Másodfokon is pert nyert egy devizás áldozat az uniós ítélet alapján

Hajdú-Bihar vármegyében született meg az első olyan ítélet másodfokon, amely a devizahitelesnek kedvezett az Európai Unió Bíróságán (EUB) április végén hozott döntésére hivatkozva. Az ügyben másodfokon a Debreceni Törvényszék hozott ítéletet, amelyben a kölcsönfelvevő javára hozott döntést a felperessel, az Argenta Faktor Zrt.-vel szemben – írja a Debreceni Nap.

A per közel két évig tartott, a devizahiteles képviseletét Papp-Lada Beáta ügyvéd látta el, aki az következőképp összegezte a portálnak a nyertes devizapert:

„A felperesi jogelőd Erste Leasing Autófinanszírozási Részvénytársaság 2005-ben svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött ügyfelemmel több mint 3 188 000 forint értékben, amelyet 2010-ben felmondott és a devizahitelestől több millió forint tartozás és jelentős késedelmi kamat kifizetését követelte.”

Papp-Lada Beáta és ügyfele azonban vitatták a követelést, így az perré alakult.

 „Arra hivatkoztunk, hogy a szerződés érvénytelen, mivel a bank nem adott megfelelő tájékoztatást a devizahitel árfolyamkockázatairól. Az elsőfokú bíróság még a banknak adott igazat, így az addig megfizettet részleteken túl 15 év után az ügyfelemet kötelezte több mint 2 millió forint tőke, 2011. augusztus 30. napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamint közel 300 ezer forint perköltség kifizetésére” – fogalmazott.

Másodfokra került az ügy

Az ügyvéd és képviseltje ezután fellebbezést nyújtott be a Debreceni Törvényszékhez, és kérték az ítélet megváltoztatását, azonban az Argenta Faktor Zrt. álláspontja szerint a bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. 

Ezt követően került az ügy másodfokra, ahol fordulat történt: 

a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen.

A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, de a banknak fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira is. Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmis, és mivel a semmisség szerződéses főszolgáltatást is érint, ez a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi a Ptk. 209/A paragrafusának (2) bekezdése szerint. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban is megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, így az érvénytelen szerződés alapján a banknak bármilyen jogcímen megfizetett további összeg, kamat nem jár.

Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a kölcsönfelvevő az első- és másodfokú eljárásban is pernyertes lett, hiszen a marasztalási igény vele szemben alaptalannak bizonyult. A törvényszék továbbá kötelezte a bankot a devizahiteles ügyfél első- és másodfokú költségeinek és a perköltség megfizetésére.

„Ez az ítélet azért különösen fontos, mert az az EUB C-51/17. számú ítéletét figyelembe véve, több mint egy évtizede elsőként ismeri el a másodfokú bíróság, hogy egy devizahitel-szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és a jövőben ezzel precedenst teremthet hasonló ügyekben”

– összegzett Papp-Lada Beáta.

A bíróság kimondta, hogy a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, a többi költséget a banknak kell állnia.

Korábban, idén júniusban már született elsőfokú ítélet egy deviza alapú kölcsönszerződés ügyében, az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján.