Kettős mérce a rendőrségnél? Csak a baloldal emlékezhet a második világháború budapesti harcainak végére

Amolyan jogtechnikai kísérletet végeztem, amely során baloldali mintára próbáltam meg bejelenteni egy rendezvényt február 14-re. Az antifasiszta.hu oldalon közzétett felhívás szerint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) február 13-án 15 órakor emlékezik a Vizafogónál lévő Mártír-emlékműnél a második világháború budapesti harcainak befejezésére. A rendőrség ezt az eseményt tudomásul vette, az általam ugyanezzel az indokkal engedélyezni kívánt gyűlést azonban betiltotta.

Novák Előd még decemberben kérdezte több témában Pintér Sándor belügyminisztert egy bizottsági meghallgatáson. Ezen az egyik téma a Becsület Napja volt (a videóban kb. 32:10-től látható), amellyel kapcsolatban Pintér Sándor arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a kitörés napi rendezvényekkel összefüggésben az utóbbi években nem szokott probléma lenni, ezért azt tanácsolta Novák Elődnek, hogy 

„adják be újra, és a rendőrség a hatályos törvények szerint fog eljárni”.

Én pedig így tettem, és bejelentettem a rendezvényt. A probléma azonban éppen Pintér utolsó gondolatával kezdődik, ugyanis a magyar hatóságok évek óta igencsak egyoldalúan alkalmazzák a jogszabályt. A bejelentés céljának ugyanis szándékosan ugyanazt jelöltem meg, amivel a MEASZ a saját megemlékezését hirdeti, a fenti két körülményre pedig a bejelentésben külön fel is hívtam a figyelmet.

Természetesen előzőleg a rendőrségtől is tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a MEASZ rendezvényét bejelentették-e. A válaszból kiderült, hogy a hivatkozott rendezvényt bejelentették a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, azt a gyülekezési hatóság a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény alapján tudomásul vette. Erről a jogszabályra és vonatkozó részére később még visszatérek.

Jobboldali megemlékezés: betiltva

Péntek délelőtt mondhatni „az esélytelenek nyugalmával” sétáltam be a Teve utcai rendőrpalotába, hogy bejelentsek egy közterületi rendezvényt, amelynek célja a megemlékezés a II. világháború budapesti harcainak 81 évvel ezelőtti végéről, a szovjet megszállás áldozatairól. Vagyis pontosan ugyanazt az indokot jelöltem meg, mint ami az engedélyezett MEASZ-gyűlésé volt. 

Úgy tűnik azonban, hogy a második világháború budapesti harcairól csak egyféle nézőpontból lehet megemlékezni: a győztesek, vagyis a baloldal álláspontjából.

A tiltó határozat szerint ugyanis a bejelentést követően a gyülekezési hatóságnak mérlegelnie kellett, hogy a tárgyi bejelentés megfeleltethető-e a korábbi évek „Kitörés napi” bejelentéseivel. 

„Ezért a bejelentő személyével, továbbá általánosságban a bejelentett gyűléssel kapcsolatban megkereséseket bocsátott ki az arra illetékes társszervek irányába, amelyben a megjelöltek közbiztonsági kockázatának elemzését, és a gyűlésen részt nem vevők jogaira gyakorolt hatását kérte kifejteni” – írja a határozat. A társszervek (jellemzően valamely titkosszolgálati szerv) pedig természetesen megállapította, hogy az általam bejelentett gyűlés összefüggésbe hozható a „kitörés napi” megemlékezéssel.

A kérdés legfeljebb az lehet, hogy ugyanezt a procedúrát miért nem végzik el például a kommunista, szovjet megszállást pozitív színben feltüntető közterületi eseményekkel kapcsolatban? Amennyiben pedig elvégzik, miért jutnak teljesen más következtetésre a hatóságok, 

amikor a jogszabály elméletben nem tesz különbséget a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűnei, valamint az áldozataik és azok hozzátartozóinak érzékenysége között? 

Talán felesleges sorolni mindazt a borzalmat, amit a szovjet Vörös Hadsereg 1944-es magyarországi megjelenésétől kezdve egészen 1989-ig elkövetett az országban. Tízezrével megerőszakolt, megbecstelenített nők és leányok, nagyjából 8-900 ezer gulágra hurcolt magyar ember, padlássöprések, elnyomó diktatúra jellemezte a rendszert, amely azzal a „felszabadulással” vette kezdetét, amire ma szabadon lehet emlékezni Budapest közterületein az év számos részén.

Orbán Viktor megígérte, és ezt be is tartotta

A kitörés napi megemlékezéssel kapcsolatban Orbán Viktor és Heisler András (MAZSIHISZ) 2018 februárjában Havasi Bertalan kormányszóvívő szerint abban állapodott meg, hogy „a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Úgy tűnik, ebben az esetben nem csak azt kell nézni, amit Orbán mondott, hanem azt is, amit tesz. 

Azonban a fentiek fényében sokkal tisztább lenne, ha a fideszes kétharmad bevállalná, hogy a jogszabály, amelyet sokan egyébként is már csak Lex-Becsület Napjaként ismernek, csak és kizárólag a kitörés napi rendezvényt tiltaná. 

Felesleges játszani a „pártatlan” jogalkotó szerepét akkor, amikor láthatóan a jogszabály ezen részét egyetlen egy esemény kapcsán alkalmazza a hatóság. A másik lehetőség, ami jelen helyzetben talán indokoltabb és jogilag is elfogadhatóbb lenne, ha egyszerűen törölnék ezt a vonatkozó részt a gyülekezési törvényből, és mindenki úgy emlékezhetne továbbra is a történelmi eseményekre, ahogyan szeretne – mindaddig, amíg az egyéb vonatkozó jogszabályokat betartja például a tiltott önkényuralmi jelképek kapcsán. 

Persze ez utóbbit is kettős mércével mérik a hatóságok, hiszen az elmúlt években is sokszor lehetett látni például szovjet zászlót szélsőbaloldali megemlékezéseken.

A gyülekezés alapjog – a baloldalnak

A magyar belpolitika egyik slágertémája volt 2025 első félévében a gyülekezési jogszabály azon módosítása, amely elméletben lehetővé tette a Budapest Pride felvonulás betiltását, amit a rendőrség meg is tett. Azért csak elméletben, mert a gyakorlatban mind Budapesten, mind Pécsett zavartalanul tartották meg az eseményt, igaz, a főszervezőkkel szemben pedig eljárást indítottak. 

Ezekben a hetekben, hónapokban éppen a Magyar Jelen „nyomására” kezdtek aztán el ismert baloldaliak is a Becsület Napja helyzetéről beszélni. 

„Aki nem tud tüntetni a kitörés napján részt vevők gyülekezésének jogáért, annak nincs erkölcsi alapja tüntetni a Pride résztvevőinek ugyanezen jogáért sem” – mondta az egyik tüntetésen Puzsér Róbert.

A Magyar Jelen kérdéseire egyébként több baloldali politikus mellett Lázár János is azt mondta, hogy amennyiben a Pride felvonulás megrendezhető, úgy engedni kellene a kitörés napi megemlékezést is. 

Amit szabad a baloldalnak, tilos a jobboldalnak

Most pedig nézzük a jogszabályi hátteret. Az elmúlt években mi is többször írtunk már a 2018. évei LV törvény 14-es paragrafusáról, amely megtiltja közterületen azoknak a megemlékezéseknek a szervezését, amelyeknél a „bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására”. 

A jogalkotó tehát elméletben nem tesz különbséget a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek között. 

Ennek ellenére évek óta azt lehet tapasztalni, hogy a 2018-as módosítást csak és kizárólag a Becsület Napjával kapcsolatban alkalmazza a rendőrség. 

Csak hogy a jogszabályból az következne, hogy a Becsület Napja mellett a rendőrségnek tiltania kellene olyan rendezvényeket is, melyek a kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik. Ez pedig egyáltalán nem szokott megtörténni, tovább erősítve azt, hogy ez a jogszabály változás valóban csak és kizárólag a kitörés napjához kapcsolódó megemlékezések miatt került a gyülekezési törvénybe.

Tagadják a kommunista bűnöket, mégis szabadon emlékezhetnek

Márpedig ilyen rendezvényből szép számmal akadt az elmúlt esztendőben is. Az április 4-i koszorúzásról vagy a november 7-i budapesti megemlékezésről a Magyar Jelen is beszámolt. Előbbi rendezvényen olyan kijelentések hangoztak el, minthogy „Békében és barátságban éltünk az oroszokkal negyven évig”, vagy hogy „hazánk igazi barátai keletről jöttek”. 

A Munkáspárt elnöke pedig egészen addig ment, hogy tagadta a szovjet megszállás tényét, amikor azt mondta a kérdésünkre, hogy „én nem hiszem, hogy az Alföldről följövő parasztember az megszállta volna Budapestet, vagy az elnyomott munkásosztályt”. 

A több tízezer meggyalázott, megerőszakolt magyar nő kapcsán Thürmer azt mondta, „nem tudom, hogy azok az adatok, amelyeket mond, azok mennyire felel meg a valóságnak”. 

A pártelnök szerint a szovjetek nem követhettek el háborús bűnöket, mivel nincsenek olyan nemzetközi bírósági ítéletek, melyek kimondanák azokat. Világos állásfoglalás, a rendőrség ezek ellenére sem tiltott még be szélsőbaloldaliak által szervezett közterületi megemlékezést a fenti jogszabályra hivatkozva.

A február 13-ra bejelentett megemlékezést a MEASZ szervezi Budapesten. Január elején egy kispesti „felszabadulási” megemlékezésen sikerült néhány szóra elkapni a szervezet vezetőjét, Hanti Vilmost. A szélsőbaloldali szervezet vezetője a szovjet megszállás során megerőszakolt több tízezer magyar nő kapcsán azt mondta:

„Nyilván nem a felszabadulás idején és emiatt, a háborúnak sajnos vannak rossz részei is.” Hozzátette akkor, hogy „nem szabad háborút kezdeményezni, mert annak sajnos ilyen következményei vannak”.

Hanti Vilmosnak ezen kijelentései után pedig a rendőrség engedélyezte, hogy február 13-án megemlékezést szervezhessen a fővárosban, ahol ő maga is beszédet fog mondani. Tény, hogy a rendőrség korábban betiltotta a február 14-re szintén Hanti Vilmosék által szervezett vonulásos demonstrációt a terrorizmust szabályozó jogszabályra hivatkozva.

Lesznek legális megemlékezések is

A tiltás csak a közterületi megemlékezésre vonatkozik, egyéb eseményeket a hatóságok nem korlátozhatnak. Fontos leszögezni, hogy például a rendkívül népszerű kitörés teljesítménytúra nem tartozik a bejelentésköteles rendezvények közé, ahogyan a zárt térben tartott konferenciák, koncertek és egyéb gyűlések sem. Márpedig ezekből is lesznek idén. 

Az elmúlt években rekordokat döntő Kitörés emlék- és teljesítménytúrát szintén február 14-én indítják a Budai Várból, amelyre a regisztráció folyamatos. Február 7-én Ostromkalauzt szerveznek, február 11-én pedig a Fénylánchoz csatlakozhat bárki egy, vagy akár több mécses elhelyezésével a Kapisztrán tér és a Széna tér közötti utcákban. 

Konferenciából pedig kettő is lesz, például a Magyarságkutató Intézet szervezésben A kitörés hősei–a tények tükrében néven február 11-én. Egy másik eseményt is hirdetnek, Körbezárt Idealizmus néven február 14-én szerveznek konferenciát több nemzeti szervezet összefogásával.