Völner Pál újra ügyvédkedhet

A Völner–Schadl vesztegetési per idei utolsó bírósági tárgyalási napján az ügy egyik fővádlottja, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár visszakapta ügyvédi jogosítványát. Mostantól ismét praktizálhat, és már ügyféljelöltjei is vannak – írja a HVG.

Kedd reggel a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján ismét „aktív” státuszba helyezték Völner Pál korábbi igazságügyi minisztériumi államtitkárt, a Schadl György egykori fővégrehajtó nevével fémjelzett vesztegetési ügy másodrendű vádlottját. Talán nem a puszta véletlen műve, hogy ez épp a roppantmód elhúzódó büntetőper idei utolsó tárgyalási napján történt – írja a lap. 

Völnert még 2022. október végén, a vádirat benyújtása után függesztették fel, amiben is az ügyészség nyolcéves szabadságvesztést kért rá, továbbá azt, hogy örökre tiltsa el a bíróság a jogi egyetemi végzettséghez kötött tevékenységektől. Vagyis, ha a jogerős ítéletben is ez áll majd, akkor soha többé nem dolgozhat ügyvédként. A vád szerint Völner Pál rendszeresen 2–5 millió forintnyi vesztegetési pénzt, összesen mintegy 80 millió forintot fogadott el Schadl Györgytől, annak fejében, hogy egyengesse annak különféle – például a végrehajtói kinevezéseket érintő – kéréseit. Ehhez képest kedd reggeltől megnyithatta nyergesújfalui ügyvédi irodáját, sőt, már felelősségbiztosítása is van. A HVG információi szerint a vesztegetési perben eljáró Fővárosi Törvényszék pár napja döntötte el az ügyvédi státusz visszaadását Völner, illetve ügyvédje beadványára, annak ellenére, hogy az ügyészség nem értett vele egyet. 

A kérelemben az egykor államtitkár Völner arra hivatkozott, hogy az eljárás nagyon elhúzódik, hiszen még elsőfokú ítélet sem született. Azaz várhatóan akár négy-öt év is eltelhet addig, ameddig a bíróság jogerősen kimondja, hogy bűnös-e, vagy sem, illetve ha igen, akkor milyen büntetést kap érte. A lap úgy tudja, hogy Völner beadványát két helyi, azaz Komárom-Esztergom megyei önkormányzat, több megyebeli vállalkozás és egy ottani református hittanoktató is megtámogatta azzal, hogy nekik éppen őrá van szükségük, és megbízásokat adnának neki. Tokod polgármestere, Bánhidi László máris reagált a lap megkeresésére, és közölte: „amennyiben a jövőben adódik feladat, amelyben segítségünkre lehet ügyvéd úr, szívesen dolgozunk vele”. Egy helybeli, a közlekedési ágazatban dolgozó cég vezetője is megerősítette, hogy „általános ügyvédi megbízásokat adnánk neki”, majd amikor megtudta, hogy újságcikk készül, kifakadt: „Nem adom a nevem, mi dolga van a HVG-nek Völner Pállal?”. 

Büntetőügy esetén meglehetősen sajátos eljárásban függesztik fel az ügyvédet, illetve adott esetben állíthatják vissza a státuszukat még a jogerős ítélet előtt. A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke, Becker Tibor elmondta: „a 2017-es ügyvédi törvény alapján neki mindenféle mérlegelés nélkül azonnal fel kellett függesztenie Völnert, amint olyan szándékos bűncselekmény miatt emeltek ellene vádat, aminek a büntetési tétele több mint ötéves börtön. A kamara indított ellene fegyelmi eljárást is, miután a vesztegetési botrány kipattant, de a büntetőper alatt az szünetel.” Az ügyvédi törvény alapján ugyanakkor a státuszt vissza kell állítani, ha a büntetőügyben eljáró bíróság – jelen esetben a Fővárosi Törvényszék – úgy találja, hogy az egyéni érdeksérelem nagyobb, mint az ügyvédségbe vetett közbizalom rombolásának veszélye azáltal, hogy a vádlott ügyvéd praktizálhat. Ha túl hosszú egy eljárás, a vádlott hivatkozhat arra, hogy nem ő akadályozza a per gyorsabb lefolyását, viszont ezalatt az ő életvitele, egzisztenciája ellehetetlenül, miközben jogilag még ártatlan. Ezt az érvelést támogathatják meg az ügyfelek, ha kifejezetten az adott ügyvéddel akarnak dolgozni, és benne bíznak, bár ennek nincs különösebb befolyása a bíróság döntésére.

Az illetékes ügyvédi kamara elnöke viszont nem látja az ominózus bírósági határozatot és annak indokait, csupán értesítést kap a bíróságtól arról, hogy a szóban forgó ügyvéd ismét dolgozhat. Így történt ez Völner esetében is, Becker Tibornak ebben nem volt mérlegelési joga: azonmód aktivizálnia kellett Völnert. A HVG által megkérdezett jogi szakértők szerint ugyanakkor ilyen esetekben indokolt lenne kikérni az illetékes ügyvédi kamara véleményét.