Eltitkolta angol állampolgárságát Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter

Magyarországon az állami és önkormányzati tisztségek túlnyomó többségében nincs tiltva a kettős állampolgárság, ám kormányzati tisztviselők és köztisztviselők esetén bizonyos nemzetbiztonsági, védelmi vagy titkos információkat kezelő pozíciókban kizáró ok lehet a kettős állampolgárság, vagy szigorú titoktartási és lemondási kötelezettséghez kötik.

Ennek fényében aggasztó tény, hogy a Tisza-kormányban vannak olyan miniszterek, akik a kormany.hu oldalon olvasható hivatalos életrajzukban nem szerepeltetik másik állampolgárságuk tényét. Vajon mit takar ez a feledékenység, és vajon a nemzetbiztonsági átvilágítás során tudomást szereztek-e, és ha igen, hogyan értékelték azt a tényt, hogy 

dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter angol állampolgár is? 

Dr. Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezése előtt nem számolt be angol állampolgárságáról a nyilvánosságnak, de korábban közölte már ezt a tényt abban a vitában, amelyet vezető professzorokkal folytatott a Magyar Orvosi Kamara általa vezetett Etikai Kollégiumában kiadott, Covid–19-járványkezelési eljárásokról szóló ajánlása miatt. 

Az ajánlásban az orvosi erőforrásokkal való gazdálkodás miatt javasolták a kórházaknak, hogy a beérkező betegek állapotát szakmailag kérdéses kompetenciájú triázscsapatok is elbírálhassák, 

és a kezelésben legyen szempont az, hogy ki esetében ítélik hasznosabbnak, előbbre valónak a kezelés megkezdését.

A kialakult etikai vita során a jelenlegi miniszter többször hivatkozott angol állampolgárságára, és 

mint az Etikai Kollégium elnöke, illetve az etikai ajánlás ötletgazdája és koordinátora közölte, hogy angol állampolgárként az Angliában tanult etikai szemléletet kívánja meghonosítani Magyarországon is. 

Vannak-e nemzetbiztonsági vagy védelmi kockázatok abban, ha az egészségügyi miniszter esetleg egy másik ország állampolgáraként, történetesen egy európai nagyhatalom gazdasági vagy katonai érdekeit is tiszteletben tartja és szolgálja? 

A közegészségügy, főleg járványok idején katonai-védelmi ügy is, ezt láthattuk a kovidjárvány idején. 

Katonákat vezényeltek a kórházakba és az utcákra, valamint bejelentették az orvosok szabadon vezényelhetőségét is.

Békeidőben sem mellékes egy idegen állam gazdasági érdekeinek esetleges szolgálata, 

például egy nagyobb tétel oltás vagy eszköz vásárlása esetén, vagy éppen kutatási és egyéb együttműködések leszerződése során.

És jusson eszünkbe minden idők legsikeresebb szovjet–brit kettős ügynöke, Kim Philby, a magas rangú brit hírszerző tiszt, aki a második világháború után már a szovjet elhárítás elleni műveletekben is vezető szerepet töltött be, miközben információival végig a Szovjetuniót szolgálta.

Problémás lehet egy másik állam betegellátási etikai felfogásának ráerőltetése is a magyar ellátórendszerre, vagyis a betegszelektálás hasznossági alapon is, amely ellen a kovidjárvány alatt sok magyar orvos tiltakozott a hippokratészi, ősi-örök etika nevében.

A kovidjárvány alatt dr. Hegedűs Zsolt vezetésével adott ki a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma egy etikai ajánlást „Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához a Covid–19-pandémia idején Magyarországon” címmel. Az ajánlással szembeszálló 

professzorok a morális kifogások mellett tiltakoztak az ajánlás megfélemlítő stílusa, az ötvenes éveket idéző hangneme ellen is.

Hegedűs Zsolt miniszteri reformtervei ellen jelenleg is számos szakmai fórumon emelnek kifogást, ezek összegzésére egy következő cikkben visszatérünk.

Kapcsolódó: