Botrányos maffiaszerű módszerekkel zsigerelhetett ki a rendszer egy nyugdíjast – Vitézy tárgyalásán jártunk

Az egykor milliárdos Vitézy Tamást kilakoltatták otthonából, lábbilincset raktak rá, és a vagyonától elzárták. A 78 éves férfi tehát saját ingatlanában nem lakhat, a nyugdíjából mindössze havi 200 ezer forinthoz fér hozzá – ebből és baráti kölcsönökből próbált megélni az elmúlt néhány évben. Az országot nem hagyhatja el, és mindemellett számos egészségügyi problémával küzd, amelynek egy részét a hosszú idők óta elhúzódó, általa hamisnak vélt ügy miatti stressz okozta. Először sikkasztással, majd csalással vádolták, jelenleg pedig hűtlen kezelésben való tettestársi tevékenységgel gyanúsítják. 2025. október 31-én tartották a tárgyalását – az ügy 5 éves ideje alatt ez volt az első bírói meghallgatása. Állítása szerint koholt vádakkal próbálják elérni, hogy ne tudja elhagyni az országot, és így ne tudja megvédeni horvátországi ingatlanjait attól, hogy egy bűnszervezet eltulajdoníthassa azokat. Ismertette a bíróságon, hogy a devizaadósok kifosztásán megerősödött maffia most felszámolói, bírói, ügyészi közreműködéssel forgat ki embereket a vagyonukból. A Magyar Jelen is ellátogatott a tárgyalásra – cikkünket az ott elhangzottak, valamint a Vitézy Tamás által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján állítottuk össze.

A vádak

A tárgyalás elején a bíró felolvasta a vádpontokat, amelyekből a lényegesebbeket ismertetjük.

Vitézy Tamást azzal gyanúsítják, hogy a társasága, az Adriatiq Islands Group részére nyújtott hitel nem volt megfelelően biztosított, így nem lehetett volna jogszerűen hitelt nyújtani. Az ügyész álláspontja szerint erről maga Vitézy is tudott. A vádak alapján a cég a későbbiek során nem törlesztett.

Az előterjesztés alapján a biztosítékok piaci értéke nem volt ismert, továbbá vagyonnyilatkozatot is kellett volna szolgáltatni a kezességhez, ami nem történt meg. A korábbi néhány időszak tényadatai nem voltak elérhetők, a pénzügyi terv értékelhetetlen volt. A vádirat azt állítja, hogy a szükséges ellenőrzési és előkészítési tevékenységeket elmulasztotta a bank, továbbá olyan tulajdont fogadtak el biztosítékként, ami ilyen célra nem lett volna használható. A szöveg szerint nem készült fedezeti vizsgálat és fedezeti értékelés sem, így a fedezetértékelési szabályzatot sem tartották be. Ezenfelül a vádiratban az is szerepel, hogy horvátországi ingatlant nem is fogadhatott volna el a bank fedezetként, továbbá arról nem állt rendelkezésre értékbecslés.

Vitézy Tamás a bírósági beadványában említi, hogy először sikkasztással, majd csalással vádolták, a jelenlegi tárgyalásra pedig ez módosult hűtlen kezelésre, társtettesként. 2020 novemberében az őt ért vádak szerint közel 500 millió forint hitelt vett fel az Adriatiq Islands Group „vezetőjeként” úgy, hogy a banki döntéshozókat a hitel biztosítékai és a visszafizetési szándék kapcsán tévedésbe ejtette. Továbbá a hitelösszegre azért számolhatták rá a folyósítási költséget is, hogy 500 millió forint felé kerüljön az érintett pénzösszeg, és ezáltal „különösen jelentős károkozásnak” tudják minősíteni.

A tárgyalás során felmerült az is, hogy az Adriatiq egykori tulajdonosa a Töröcskei Istvánnal való személyes ismeretsége alapján juthatott így hitelhez, valamint Vitézy Tamás személye nyomást gyakorolhatott Lakatos Zsolt bankigazgatóra – aki egyben harmadrendű vádlott az ügyben.

A nyugdíjas férfi az őt ért vádakat nemcsak koncepciósnak és koholtnak tartja, de megalapozatlannak és jogellenesnek is. Megítélése szerint az ő kifosztására szövetkezett, Jellinek Dániel – az Indotek Group alapítója, tulajdonosa és vezérigazgatója – nevéhez fűződő maffia érdekeit szolgálja az ellene való fellépés. A bírósági beadványában és felszólalásában a vádirat minden egyes pontját cáfolni kívánta. Nézzük, hogy mi történt az ő elmondása szerint.

Hogyan számolt be a történtekről Vitézy?

A per alá vont üzletember akkori cége, az Adriatiq Islands Group szerette volna a különféle bankoknál levő hitelállományát átfinanszírozni, hogy azok egyetlen magyar bankhoz kerüljenek. Erre a célra az akkor még létező Széchenyi Bankot választották. Vitézy korábbi éveiből ismerte a bankot tulajdonló cég egyik tulajdonosát, Töröcskei Istvánt, így tudomására jutott, hogy a banknál az állam tőkeemelést fog végrehajtani.

A bank megbízásából egy ügyvédi iroda átvilágította az Adriatiqot, így a tárgyaláson elhangzottak alapján a pénzintézmény rendelkezett minden szükséges információval, ami a hitelezéshez szükséges. Azonban később kiderült, hogy a bank nem a várt tőkeemelést kapja az államtól, tehát a teljes átfinanszírozás mégsem történhetett meg. Így 2014 májusában a cég csak az üzemben tartáshoz szükséges mintegy 500 millió forint értékű forgóeszközhitelt vette fel, amit Kerekes László ügyvezető igazgató igényelt meg – a bank a hitelt megítélte, és folyósította az Adriatiq számára. A hűtlen kezeléssel gyanúsított idős férfi a felszólalásában többször is nyomatékosította, hogy ő nem járt el ebben, hiszen csak tulajdonos a cégnél – aláírási, képviseleti joga nem volt, a forgóeszközhitel teljes mértékben az ügyvezető hatáskörébe tartozik. Továbbá szerinte nem ő a hibás, ha a bankigazgató áthágta a szabályokat a személyének a nyomására.

A hitelhez tartozó féléves törlesztési haladék ellenére az Adriatiq 2014 augusztusában – tehát mindössze három hónap elteltével – mintegy 215 millió forintot (a teljes hitelnek közel 43 százalékát) visszafizette a Széchenyi Banknak. Ezt az ügyletet Vitézy előzetes tudomása nélkül bonyolították le – kifogásolta is, hogy miért nem rendkívüli hiteltörlesztésként vagy a hitelszerződés módosításával intézték.

2014 decemberében a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét, és megkezdődött a bank felszámolása. Ennek során az Adriatiqot is felszólították a felszámoláshoz szükséges hitelösszeg visszafizetésére, amit a cég meg is tett. Az egykori tulajdonos vallomása szerint ez meg is történt a futamidőn belül, így a banknak a cégével szemben követelése nem maradt. Megjegyezte, hogy annyit fizettek vissza, amennyit a felszámoló megállapított – mivel nem ismeri ennek a „matematikáját”, így ha ez kevesebb volt a hátralévő tartozásnál, akkor kevesebbet, ha pedig több, akkor többet.

A fentiek alapján Vitézy úgy ítéli meg, hogy a banknak semmilyen kára nem keletkezett a hitelezésből, nemhogy különösen jelentős kára – sőt, az Adriatiqot ezzel a nehéz helyzettel nagyobb kár érte.

Útban volt a Matolcsy családnak?

Az egykori nagyvállalkozó tájékoztatta a bíróságot és a jelenlévőket arról is, hogy Töröcskei István szerint a Széchenyi Bank megnehezítése a konkurencia eltakarítása céljából történt.

Pontosabban az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. versenytársának kiiktatása lehetett a cél, amit Matolcsy György egykori jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás alapított.

Vitézy megjegyezte, hogy a folyamatban levő ügy miatt több hatósági intézkedés is érte. Az általános hatáskörű nyomozó hatóságtól (rendőrségi vizsgálat alól) ügyészi hatáskörbe vonták a Széchenyi-ügyet 2019 decemberében.

2020 novemberében Fürcht Pál ügyész házkutatást rendelt el nála, amit Urbányi András ügyész végrehajtott – ekkor a nyugdíjas üzletembert őrizetbe is vették. Mivel „különösen jelentős károkozásnak” minősítették az ügyet, így „szökés és rejtőzés veszélye” miatt 29 hónapos kényszerintézkedést rendeltek el. Ezt az időszakot lábbilincsben, a jelenlegi tárgyalás előtt pedig ugyanennyi időt felügyelet alatt töltött.

Meglátása szerint ez a „Jellinek-maffia” érdekeit szolgálta, hogy a horvátországi teljes vagyona ellopható legyen, és ez ellen védekezésre képtelenné tegyék, mert a kényszerintézkedés miatt így az országot nem hagyhatja el.

Hozzátette, hogy a tényleges hitelfelvevő, vagyis Kerekes László ügyvezető – akit szintén 500 millió forint feletti károkozással vádolnak – viszont szabadon járkálhatott a határokon keresztül. Vitézy elmondta, hogy a hatósági intézkedések következtében vagyonához nem férhet hozzá, a nyugdíjából is csak mindössze 200 ezer forinttal rendelkezhet, a többit letiltják.

Az elmúlt 5 évben ebből próbált megélni, de ezenfelül 6 millió forint összértékű kölcsönt kapott barátoktól. Mellékesen azt is megjegyezte, hogy az NHB tetemes mértékű kárt okozott, és 2019-ben felszámolták ugyan, de nem indítottak semmiféle eljárást.

Így kobozhatta el a vagyonát a Jellinek-maffia

A Magyar Jelen megkapta Vitézytől azt a levelet is, amit 2020 decemberében Király Nikoletta főügyészségi ügyésznek címzett. Ebben rámutatott, hogy a vagyonát egy kiterjedt, nemzetközi bűnözői kör évek óta próbálta elvenni tőle. Hozzátette, hogy ebben érintettek lehetnek a Jellinek Dániel által vezetett cégek, amelyek izraeli, ausztrál és amerikai Soros-tőkét mozgatnak. Leírta továbbá, hogy Jellinek Dániel a Széchenyi Bank egész követelésállományát felvásárolta, továbbá a Széchenyi-ügyben értéktelennek nyilvánított zálogtárgyak Jellinek kezelése alatt, vagy jogtalanul a birtokában vannak.

Ebben a levélben a „maffiaszerű módszerek” szisztémáját is vázolta. Először – akár évekkel előre – kiszemelnek nagy értékű banki portfóliókat, majd a felelős banki vezetővel egyre nehezítik az adósok dolgát.

A bűnszövetkezethez tartozó bíróval felszámolást rendeltetnek el, ahol a felszámoló személyének szintén egy tagot választanak a saját bűnszervezeti körükből. A tulajdonos korábbi bizalmi körét – üzlettársat, ügyvezetőt, jogászt stb. – megvásárolják, és „árulóvá teszik”.

A hitelező banktól megvásárolják a cég adósságait az adósság 10 százalékának megfelelő összegért, vagy annál olcsóbban – az Adriatiq esetén 6 százalékért. Ezt követően a Vitézy által leírtak alapján Jellinek a megszerzett jelzálogokat hitel felvételére használja. A szöveg szerint 1 milliárd forint körüli összegért vásárolta meg az adósságokat, amelynek finanszírozására 14 milliárd forint hitelt vett fel.

A vádlott szerint az ügyészség is mindent elkövetett, hogy a vagyonának zárolásán felül a jogi képviseletét is nehezítse. „Ez a történet a legsötétebb rákosista koncepciós pereket idéző eljárás” – fogalmazott a levélben. Azt is kifejtette, hogy amikor őrizetbe vették és kihallgatták, arról jegyzőkönyv is született, de annak lezárása előtt megjelent egy ügyész, és hozott egy olyan határozatot, ami semmit nem tartalmazott a kihallgatási anyagból – ami arra enged következtetni, hogy előre meg voltak írva a meghozott intézkedések: az átmeneti őrizetbe vétel, a szabad mozgásának megakadályozása és a lábbilincs.

Arról is beszámolt az írásban, hogy Jellinek azt terjesztette az Indexen és a „zuhanyhíradó suttogó propagandájával”, hogy Vitézy becsapta őt. Próbált néhány újságírót meggyőzni az igazáról – volt olyan, aki átlátta az ügyet, de nem merte megírni.

A bíró a tárgyaláson megkérdezte a gyanúsítottól, hogy mi köze Jellinek Dánielnek a jelenlegi ügyhöz. Válaszul kifejtette, hogy a Jellinek-ügyben három szállodacsoportra 1000-1000 forintos értéket állapított meg a vagyonértékelő szakmai véleménye – és ugyanez a szakértő állapította meg azt is, hogy „mennyire nem ér semmit” Vitézy vagyona. Elmondása szerint 300 ezer forintért vették meg a teljes vagyonát, amit előtte már 300 millió euróra (mintegy 115 milliárd forintra) értékeltek.

Az ügyésznőnek címzett 2020. decemberi írásában a vádlott úgy fogalmazott, hogy „A Vitézy név elleni merénylet, a Vitézy név besározása ellen kell védekeznem, mert a családi jó hírnév megőrzése az első!”

Ügyészek feljelentése

Az egykori milliárdos azt is közölte a bíróságon, hogy az ügyben eljáró Fürcht és Urbányi ügyészeket feljelentette. Egyrészt okirathamisítás miatt, mert Vitézy elmondása alapján az első, fogva tartása idején született bírói határozatot teljes egészében Fürcht Pál készíthette. Erre az ügyész számítógépéről készített képernyőfotó utal.

Másrészről pedig hamis tanúzás miatt tett feljelentést, ugyanis az Adriatiq egykori tulajdonosának beszámolója alapján Fürcht azt állította, hogy Vitézy Tamás a Gyárfás-ügyben rossz hírbe keveredett Ihász Sándor ügyésszel beszélt.

A feljelentést azonban a vezető ügyész elutasította.

„Felháborítónak tartom, hogy a devizaadósok kifosztásán megizmosodott maffia [...] most bizonyítottan ügyészi részvétellel [...] több száz millió euró értékű vagyon ellopásához teremti meg a szervezett bűnözés szövevényes hálózatát!” – fogalmazott a felszólalásának vége felé a tárgyaláson.

Vitézy Tamás felszólalását és bírósági beadványát Facebook-oldalán is megosztotta.

Megkerestük Jellinek Dániel cégcsoportját is

Lapunk szerkesztősége megkereste Jellinek Dánielt, hogy reagáljon a Vitézy Tamás és az Adriatiq-csoport ügyében elhangzott állításokra, illetve a tárgyaláson ismertetett részletekre.

Az alábbi kérdéseket próbáltuk eljuttatni az Indotek Group sajtóosztályán keresztül:

1. A tárgyaláson elhangzottak szerint az Ön érdekeltségébe tartozó cégek három szállodacsoporthoz jutottak hozzá, miután egy vagyonértékelő ezeket 1000–1000 forint értéken jelölte meg. Ugyanez a szakértő később Vitézy Tamás horvátországi ingatlanjait is szinte értéktelennek minősítette (Vitézy elmondása szerint több száz millió eurós vagyont mintegy 300 ezer forintra becsülve). Valóban ezek az értékelések alapozták meg az ingatlanok megszerzését, és ha igen, reálisnak tartja-e a meghatározott értéket?
2. Vitézy Tamás szerint az Adriatiq csoporttal szembeni követelésállományt az Ön érdekeltségei a névérték körülbelül 6 százalékáért vásárolták meg (mintegy 1 milliárd forint értékben), majd erre 14 milliárd forint hitelt vettek fel. Mi volt ennek a tranzakciónak a tényleges konstrukciója? Ha valósak az említett számok, akkor mi indokolta az adott vételárat és a hitelfelvételt?
3. Hogyan reagál azokra az állításokra, amelyek szerint az Ön érdekeltségei a Széchenyi Bank követelésállományának megszerzése során aránytalan előnyhöz jutottak, illetve arra, hogy „maffiaszerű módszerekkel” próbálták megszerezni Vitézy Tamás vagyonát?
4. Van-e bármi olyan információ, körülmény vagy dokumentum, amelyet fontosnak tart nyilvánosságra hozni az ügy teljes megértéséhez?

A megkeresésünkre kapott választ kérésükre szó szerint közöljük:

„Az Indotek Group az említett kérdéseket korábban már több alkalommal, tételesen megválaszolta. Társaságunk sem most, sem a jövőben nem kíván reagálni megalapozatlan állításokra, valótlan feltételezésekre vagy fantazmagóriákra. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit, hogy a korábbi tulajdonosok kezén csődbe, illetve felszámolásra jutott – igen megviselt – horvátországi ingatlanportfóliót az Indotek Group mentette meg a teljes összeomlástól, és fejleszti, üzemelteti a mai napig. Vitézy úr, a saját nevében, illetve társaságain és egyéb érdekeltségein keresztül, ezidáig több mint 20 jogi eljárást veszített velünk szemben itthon és Horvátországban.”

(Képek: Magyar Jelen)