A szolgálati utat megkerülve, a Hunnia-ügy elítéltjei mellé „csempészve” kapott kegyelmet Kónya Endre

Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be a kegyelmi botrányként elhíresült ügy Igazságügyi Minisztériumban fellelhető, anonimizált iratanyagát. A kormány a mai naptól a világhálón is mindenki számára elérhetővé tette a dokumentumokat.

A kormányfő beszámolója szerint a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter egyetlen napon összesen tíz olyan kegyelmi kérvényt hitelesített, amelyeket a minisztérium kegyelmi osztálya szakmailag elutasításra javasolt. Ez a lépés teljesen felülírta az általános szakmai gyakorlatot, és megkerülte a hivatali utat. Az érintettek a pápalátogatás előtti napon, rendkívüli sürgősséggel kapták meg a kegyelmet. Közéjük tartozott a Hunnia-ügy hat elítéltje, valamint Kónya Endre is.

Sulyok Tamástól várják a Sándor-palota iratait

A nyilvánossá tett aktákból megismerhető a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofil bűncselekmények eltussolása miatt elítélt volt igazgatóhelyettese, Kónya Endre kegyelmi eljárásának minisztériumi háttere. Magyar Péter hangsúlyozta: a bemutatott anyagok megerősítik a sajtóban korábban megjelent információkat, de rávilágítanak arra is, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) nem csupán Kónya Endre, hanem összesen tíz elítélt esetében nem támogatta a kegyelem megadását. Azon a napon Novák Katalin akkori államfő rekordmennyiségű, összesen 22 kegyelmi döntést írt alá.

A teljes tisztánlátás érdekében a miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában őrzött elnöki iratokat is.

Szigorodik a jogszabályi háttér

A kormányfő ismertette a kegyelmi eljárás menetét. Ez egy rendkívül összetett, általában több hónapig tartó folyamat, amely során évente számos folyamodvány érkezik, ám az elnöki kegyelem megadása mindig kivételes ritkaságnak számít.

Annak érdekében, hogy a jövőben a kegyelmi ügyeket ne lehessen titokban, indoklás nélkül intézni, a kormány megváltoztatja a vonatkozó jogszabályokat. A módosítások után a kegyelmi döntések és azok részletes indoklásai is teljesen nyilvánosak lesznek.

A dokumentumok szerint 2023 áprilisában – a pápalátogatást megelőzően – összesen 49 kegyelmi kérvény volt az illetékesek előtt. A hivatalos eljárási rend az, hogy először az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztálya véleményezi a kérvényt, miközben bekér minden, a döntéshez szükséges iratot és körülményt. Miniszteri előterjesztéssel kerülnek a köztársasági elnök elé a kegyelemre javasolt és nem javasolt kérvények. Ezután az államfő által elbírált kérelmek – aki dönthet a minisztérium álláspontjától eltérően is – újra visszakerülnek a miniszter asztalára. A kegyelem a végső miniszteri ellenjegyzéssel lép hatályba. Az egyes ügyintézési szakaszok között napok, sokszor hetek telnek el. Ez most nem így történt.

Ellentmondásos indokok Kónya Endre kérvényében

Az iratok arról tanúskodnak, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be. Mivel a volt igazgatóhelyettes ekkor már reintegrációs őrizetben, az otthonában tartózkodott, teljesen megalapozatlanok azok az indokok, amelyek a megromlott egészségi állapotára hivatkoztak. Beszédes ezzel szemben – és ezt Magyar Péter is kiemelte –, hogy a kegyelmi kérvény a tiltó rendelkezésekre is kiterjedt. Az ítélet során Kónya Endrét ugyanis örökre eltiltották attól, hogy gyermekekkel foglalkozzon. A kegyelemmel ez a rendelkezés is megszűnt, vagyis az eljárás célja az lehetett, hogy Kónya újra gyermekotthonban vagy oktatási intézményben dolgozhasson.

Április 17-én az IM Kegyelmi Főosztálya az előtte lévő 49 kegyelmi kérvényből mindössze három esetben javasolta a kegyelem megadását, és Kónya Endre nem volt közöttük. Másnap, április 18-án Varga Judit igazságügyi miniszter a főosztály döntésével egyező három nevet terjesztett fel az államfőnek.

Az államfői fejléccel ellátott dokumentum ezzel szemben kilenc nappal később, április 27-én már azt tartalmazza, hogy az igazságügyi miniszter előterjesztésére Kónya kegyelmi kérvénye pozitív elbírálásban részesül. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását az államfő öt évre felfüggesztette, a mellékbüntetést – köztük a foglalkozástól való végleges eltiltást – pedig eltörölte. Az iratot még ugyanazon a napon írta alá a Sándor-palotában Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter. Az okmányt tehát nem küldték vissza a minisztériumba ellenjegyzésre, hanem egy helyen, egy időben írták alá.

Június 7-én a Kegyelmi Főosztály arról tájékoztatta Varga Judit minisztert, hogy a köztársasági elnök a három felterjesztett kérvény mellett további két olyan személy kérvényét is jóváhagyta, akiket a főosztály nem támogatott, és mellettük még két másik személyt is kegyelemben részesített.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sürgette a döntést

Répássy Róbert államtitkárnak a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit lemondása után kinevezett utódjának, Tuzson Bencének írt feljegyzéséből derül ki a háttér. A kegyelmi botrány kirobbanását követően megfogalmazott dokumentum szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal kifejezetten kérte: Kónya Endre ügye mindenképpen olyan időben kerüljön felterjesztésre, hogy Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni.

Répássy azt írja, hogy az államfői döntés azonnali ellenjegyzésére a rendkívül szűkös idő miatt nem a megszokott módon, a hivatali út betartásával került sor. Hozzáteszi, hogy a 49 kérelemből összesen 22 ügyben született pozitív államfői döntés, ebből tíz esetben a minisztérium szakmai álláspontjával ellentétesen. Jóllehet az iratok anonimizáltak, Magyar Péter a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a tízből hat érintett a Hunnia-ügy elítéltje, a másik négy egyike pedig Kónya Endre.

Azt, hogy pontosan mi történt a miniszteri nemleges javaslat és az államfői döntés között, egyelőre csak találgatni lehet. Magyar Péter szerint a hiányzó részletek a Sándor-palotában vannak. A kormányfő bízik benne, hogy legkésőbb az Országgyűlésben a kegyelmi ügy kivizsgálására létrehozandó vizsgálóbizottság előtt fény derül az igazságra. Ami bizonyos: a Hunnia-ügy elítéltjeinek, Budaházy Györgynek és társainak a kegyelméért több száz közszereplő támogatásával hosszú hónapokon át zajlott kiterjedt társadalmi kampány. A Budaházy-ügyben érintettek hosszú éveket töltöttek rács mögött, jóllehet cselekményeik miatt senki sem sérült meg. Az ellenük kiszabott drasztikus büntetést végül a másodfokú bíróság is látványosan enyhítette, elismerve annak aránytalanságát.

A Budaházyék kegyelméért kiállók azonban akkor még nem tudtak arról, hogy Kónya Endre egyáltalán kegyelemért folyamodott, és kérvénye a Hunnia-ügy dokumentumai mellett ott fekszik a Sándor-palotában és az Igazságügyi Minisztériumban. Az igazságügyi miniszter által nem támogatott kérelem valahogy mégis a társadalmilag kiharcolt kegyelmek mellé került, és szintén pozitív elbírálásban részesült.

„Ez vagy felső utasításra történt, vagy a minisztert átverték” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.

Kapcsolódó: