A Tisza-kormány elfogadja Brüsszel minden követelését, jövő héten be is nyújtják az erre vonatkozó törvényjavaslatot

„A kormány döntött arról, hogy az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón a hirado.hu szerint. 

A tárcavezető azt mondta: ez egy átfogó, korrupcióellenes és a magyar közélet átláthatóságát szolgáló törvénycsomag, amely mindazt a jogállamisági feltételrendszert jelenti, ami ahhoz kell, hogy az európai uniós forrásokat haza tudják hozni. 

Jelezte: ezeket a jogszabályokat az Országgyűlésnek el kell fogadnia és hatályba is kell lépniük ahhoz, hogy az uniós pénzek (amelyek ezek nélkül is jártak volna – a szerk.) „hazajöjjenek”.

Elmondta: terveik szerint tízmilliárd euró jön a helyreállítási alapból, ennek részletes felhasználásáról igyekeztek az Európai Bizottsággal minél alaposabban megállapodni. Emlékeztetett: a helyreállítási tervet, amelyet korábban már egyszer a korábbi magyar kormány benyújtott, de mára elavult és végrehajthatatlan, jövő hétre véglegesíteni kell annak érdekében, hogy az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács és a Pénzügyminiszterek Tanácsa még a nyári hónapok folyamán el tudja fogadni.

Ezek a folyamatok együttesen vezetnek majd el oda, hogy minden akadály elhárul az elől, hogy az Európai Bizottság a forrásokat felszabadítsa és azokat le is hívjuk augusztus végéig – közölte. Jelezte azt is: Magyarországnak nemcsak teljesítenie kell ezeket a korrupcióellenes mérföldköveket, hanem le is kell hívnia és fel is kell használnia ezeket az európai uniós forrásokat augusztus 31-ig.

Szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok és az állami támogatások elszámolása

Számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, és a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is bekerül abba a törvénycsomagba, ami a jövő héten kerül az Országgyűlés elé – közölte Vitézy Dávid.

Kifejtette: a cél, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni a nyomozás folytatását.

A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni, és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja – jelezte a tárcavezető.

Számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok és az állami támogatások elszámolása, valamint bekerül ebbe a törvénycsomagba a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is – ismertette.

Vitézy Dávid megjegyezte: régóta napirenden lévő kérdés, hogy a magántőkealapok tulajdonosai megismerhetővé váljanak. Ez is egy olyan tétel volt, amit nem teljesített Magyarország az Európai Bizottság elvárásaiból, és ez is akadálya volt az uniós pénzekhez való hozzáférésnek. A hivatalba lépett Tisza-kormány nem látja úgy, hogy ne lenne magyar közérdek, hogy az emberek megismerhessék, kik vannak a magántőkealapok mögött – rögzítette a miniszter.

A kormány átvilágítja a Budapest–Belgrád-vasútvonal eddigi beruházási döntéseit

A kormány elrendeli a Budapest–Belgrád-vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körü átvilágítását, „és ezt nekünk kell elvégezni” – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter.

Az átvilágítás kiterjed a beruházás közbeszerzésére, valamint arra is, hogy milyen módon és ki határozta meg azt, hogy amerikai dollárban fizetik a magyar kivitelező céget – ismertette a tárcavezető. Vitézy Dávid közölte: kezdeményezni fogják azt is, hogy a Budapest–Belgrád-beruházás minden dokumentumát a nyilvánosság megismerhesse.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe!

A kormány azt javasolja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe – mondta Vitézy Dávid.

A tárcavezető ismertette: a vonatkozó törvényjavaslatot két ütemben javasolja majd végrehajtani.

A felsőoktatási intézményeket nem fenntartó alapítványok esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való visszakerülésre. Állami körbe az a vagyon kerül vissza, ami állami vagyon is volt – hangsúlyozta, hozzátéve: ez egy nagyon komoly vagyonvisszaszerzési lépés lesz a magyar kormányzat részéről.

A kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló tiszás törvényjavaslatot

A kormány támogatja a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és a köztéri vizuális környezetszennyezés visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Tisza Párt három képviselője nyújtott be az Országgyűlésnek – közölte a közlekedési és a beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón.

A miniszter szerint:

Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt tiszás képviselők javaslata azt a célt szolgálja, hogy a közterületeken és nyilvánosságban ne lehessen olyan propagandát folytatni, amely mások megalázására, megszégyenítésére, a képmásuk valótlan kontextusban való felhasználására irányul.

Hozzátette: Magyarországot beborították ezek a plakátok, a leköszönt kormány ugyanis sok százmilliárd forintot költött el ilyen típusú kampányokra. Ennek szeretne véget vetni ez a javaslat, illetve általánosságban is visszaszorítaná a vizuális környezetszennyezést Magyarországon.

Jelezte azt is: a törvényjavaslat annak is véget vetne, hogy Magyarország gyönyörű történelmi városközpontjait, épülethomlokzatait óriási épülethálókkal borítsák be, emellett helyreállítaná az önkormányzatok településképi hatósági jogköreit, hogy a települések saját maguk is meghatározhassák, hogy hol milyen reklámokat lehet kihelyezni.

Szondi Vanda: A Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem jöhetnek péntektől vendégmunkások

A Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból péntektől nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások – jelentette be a kormányszóvivő.

Szondi Vanda a kormány csütörtöki üléséről beszámolva elmondta: ahogy a kormány megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. Elmondta, hogy az előző kormány ezen a területen is elég nagy összevisszaságot hagyott, jelenleg ugyanis összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni. Hozzátette: jelenleg arra sincsen konkrét szám, hányan vállalnak most itt munkát.

Közölte: a kormány hosszú távú megoldást keres, és miután a helyzet bonyolult, az nem fog egyik napról a másikra megoldódni, de jelenleg is folyik ezzel kapcsolatban a felülvizsgálat.

Szondi Vanda azt mondta: első lépésként a kabinet pénteki hatállyal módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerő-kölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból: a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból.

Péntektől ebből a három országból nem jöhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását – közölte.

Magyar Éva: Eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét

A következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét – közölte Magyar Éva. A kormányszóvivő elmondta:

a kormány álláspontja szerint szükség van teljesítményértékelésre, de a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem mutat valós képet a munkájukról és a szakmai fejlődésüket sem támogatja.

Ettől a munkáltató számára a lehetőség megmarad a béremelésre, hosszabb távon pedig egy olyan teljesítményértékelési rendszer bevezetése a cél, amely hatékony, szakmailag jobban megalapozott és nem terheli felesleges adminisztrációval a pedagógusokat – közölte.

Köböl Anita: Több kormánydöntés született a természeti környezet védelmében

Szeptember 1-jéig felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási koncesszió működését, október 1-jéig kell kidolgozni a minden eddiginél szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszert – sorolta a döntéseket.

A kormány döntött arról is, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja – mondta a kormányszóvivő.

A kormány szerint érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat

A kormányülésen egyetértés volt abban, hogy érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valós adatokat tükrözzenek, és azt mutassák meg, hogy egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága – közölte Köböl Anita kormányszóvivő pénteken sajtótájékoztatón.

Köböl Anita hozzátette: Magyar Péter miniszterelnök már korábban is beszélt arról, hogy a pártfinanszírozási szabályokat olyan irányba lenne érdemes módosítani, hogy a rendszer ösztönözze és jutalmazza, hogy a pártok saját támogatást gyűjtsenek.

A kormányszóvivő jelezte: a parlamenti választást követően megváltoztak a pártok közötti erőviszonyok, így változik a pártok és a pártalapítványok támogatása is. Ezt egy képlet alapján számolják ki, és a támogatás változását a Magyar Közlönyben teszik közzé.

A kézigránát-balesetet is a vizsgálják a Honvédelmi Minisztériumban

A korábbi honvédelmi vezetés időszakához kapcsolódóan a szaktárca több kiemelt jelentőségű ügyben folytat átfogó vizsgálatot, köztük a kézigránát-baleset körülményeinek feltárása, a kecskeméti repülőtérről eltűnt MiG–29-es repülőgép-alkatrészek és a csádi misszió ügyében is – közölte a kormányszóvivő. Magyar Éva azt mondta: a kormányszóvivői tájékoztatón belül egy új „rovatot” nyitnak, amelynek keretében beszámolnak a minisztériumokban, háttérintézményekben és állami szervezetekben zajló átvilágítások előrehaladásáról.

Hozzátette: ugyancsak indokolt annak feltárása, hogy milyen gazdasági és szakmai megfontolások alapján vontak be egy angliai szolgáltatót a Magyar Honvédség egyenruháinak tervezésébe, és miért került ez mintegy hárommilliárd forintba. A tárca vizsgálja a korábbi időszakban megkötött eszköz- és szolgáltatásbeszerzési szerződések szakmai és jogi megalapozottságát, a filmforgatásokhoz kapcsolódóan eltűnt eszközök ügyét, valamint a csádi misszió előkészítésének körülményeit is.

Vizsgálat folyik a Balásy Gyula cégeivel kötött mintegy 75 milliárd forintos keretösszegű szerződések ügyében is.

Kapcsolódó: