Dr. Gaudi-Nagy Tamás bepereli Magyar Pétert

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője Facebook-oldalán osztotta meg közleményét, amelyben reagált a Budapesti Ügyvédi Kamara őt ügyvédi minőségében megvédő, támogató közleményére, a Sándor-palota által pénteken közzétett dokumentumokra Kónya Endre kegyelmi ügyében. Továbbá bejelentette, hogy az alaptalan meghurcolásával kapcsolatban Magyar Péter miniszterelnök által elkövetett bűncselekmények, személyiségi jogsértések miatt büntető- és polgári peres eljárást indít.

„2026. május 18-án a kormányülést követően Magyar Péter miniszterelnök a K. Endre kegyelmi ügy kapcsán azt mondta, hogy a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra hozzák, és ebből ki fog derülni, melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen a dokumentumot. Másnap a tiszás miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, amelyben a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott” – idézte fel a történteket Gaudi-Nagy Tamás.

Hozzátette, hogy ennek során Magyar Péter valótlanul megjelölte őt a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként – azáltal, hogy a nevére egyértelműen és közvetlenül utaló kifejezést használva. „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet / építészetet, érti, aki érti” – hangzott el a kormányfő szájából a sajtótájékoztatón Antoni Gaudí katalán építészre utalva.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője aznap kiadott egy közleményt, amelyben cáfolta a hazugságokat és megvilágította a K. Endre büntetőügyében kifejtett ügyvédi tevékenységemnek a védői titokőrzési kötelezettség alóli részleges feloldás birtokában ismertethető részét. Az ügyvéd ebben egyértelműsítette:

„mint egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban, a kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam.”

A mostani posztban Gaudi-Nagy úgy fogalmazott: „A közjogi szerepéből teljesen kiesett, hivatali helyzetével személyes céljaiból visszaélő kormányfő ezután sem állt le erre irányuló felszólításom ellenére. Aznap a legnagyobb közösségi oldali profilján elhelyezett, majd a saját profilomon a közleményemhez fűzött hozzászólásban közölt üzenettel próbált nyomás alá helyezni és ezzel a védői titok megőrzésére vonatkozó ügyvédi kötelezettségem megszegésére rábírni”.

Nyomatékosította, hogy Magyar Péter fenyegető, hergelő megnyilvánulásai, az udvari sajtójának ezeket felerősítő csúsztatásai és ezek nyomán a személye elleni, „életellenes cselekményeket kilátásba helyező, válogatott gyalázkodások tucatjaiban megnyilvánuló internetes agresszió ellenére” az ügyvédi hivatásának szabályait nem szegte meg, és nem hátrált meg. Ugyanakkor megjegyezte, hogy rengeteg támogató üzenetet is kapott ügyvéd kollégáktól, közszereplőktől és sok más helyről, határon innen és túl.

Bejegyzését azzal folytatta, hogy a kormányfői ámokfutás folytatása miatt május 20-án újabb közleményben jelezte neki, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved”, és felhívta a figyelmét a jogkövetkezmények elkerülése érdekében arra, hogy „olvassa el alaposabban egy joghoz értő szakember bevonásával” dr. Gaudi-Nagy Tamás május 19-én este kiadott közleményét.

A sérelmezett ügyvéd rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által május 22-én nyilvánosságra hozott dokumentumok egyike sem tartalmazza az ő nevét, ráadásul nem is szerepel benne semmilyen rá vonatkozó utalás, egyik sem hivatkozik semmilyen tevékenységére.

Kihangsúlyozza, hogy az 5. számú irat negyedik oldalának negyedik bekezdésében

egyértelműen ott szerepel a május 19-i közleményben foglaltakkal egyezően, hogy K. Endre felesége terjesztette elő a kegyelmi kérelmet. K. Endre kegyelmi ügyi eljárásának történetét a 11. számú irat foglalja össze, dr. Gaudi-Nagy Tamás ebben sem szerepel.

Ezt követően a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke megköszönte a Budapesti Ügyvédi Kamarának – amely a legnagyobb magyar ügyvédi köztestület és állami felhatalmazással rendelkező szakmai önkormányzat, valamint amelynek a hazánkban praktizáló ügyvédek 60 százaléka (több mint 8 ezer ügyvéd) tagja –, hogy kiállt mellette május 21-én közleményben.

„Ebben a Budapesti Ügyvédi Kamara egyértelművé tette, hogy:

1. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
2. A védői tevékenység ellátása a jogállami büntető igazságszolgáltatás legalapvetőbb alkotmányos garanciáinak egyike.
3. A védő akkor, amikor akár a legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolt személy érdekében eljár, nem a terhelt személyével vagy az eljárás tárgyát képező cselekménnyel vállal közösséget, hanem hivatásából folyó és törvényi kötelezettségének, és ezek maradéktalan megtartására tett esküjének tesz eleget.
4. A védő – akár meghatalmazott, akár kirendelt – közfeladatot lát el, hasonlóan ahhoz, ahogy az orvos hivatásánál és esküjénél fogva minden beteget köteles ellátni.
5. A védelemhez való jog is mindenkit megillető alapjog, amelynek érvényesülése nélkül nem biztosítható a tisztességes eljárás követelménye.
6. A büntetővédelem ellátása miatt egyetlen hivatását gyakorló ügyvédet sem érhet semmilyen megkülönböztetés.”

Dr. Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy világnézetre való tekintet nélkül „számos ügyvéd kolléga is kifejezte a meghurcolásom miatti felháborodását, az irántam érzett szolidaritását és felajánlotta szakmai, emberi segítségét, amelyet szintén nagyon köszönök”.

Mindezek alapján egyértelműnek tartja, hogy „a kényszerítő és besározó szándékkal május 19-én tartott sajtótájékoztatójával, továbbá az azt megelőző, majd azt követő, nekem címzett nyilvános közléseivel Magyar Péter miniszterelnök jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt: a Btk. 195. paragrafusába ütköző és aszerint minősülő kényszerítés bűntette, Btk. 219. paragrafus (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő hivatalos személyként elkövetett, személyes adattal visszaélés bűntette, Btk. 305. paragrafusába ütköző és a c) pont szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette).”

„Mindezért kemény büntetőjogi és polgári jogi elégtételt fogok venni rajta rövidesen, a megfelelő eljárások megindításával”

– fogalmazott.

A közlemény zárásaképp jelezte, hogy ennek érdekében felvette a kapcsolatot a vele szolidáris dr. Schiffer András ügyvéddel, egykori egyetemi évfolyamtársával és egykori országgyűlési képviselőtársával.

Kapcsolódó: