Nonprofit végrehajtói rendszer: a Mi Hazánk javaslatát tervezi megvalósítani a Tisza?

A Tisza Párt megtartotta a második kormányülését, amelyet követően sajtótájékoztatót tartott az új kormány három sajtószóvivője, Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita. Az értekezlet utolsó két pontját már Magyar Péter miniszterelnök ismertette, ezután pedig – annak ellenére, hogy a három hölgy szóvivő is jelen volt – túlnyomórészt ő beszélt, a sajtó kérdéseire egymaga válaszolt. Lássunk néhány fontosabb érintett témát.

Nonprofit végrehajtómaffia

A sajtótájékoztatón Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, hogy a kormány tárgyalt a végrehajtói rendszer államosításárol és nonprofittá tételéről is. Hozzátette, hogy ma magyar családok százezrei élnek végrehajtási nyomás alatt. 2024-ben 670 ezer végrehajtás volt folyamatban, továbbá 1 millió 250 ezer olyan ügy volt, ami nem aktív, de lezárva sincs – az érintettek száma 2 millióra tehető.

Elmondása szerint a társadalmi bizalom megrendült a végrehajtói rendszerben az olyan esetek láttán, mint a Schadl–Völner-ügy. Közölte, az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatot: a jelenlegi profitorientált modell helyett szigorúbb állami kontroll alatti, nonprofit rendszert terveznek, hogy a végrehajtás egy közszolgáltatás legyen, nem pedig üzleti modell.

Hangsúlyozta, hogy a kormány egyetért azokkal a parlamenti kezdeményezésekkel, amelyek vizsgálóbizottság felállításával segíthetik a rendszer működésének és korábbi visszaéléseinek feltárását. A kormány javasolni fogja a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztéséért, amíg az új törvényi szabályozás érvénybe nem lép.

A bejelentéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Mi Hazánk Mozgalom már régóta foglalkozik a végrehajtómaffia ügyeivel. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke több videót is közzétett a témában, dr. Fiszter Zsuzsannával, a párt végrehajtási és hitelügyi szakpolitikusával, valamint a Bűnvadászokkal együttműködve. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt a javaslatot már többször előterjesztették, azonban a fideszes politikusok még a bizottsági szakaszban leszavazták, legutóbb februárban, szakmailag is kifogásolható indoklással.

Felszámolási rendszer

A felszámolási rendszerrel kapcsolatban Szondi Vanda arról tájékoztatta a közönséget, hogy az Igazságügyi Minisztérium előkészíti azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel a felszámolási eljárások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerülhetnek. A kormány álláspontja szerint a magyar felszámolási rendszer az elmúlt másfél évtizedeben a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb vagyonosodási rendszerévé vált: kialakult egy összefonódott, szűk hálózat, új tulajdonosként pedig a felszámolások végén ugyanazok a NER-közeli gazdasági körök jelentek meg. A felszámolást a bírósági kontroll, az átláthatóság és a jogbiztonság keretei közé helyeznék, hogy a magyar vállalatok sorsáról ne háttéralkuk, politikai kapcsolatok és oilgarchahálózatok döntsenek.

Toroczkai László ezzel az üggyel szintén foglalkozott még a választások előtt, és rávilágított arra, hogy a végrehajtói rendszerből bezsebelt összegek eltörpülnek a felszámolói rendszerben találhatóakhoz képest. Vitézy Tamás egykori milliárdos, most vagyonától megfosztott nyugdíjassal készített egy interjút is. Vitézy tárgyalásán pedig a Magyar Jelen is képviseltette magát, erről novemberben számoltunk be.

Vendégmunkások

Köböl Anita kormányszóvivő számolt be arról, hogy az érintett minisztériumok szerdáig egyeztetnek a harmadik országból érkező vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról. Elmondása szerint a kormány célja annak biztosítása, hogy a magyar munkaerőpiac a magyar munkavállalók és a magyar vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki a tömeges külföldi munkaerő behozatalára épülő gazdasági modell. Köböl Anita közölte:

a kormány a tájékoztatást követően várhatóan a jövő heti ülésén fog dönteni a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról.

A Mi Hazánk Mozgalom a migrációval szemben többször felszólalt már, rávilágítva a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő gyakorlatokra. Lantos János, a párt munkaügyi kabinetvezetője közzétett egy videót a közösségimédia-oldalán, amelyben kifejti álláspontját a sajtótájékoztatón elhangzott vendégmunkásokra vonatkozó bejelentésekkel kapcsolatban. „Máris visszakozik a Tisza a vendégmunkások behozatalának megtiltásában?” – ezzel a kérdéssel nyitotta videóját. Hozzátette, hogy korábban Kapitány István és Ruff Bálint egyaránt arról beszélt, hogy június 1-je után nem jöhetnek vendégmunkások Magyarországra.

A politikus rámutatott, hogy ehhez képest most azt jelentette be, hogy a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról fog tárgyalni jövő héten a kormány.

„A teljes megszüntetés és a korlátozás nem ugyanaz: láttuk az elmúlt években, hogy a Fidesz is rendre ezzel az idézőjeles »korlátozással« próbálkozott.”

Leszögezte, hogy a gyakorlatban ez a Fidesznél is azt jelentette, hogy kiszolgálta a globális nagytőkét, és a vendégmunkásokat kerülőúton, kiskapukat kihasználva hozhattak be. Ezzel a magyar dolgozókat kiszorították, így Lantos nyomatékosította: „A Mi Hazánk továbbra is nyomást fog gyakorolni immár a Tisza-kormányra, mert nekünk változatlan az álláspontunk.”

Kegyelmi ügy aktái

Múlt héten döntött a kormány, hogy megvizsgálja a kegyelmi ügy dossziéját, Magyar Péter miniszterelnök pedig arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy ez meg is történt. Hozzátette, hogy az Igazságügyi Minisztériumban található dossziét a keddi napon nyilvánosságra hozzák a kormany.hu/igazsagtetel weboldalon. Kifejtette, hogy van egy másik, terjedelmesebb dosszié is a Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnöknél, és felszólította, hogy tegye ezt közzé. Ez már vélhetően tartalmazza azt is, hogy milyen indokok alapján adott a bicskei pedofilügyben érintett Kónya Endre számára kegyelmet Novák Katalin, az akkori köztársasági elnök, ráadásul az igazságügyi miniszter nemleges felterjesztése ellenére. Hozzátette, hogy magát a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra hozzák kedden, így azt is megtudhatjuk, ki volt az ügyvéd, aki a kérelmet ellenjegyezte.

Lapunk többször beszámolt már a bicskei gyermekotthonban történt eseményekről, az áldozatokkal több alkalommal is készítettünk interjút, nemrég pedig arról is tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója szabadult fegyházbüntetéséből. A Mi Hazánk Mozgalom zéró toleranciát követel a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, a párt elöke pedig az intézményvezető szabadulásakor úgy nyilatkozott a közösségi médiában: „Ahogy megkezdi a munkáját az új Országgyűlés, a Mi Hazánk haladéktalanul kezdeményezi, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetőit végleg vonjuk ki a társadalomból. Egyetlen pedofil se mehessen soha többet gyermekek közelébe!”

Kárpátaljai magyar kisebbségek

Magyar Péter miniszterelnök elmondása szerint a kormányülés előtt telefonon egyeztetett António Costával, az Európai Tanács elnökével. A kormányfő közölte a sajtóval, hogy a magyar kormány technikai szinten megkezdte az egyeztetést a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális, oktatási és nyelvhasználati jogának visszaszerzése érdekében.

Elmondta, hogy ez előfeltétele annak, hogy Magyarország hozzájáruljon Ukrajna uniós csatlakozásában az első fejezet megnyitásához.

Tájékoztatott arról is, hogy Costa vasárnap egyeztetett telefonon az ukrán elnökkel, és az ukrán kormány is készen áll a tárgyalások gyors lebonyolítására és a megállapodás megkötésére.

A Mi Hazánk Mozgalom már régóta felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyarok helyzetére. A magyargyűlölő megnyilvánulásokon túl – például a magyarokat az „ukrán föld” elhagyására felszólító, fenyegetőző falragaszok, valamint a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása, és magyarellenes szlogenekkel feliratozása – az ukrán kormány sem bánt éppen megfelelően a magyar kisebbségekkel. 2017-ben egy korlátozták a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását az óvodákra és általános iskolákra Ukrajnában, az idősebbeknek viszont kötelezővé tették az ukrán nyelvű oktatást. 2019 óta pedig az államnyelvről szóló törvény keretében fokozatosan kivezetik az élet egyes területeiről az ukrántól különböző nyelveket. Az orosz–ukrán háború kezdete óra pedig kényszersorozással halálba küldenek kárpátaljai magyar férfiakat egy olyan háborúba, ami nem az övék: 2025 nyarán például a beregszászi Sebestyén Józsefet olyan brutális bántalmazásnak vetették alá egy erőszakos besorozási kísérlet során, aminek következtében életét vesztette. A nemzeti ellenzéki párt régóta szorgalmazza azt is, hogy Kárpátalja autonómiájának kérdésével foglalkozzon a magyar kormány.

Megszűnnek a vármegyék

A sajtótájékoztató későbbi részeiben Magyar Péter miniszterelnök az médiamunkatársak kérdéseire válaszolt. Az egyik újságíró megkérdezte, hogy a főispánok mandátumának megszűnésével mikor nevezik ki az udótaikat, mi lesz a funkciójuk, és politikai kinevezettek maradnak-e. A kormányfő közölte, hogy ezzel a rendszerrel szakítani szeretne: rövid távon közigazgatási vezetőket választanak ki, középtávon pedig a teljes rendszert átalakítják, beleértve a kormányhivatalokat, és hozzátette, hogy elhagyják a vármegye kifejezést a közigazgatásban.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke X-bejegyzésben reagált erre a bejelentésre, amiről bővebben itt írtunk.

Egyéb napirendi pontok

A napirendi pontok között szerepelt még egyebek közt a Dunaferr ügye – amit a kormány soron kívül tárgyalt –, a közjegyzői rendszer átalakításáról szóló javaslatok, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés, az autópálya-koncessziós helyzet, a költségvetés alakulása, valamint a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések, és az állami ingatlanok átvilágítása is. Továbbá tárgyaltak az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kérdéséről, a Paksi Atomerőmű helyzetéről, az egészségügyi megszorítások dokumentációjának nyilvánosságra hozataláról, a diplomataútlevelek szabályozásának áttekintéséről, az uniós források hazahozataláról, valamint az MTVA és a közszolgálati média működésének teljes átvilágításáról.

Kapcsolódó: