A Tisza mögött is a globális háttérhatalom áll

Milyen érdekviszonyok rajzolódnak ki a leendő Tisza-kormány gazdaságpolitikai arcai mögött? Schiffer András részletes elemzése rávilágít a Tisza Párt mögött meghúzódó globalista szálakra. Az eredeti írás az Index hasábjain jelent meg.

A politikatudomány úgy írja le Almond, Gabriel A. – Powell, G. Bingham (szerk.): Összehasonlító politológia. Budapest, 1996, Osiris, 111–119. p.), hogy a többpárti parlamentáris demokráciákban a pártok érdekaggregációs funkciót töltenek be. A szavazóbázisban gyökeredző párttagság kiválasztja a párt vezetőit, képviselőjelöltjeit, és meghatározza a szervezet közpolitikai céljait. A pillanatnyilag legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Tisztelet és Szabadság Pártja ilyen párttagsággal nem rendelkezik, de legalább világosan rögzített közpolitikai célokkal sem. Ha ugyanis egy közpolitikai álláspont kommunikációs nehézséget okoz, pillanatok alatt fordítanak rajta, az álláspontról beszámoló sajtószervet perrel fenyegetik, az elhangzottakról pedig rögvest kiderül, hogy azok csak az AI és „Tóni” művei.

Ilyen helyzetben különös jelentőségre tesz szert, hogy a kormányra készülő politikai piramisjáték milyen üzleti érdekkörökből érkező gazdaságpolitikai „nagyágyúkat” készül csatasorba állítani. A Tisza-vezér az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott találkozót folytatott le Kapitány Istvánnal, a Shell korábbi globális alelnökével, valamint felvette a kapcsolatot Orbán Anitával, a Vodafone Global közkapcsolati vezetőjével, és még a nyáron leigazolták Kármán Andrást, az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. eddigi elnökét. A társadalmi érdekek becsatornázására képes párttagság és jó előre, nyilvánosan megvallott közpolitikai célok hiányában, most azt nézzük meg: milyen érdekviszonyok rajzolódnak ki a leendő Tisza-kormány gazdaságpolitikai arcai mögött?

Ez a külkervállalat nyerte el a hatvanas években a Royal Dutch Shell (a mai Shell plc) petrolkémiai vállalat kizárólagos magyarországi képviseletét. Vezetője egy SZT-tiszt volt, és olyan növényvédő szereket értékesíthettek Magyarországon, amelyek Nyugaton akkor már régen be voltak tiltva. Az Interag állambiztonsági szerepét Borvendég Zsuzsa dolgozta fel többször és kimerítően. S most egy kis kitérő! Nem Kapitány az első impexes, akit hírbe hoztak a Tisza Párttal: tavaly kommunikációs háttéremberként cikkeztek arról a Radnai Lászlóról, aki ezt megelőzően – miután végigjárta az SZDSZ-t és a Fideszt – a Jobbik átprogramozásában segédkezett.

Radnai fia ma mindenesetre a Tisza Párt alelnöke. Radnai László a Chemolimpexből indult – még bőven a Kádár-korszakban – szerencsét próbálni Amerikába, és meg sem állt a Dow Chemicalig. A Dow Chemicalt – amelynek jelenleg két fő részvényese a BlackRock és a Vanguard – a következőkről ismerhetjük: ez a cég gyártotta az Agent Orange dioxinos vegyszert, amelyet az amerikai hadsereg a napalm-bombázásoknál vetett be Vietnamban, 2001-ben felvásárolta az 1984-es Bhopal-katasztrófáért felelős Union Carbide-ot, ezen kívül a michigani dioxin-szennyezésre és rákkeltő implantátumokra asszociálhatunk a vegyipari óriásvállalat neve hallatán. Radnai és Kapitány indulása – mindketten egy magyarországi impextől keveredtek annak multinacionális partnervállalatához – mindenesetre nem cáfolja a gyanút, hogy az európai államszocializmusok összeomlása idején a Nyugat előszeretettel állította át a keleti hálózatokat saját újgyarmatosítási expanziójára.

A Shell az Exxon Mobil mögött a Big Oil kettes számú szereplője (közbevetőleg: amíg a két óriásvállalat az ezredforduló globalizációkritikus megmozdulásainak célkeresztjében volt, a Fridays for Future aktuális klímatüntetésein valahogy egyáltalán nem hangoznak el cégnevek).Kapitány a politikai „coming outját” megelőzően, idén májusban, hol másutt, mint a néhány éve még kapitalizmuskritikával házaló Partizán stúdiójában adta elő, hogy a Shell és a magyar kormány között is lobbizott azért, hogy LNG-t, azaz cseppfolyósított gázt tudjanak eladni az országnak úgymond segítségképpen. Ha csak úgy nem: a jó multi, ahol tud, segít. Apró szépséghiba, hogy az LNG szinte teljes egészében repesztéses technikával felszínre hozott gáz, amely az egyik leginkább környezetromboló gázkitermelési mód, amit ismerünk, ráadásul a kitermelés mellett a szállítás ökológiai lábnyoma is óriási.

A Shell lelkén szárad Ken Saro-Wiwa nigériai író és nyolc társa 1995-ös meggyilkolása: az olajvállalat összejátszott a nigériai diktatúrával, miután Ken Saro-Wiwa és társai tömegmozgalmat szerveztek a Shell környezetpusztítása, a gázégetés ellen az ogonok szülőföldje védelmében, az olajban gazdag Niger-delta vidékén. Hogyan fest a Shell plc tulajdonosi struktúrája? A tíz legnagyobb részvényesből öt a BlackRock és a Vanguard magántőkealapokhoz köthető.

Amikor tavaly áprilisban Kapitány bejelentette távozását a Shelltől, a magyar gazdasági sajtó fontoskodva találgatta, vajon ki lesz a legjelentősebb magyar vezető a globális nagytőke irányítópultjánál, és rögtön ki is bökték Orbán Anita, a Vodafone globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója nevét. Kapitány és a Tisza-vezér közös fotója előtt három nappal éppen Orbán Anita és a Tisza kapcsolatfelvétele szivárgott ki a sajtónak.

Az ellenzéki Fidesz geopolitikai szakértőjeként pozicionált üzletasszony – akinek 2008-ban könyve jelent meg az Egyesült Államokban az orosz birodalmi törekvésekről – 2010-ben rejtélyes módon visszalépett a képviselőjelöltségtől, majd a második és a harmadik Orbán-kormány energiabiztonságért felelős nagykövete lett. Aztán egy amerikai cseppfolyósítottföldgáz-vállalat, a Tellurian LNG londoni központjában dolgozott, ahol a közép- és dél-európai piacok kiépítéséért és a vállalati kapcsolatokért felelt. Innen tért vissza 2021-ben Magyarországra, a Vodafone vezérigazgató-helyettesének, majd azt követően landolt jelenlegi pozíciójában, miután a magyar állam és a 4iG 2023-ban felvásárolta a Vodafone-t. 

Orbán Anita az atlantista fideszes prototípusa: semmi baja nem volt a NER közjogi kiépítésével, a vagyonfelhalmozás megindulásával, annál több viszont az atlantista/szuverenista útelágazódással. Most a Vodafone Groupnál szolgál, amelynek tíz legnagyobb részvényeséből „csak” három kapcsolódik láthatóan is a BlackRock és a Vanguard érdekköreihez.

Kármán nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy már a bankadó bevezetésével sem értett egyet, de az IMF hazazavarása hozta el számára azt a casus bellit, amely miatt ma már korrupt és diktatórikus hatalomként gondol vissza egykori munkaadójára. Kármán 2017-től az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetőjeként és elnökeként dolgozott. Az Erste fő részvényese, az Erste Alapítvány Közép- és Délkelet-Európában aktív olyan projektekkel, mint például a Balkáni ösztöndíj az újságírói kiválóságért a Nyílt Társadalom Alapítványokkal együttműködve. Az Erste legnagyobb befektetői között megtalálhatjuk a BlackRockot és azt a Goldman Sachsot, amelynek fő részvényesei ugyancsak a BlackRock és a Vanguard érdekköre.

A BlackRock és a Vanguard alapjai manapság a legtöbb amerikai cégben együttesen 15 százalékos vagy nagyobb súllyal tulajdonosok, de az európai tőzsdéken is 10 százalék feletti az arányuk, és kifejezetten jellemző, hogy ők a legnagyobb részvényesek az óriásvállalatoktól a kisebb nyilvános cégekig szerte a világon. A BlackRock ma a magyar éves GDP 63-szorosa felett rendelkezik. Ők voltak a 2008-as globális pénzügyi válság, majd a 2020–2022-es Great Lockdown legnagyobb vámszedői.

A magántőkealapok kora szintlépést jelent a kapitalizmus irányításában: amíg a részvénytársaságok által dominált rendszerben tetten érhető volt a tényleges tulajdonosok személye és felelőssége, itt a konstrukció jótékony homályban hagyja kilétüket. A magántőkealapok ma elszámoltathatatlan rákos sejtek a világgazdaságban, profitéhségüket háborúk, járványok, génmódosított növények, környezetpusztítás szegélyezi szerte a Földön. A politikai befolyásszerzés forgóajtókon keresztül üzemel: erre a legdurvább példa a berlini BlackRock-kancellár.

A kormánypárti sajtó „baloldali üzleti világról” értekezik, ami végtelenül ócska, primitív szöveg. A BlackRock és a Vanguard ma a világgazdaság urai, ők mozgatják a globális progresszív hálózatot, ők uralják a globális mélyállamot: mégis mitől volnának a kizsákmányolás ellenfelei? Pusztán attól „baloldali” az orbanocentrikus világképben a globális nagytőke, mert pillanatnyilag keresztezi Orbán Viktor hatalmi érdekeit?

A 2014. évi XVI. törvénnyel létre is hozták annak NER-es verzióját, ebbe vermelik el azóta is a felhalmozott vagyont. Kis magyar abszurd, hogy a Tisza-vezér a megvilágosodása előtti évben a legnagyobb NER-es vagyonkezelő, az Opus Global részvényeire spekulált és még 2024 elején is a felhalmozott vagyon mellett állt őrt, mivel a Hodler Alapkezelő jogi igazgatója volt.

A Tisza Párt a tavalyi EP-választáson mandátumot biztosított a Meta képviselőjének. Most olyanoknak nyitja ki a forgóajtót, akik a Wall Street, a Big Tech, a Big Pharma, a Big Chem, a Big Oil, a Big Agro és persze a hadiipari gigászok, mondjuk a Rheinmetall főrészvényeseitől érkeznek. Ha valaki a jövő évi parlamenti voksolást a Fidesz és a Tisza közötti választásra egyszerűsíti le, akkor számára a kérdés úgy hangzik: a globális nagytőke rezidenseire cseréljük-e a hazai irányított, felhalmozó kapitalizmus hűbérurait? Mivel baloldali alternatíva – egyelőre – nem látszik.