A telekadó mint a vagyonelkobzás jogszerű formája
Illusztráció | Kép forrása: Pexels
A telekadó az önkormányzatok egyik legáltalánosabb bevételi forrása. Széles körben alkalmazzák, hiszen a „köz javát” szolgálja, viszont könnyen válhat éppen a közt jelentő magyarok, földtulajdonosok elszegényítésének eszközévé, a földtulajdonuktól való megfosztás lehetőségévé.
A Magyar Jelen április elején bemutatott egy olyan jogi konstrukciót, amelyben a veszprémi önkormányzat egy övezeti átsorolással olyan extrém mértékű adóterhet rótt ki egy földtulajdonosra, amely tulajdonképpen kényszerértékesítéshez vagy a vagyon elvesztéséhez vezethet abban az esetben, ha a föld hasznosítása korlátozott, miközben az adóteher tartósan és jelentős mértékben fennáll. Ez a kombináció nem egyszerű közteherviselés, hanem egy olyan mechanizmus, amely kényszerértékesítést vagy a tulajdon elvesztését vonhatja maga után.
Az ügyben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2026. március végén hivatalosan is megindította a törvényességi felügyeleti eljárást, majd megállapította, hogy az önkormányzati rendelet megfelel a jogszabályoknak.
Nem foglalnak állást, csak adnak egy jogszabályi összefoglalót, mint az AI, különben mossák kezeiket, mindenki menjen a bíróságra.
A kormányhivatal álláspontja szerint az önkormányzat jogszerűen járt el, mivel az adómérték belefér a törvényi maximumba, a szabályozás differenciált, az egyéni teherviselő képesség vizsgálata nem kötelező.
Ezzel lényegében kimondták: a rendszer logikája szerint az aránytalanság önmagában nem jogsértés.
Az ügy másik kulcsszereplője az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH), amelyhez az érintett alapjogi panasszal fordult. A válasz azonban – a várakozásokkal ellentétben – nem jelentett valódi kontrollt.
Az AJBH nem indított érdemi, rendszerszintű vizsgálatot, nem állapított meg alapjogsértést, lényegében elfogadta a fennálló szabályozást.
Ez több szempontból is kritikus pont. Ilyen formális vizsgálatokkal az alapjogvédelmet lényegében kiüresítik, pedig az AJBH szerepe elvileg az, hogy ott avatkozzon be, ahol a jogszabályok alkalmazása formálisan jogszerű, de tartalmilag igazságtalan.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal válasza és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elutasító hozzáállása együtt egy olyan képet rajzol ki, amelyben a jogvédelem rendszere formálisan működik, azonban tartalmilag problémás.
A veszprémi ügyben pontosan ez a helyzet. Az adó jogszerű, de aránytalan lehet, és akár konfiskáló jellegű is. Ennek ellenére az AJBH nem élt a legerősebb eszközeivel (például alkotmánybírósági indítvány). Az AJBH gyakorlatában visszatérő probléma, hogy ha egy intézkedés belefér a jogszabályi keretekbe, akkor azt nem vizsgálja mélyebben alapjogi szempontból.
Ez a gyakorlat veszélyes és jogsértő, hiszen lehetővé teszi a jogalkotó és az önkormányzat számára a határok szinte korlátlan módosítását, miközben az alapjogi kontroll passzív marad.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
