„Alaszka: ukrajnai béke még nincs, ám elkezdődött valami sokkal több, a pozíciólezáró nettósítás”

„Trump és Putyin is eredményesnek, előremutatónak nevezte az alaszkai tárgyalásukat a sajtótájékoztatón, melyet egy moszkvai, következő forduló fog követni. Mindezek ellenére nincs mindenben megállapodás Ukrajna ügyében, így nem lett egycsapásra vége a háborúnak. Ám nem is ez volt a cél, pláne nem ez a fontos. Még csak nem is Ukrajna maga a fontos. Ami fontos, hogy elkezdődött egy pozíciólezáró nettósítás. Mit jelent ez? A »Close out netting «, vagyis a pozíciólezáró nettósítás a titkos nemzetközi kereskedelmi szerződések klauzulája, ezért is hangzik idegenül a fülünknek. Azonban pontosan így üzletelnek titokban, így alakítják a világot! Alaszka csak egy – nagyon fontos, és nyilvános – forduló, Ukrajna pedig egyetlen eleme” – írja az Energiajogász néven futó oldalán Tóth Máté.

Szerinte ez kezdődött el, jutott a felszínig és történik most is, ahol a világban fennálló amerikai érdekeket, üzleti pozíciókat, követeléseket összevezetik, újrasúlyozzák Grönlandtól Ukrajnáig, Szíriától Panamáig. „Ennek az összeterelésnek az energiafegyver és a vámok a konkrét eszközei hónapok óta, és az eredmény szempontjából az üzleti pozíciók legalább olyan fontosak, mint az országhatárok. Trump bezár konfliktusokat, hogy kinyisson újakat, elenged ideológiai háborúkat azért, hogy elkezdhessen gazdasági-geopolitikai térfoglalást” – összegzi a helyzetet. 

Majd leszögezi: Szevasztopol nem olyan fontos, mint Panama. Amerika elköltött 91 milliárd dollárt Ukrajnára, és nem ideológiai alapon nézve már egyáltalán nem fenntartandó pozíció egy nagy betudás szempontjából. „Ezeknek a tárgyalása kezdődött el a legészakibb amerikai államban, szimbolikusan, hiszen az Észak a jelen évszázad egyik legfontosabb versenyterepe lesz, minden ami Észak: az Északi Áramlattól az Északi-sarkig. Ma már a változás hírnöke sem a galamb többé mint a Bibliában, esetleg a holló mint Ziuszudra történetében az alapul szolgáló sumer eposzban, hanem a gázfáklya lángja. Ez pedig a műholdfelvételek szerint az Északi-sarkon lobbant újra fel az oroszok legnagyobb gázkitermelési projektjének színhelyén, amelyet évek óta ellehetetlenítettek az amerikaiak. Itt a változás” – fejti ki Tóth Máté.

Aki úgy látja, a pozíciólezáró nagy alkunál ugyanúgy tét és téma Kína, illetve a kínai–orosz kapcsolat, amit az Egyesült Államoknak az elemi érdeke szétválasztani. Tét maga az energiaháború és a vámháború is: ez ugyanis két olyan hadszíntér, ahol most is változnak a frontok. „Az energiafegyver és a vámfegyver a nagytérrend, a geopolitika két legélesebb fegyverévé vált, és Kína, a ritkaföldfémek és az elektrifikáció kulcstechnológiáinak birtokosa itt is kulcstényező. Alaszkában ez is mind az asztalon van, Ukrajnával együtt, aki nem az asztalnál foglal helyet, hanem a menüben” – magyarázza.

Európa továbbra is az életellenes liberalizmus béklyójában 

Majd felhívja a figyelmet egy fontos és érdekes kimaradóra, aki Alaszkában kimaradt: Európa. Tóth egyértelműen úgy látja, hogy vén kontinensünknek nem csak az a hibája, hogy a mai napig ideológiavezerélt, de ráadásul még mindig a „volt demokrata adminisztráció” és az új központ „pénzkereső magántőke” ideológiája az uralkodó. 

Rámutatott: „Trump korábban Brüsszelt szeméttelepnek nevezte, sokat nem változott a véleménye. Európa gazdasága stagnál, a nemzetközi térvesztése látványos, a hangja a politikai realizmus új hajnalán is ideológiavezérelt. Európa továbbra is a woke, a nyílt társadalom, az LMBTQ eltökélt támogatója, vagyis mindannak a természetellenes maszlagnak, amit a demokraták is magukénak vallottak és amitől az Egyesült Államok épp megszabadult. Európa továbbra is a cenzúra, az érzékenyítés és a globalista véleménytorzítás elszánt harcosa az online térben és azon kívül is, mikor az Egyesült Államokban pont most szabadul meg az online tér a cenzoroktól és érzékenyítéstől valamint deklarálta az új washingtoni kormány az államigazgatás és a hadsereg ideológia-mentességét. 

Európa ideológiai okokból elkötelezett Ukrajna mellett, miközben Amerika épp a nagy betudás, a pozíciólezáró nettósítás mérlegére teszi Ukrajnát, a többi konfliktus és érdekeltség mellé. A különbség aligha lehet ennél ordítóbb.”

A zöld fordulat Amerikában már megbukott

Tóth ezen felül kitért arra is, hogy az energetika kérdésében is komoly törésvonal húzódik Amerika és Európa között. Hiszen, miközben kontinensünkön zöld terhekkel, CO₂-kvótával, karbonvámmal és hasonlókkal fojtogatják az ipart, addig az USA épp leveti ezeket a láncokat. 

„Miközben Európa a belső égésű motorokra épülő saját autóiparát és ipari elsőbbségét is feláldozta az elektrifikáció és a zöld látomás oktrojált erőltetése érdekében, Amerika az elektromos autókkal is magára hagyja Európát” – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy a „megalázó vámalku” (15–0!) apróbetűs mellékleteként évi 250 milliárd dollár értékű amerikai energia vásárlására és 600 milliárd dollár értékű kötelező amerikai „befektetésre” kényszeríti Washington Európát. Félgyarmati pozíció, letérdelés az energiafegyver előtt.

Tóth úgy értékelte, Amerika Alaszkában új korszakot kezdett Oroszországgal, ennek eszköze a pozíciólezáró nettósítás, amiből Európa kimarad, sőt, 

a pozíciólezáró nettósítás megremegteti majd az EU mögötti legnagyobb kompromisszum politikai tabuját: az európai határok megváltoztathatatlanságát. 

„Ami az EU-nak marad, az a vámfegyver és az energiafegyver a feje felett. Márpedig Amerika kettős fegyvere Európa feje fölött suhog a legvészjóslóbban. A világrendszerváltás elkezdődött, az alaszkai sajtótájékoztató immár ország-világ számára félreérthetetlenül mutatja. Nem eredménytelen hát az alaszkai csúcstalálkozó. A pozíciólezáró nettósítás eredményeként pedig már látszik: Ukrajna ügyére is pont fog kerülni” – zárul az okfejtés.

Kapcsolódó: