenyre elküldött pálinkáink Nébih-laboreredménye is, míg ha kijön hozzánk a Nébih bevizsgálni a pálinkánkat, akkor ezért a vizsgálatért, laboreredményért a nevezési díjnál jóval nagyobb összeget kellene kifizetnünk. Ezért én úgy döntöttem, hogy minden pálinkánkat, ami készült, benevezem.

– Több problémát is felsorolt nekünk – amik remélhetőleg egyszer majd megoldódnak –  végezetül kérem, mutassa be cégét, illetve legnevesebb termékeiket.

– A Bolyhos és Fia cég 30 éve kezdte a működését, 22 éve vagyunk Újszilváson. A Covid előtti időszak nagyon sikeres volt a számunkra, akkor több mint 30 kolléga dolgozott nálunk. A Covid után nagyon sok vendéglátóhely bezárt, és ez nálunk is éreztette hatását, Emellett a folyamatos adóemeléssel minden termékünk drágul, így állandóan – most is – forgalomcsökkenésünk van. Bevétel szerint hozzuk az előző évet, de az eladott pálinkák literszáma csökken. A jelenlegi létszámunk 13 fő, azért ennyi, mert mindig alakítanunk kellett valamit a cégen belül, be kellett rendezkedni arra a piacra, ami éppen létezik. Úgy érzem, már nem fogjuk újra elérni az egykori csúcsot, s annak ellenére tartunk itt, hogy a piacon nagyon sok kolléga – akik lényegében a konkurenciáink voltak – tönkrement, bezárt. Azt gondolta volna az ember, hogy ebből a tortából – ami a piac – majd akkor egy kicsit nagyobb szelet jut nekünk, de nem így történt. Jelenleg 11 százalékot képviselünk a kereskedelmi engedéllyel rendelkező pálinkafőző cégek között.

Az exportunk az általunk előállított termékekből az egy százalékot sem éri el, ha ezt tudnánk növelni, az lehetne egy kitörési pont. Eddig Németországba, Ausztráliába, Vietnámba, Belgiumba szállítottunk, de a külföldi piacokra is nagyon nehéz a bejutás.

– Ha az összvolument nézzük, akkor milyen számok jellemzik a termelést?

– Közel kétmillió kilogramm gyümölcsöt tudtunk az elmúlt évben feldolgozni, abból olyan száznegyvenezer liter pálinka készült, ez jó évnek mondható.

Nincsenek saját gyümölcsöseink, körülbelül 50 gyümölcstermelővel tartjuk a kapcsolatot, tőlük vásárolunk folyamatosan. Itt is jelentkezik viszont egy másik probléma, ezeknek a termelőknek az átlagéletkora 65-70 év körül van, tehát egy elöregedő korosztályról van szó. Viszont a gyermekeik már általában nem akarják folytatni ezt a tevékenységet, így majd nemsokára a beszerzési forrásainknál is lesznek gondjaink. Megjegyzem, nekik pedig munkaerő gondjaik vannak, nehezen találnak embert a gyümölcsszedésre, ami néha beszállítási gondot okoz.

– Önök hányféle gyümölcsöt dolgoznak fel?

– Amiben most látunk kereskedelmi lehetőséget, az tizenegy féle gyümölcs feldolgozása pálinkának. Természetesen ezeknek a gyümölcsöknek Magyarországon kell megteremniük, ami azt eredményezi, hogy amelyik évben gyengébb a termés, abban az adott gyümölcsből sajnos kevesebbet is tudunk kifőzni.

Mindenki számára, aki szereti a pálinkát az első számú alapanyag a kajszibarack. De nemcsak a magyarok vannak ezzel így, mert ha külföldiek jönnek Magyarországra, és valamit kóstolni akarnak, akkor az a barackpálinka. Számunkra is tehát ez az első, ez a legfontosabb termékünk.

A második helyen a cigánymeggy áll, ez a sikerét, ismertségét annak köszönheti, hogy 2007-ben elnyertük vele az ország legjobb pálinkája címet a gyulai pálinkafesztiválon. Mai napig slágertermékünk, vetekszik a kajszival.

Érdekességként megemlítem, hogy a kezdetekkor elkezdtünk foglalkozni vegyes pálinkákkal is, ami literes csatos üvegben kerül forgalomba. De ez nem azt jelenti, hogy a többféle gyümölcsöt együtt főztük ki, hanem azt, hogy négyféle pálinkát – alma, szilva, szőlő és meggy – a tartályokból kikerülés után kevertünk össze, úgymond házasítottunk. Ezt a borászok cuvée-nek hívják, nálunk a régmúltból megmaradt a „vegyes” jelző.

– A pálinka alkotóeleme a gyümölcsön kívül a víz, Önök ezt honnan nyerik?

– Amikor kifőzzük a pálinkát, akkor annak az átlag szeszfoka 84-86 fokos. Ahhoz, hogy ebből iható termék legyen, nagyon fontos, hogy közel fele-fele arányban jó minőségű vizet adjunk hozzá. Mi a településünk vizét használjuk, ami átmegy egy víztisztító rendszeren, így hibátlan minőséget kapunk. Ez azért is fontos, hiszen a rossz minőségű vízzel tönkre lehet tenni, még a jól lefőzött pálinkát is.

– Van még más alkotórésze a pálinkának?

– Alapvetően nincs, kivéve az ágyas pálinkákat, amikben benne van a gyümölcs. Ez azonban nem az a gyümölcs, amiből kifőtt a pálinka, hanem aszalvány. Nekünk van külön aszaló üzemünk, de itt is fontos, hogy az aszalványt a pálinkához csak friss magyar gyümölcsből lehet készíteni. Mi egyébként a kezdetektől ágyas pálinkákkal indultunk, s a bevételeink kilencven százaléka is ágyas pálinkák eladásából származik.