Sztrájkok és gyárbezárások nyara: mi lesz a magyar dolgozókkal?
Kép forrása: Lantos János Facebook-oldala
Gyárbezárások és sztrájkok sora jellemezte az idei nyarat Magyarországon. Tószegen több száz ember veszíti el a munkahelyét, Bonyhádon felszámolás alá került az ország utolsó hagyományos zománcedénygyára, Diósgyőrben pedig év végén állhat le a Nestlé termelése. Közben több nagyvállalat dolgozói is az utcára vonultak, vagy sztrájkkal próbáltak érvényt szerezni bérköveteléseiknek.
Lantos János, a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének vezetője videóban értékelte a nyarat, és szerinte mindez azt mutatja, a magyar dolgozók ügye sokkal komolyabb állami figyelmet érdemelne.
Több száz munkahely szűnik meg Tószegen
Augusztus elején derült ki, hogy végleg bezár a tószegi Accell Hunland kerékpárgyár. A gyár 483 embert foglalkoztatott, és a bezárás következtében több száz munkavállaló vesztette el megélhetését. Az Accell-csoport külföldi pénzügyi problémái és az európai kerékpárpiac visszaesése állt a háttérben.
A bezárás a térségben komoly munkaerőpiaci problémát okoz. Szolnok és környéke vállalkozásai összefogtak, hogy segítsenek az érintett dolgozók újraelhelyezkedésében.
115 év után véget ér a bonyhádi zománcgyártás
Augusztus végén jött a másik súlyos hír: felszámolás alá került az Ema-Lion Bonyhádi Zománcáru Kft., ezzel pedig több mint 115 év után megszűnik Magyarország utolsó hagyományos zománcedénygyára.
A mintegy 150 dolgozót foglalkoztató üzem anyagi helyzete már korábban kritikussá vált. A Vasas Szakszervezet tájékoztatása szerint voltak olyan munkavállalók, akik csak részben, mások pedig egyáltalán nem kapták meg a munkabérüket. A felszámolás során az elmaradt bérek, a felmondási időre járó összegek és a végkielégítések rendezése is feladat lesz.
Diósgyőrben is leáll a Nestlé termelése
Júliusban jelentette be a Nestlé, hogy az év végén befejezi a termelést diósgyőri üzemében. A döntést a vállalat az üreges szezonális csokoládéfigurák iránti kereslet visszaesésével indokolta.
A gyár sorsa ugyanakkor még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az épület és a termelés végleg eltűnik Diósgyőrből: a Nestlé tárgyal az üzem értékesítéséről, és olyan befektetőt keres, amely folytatná az édességgyártást.
És közben jöttek a sztrájkok
Nemcsak a gyárbezárások miatt volt feszült a nyár. A munkavállalók több nagyvállalatnál is sztrájkkal álltak ki a magasabb bérekért.
A Hanon Systems pécsi és székesfehérvári telephelyein júniusban több munkabeszüntetést is tartottak. A dolgozók szerint a 2026-ra ígért, részben végrehajtott béremelés nem volt elfogadható, miközben nőtt a munkaterhelés és a túlórák száma. Június 24-én már 12 órás sztrájkot tartottak mindkét telephelyen, és a dolgozók tízszázalékos béremelést követeltek.
Az IKEA magyarországi dolgozói szintén sztrájkkészültségbe kerültek a béremelési tárgyalások elakadása miatt, és júliusban munkabeszüntetésre is készültek. Végül megállapodás született, a dolgozók elfogadták az egyszeri bruttó 100 ezer forintos kifizetést.
A Telekom egyik magyarországi leányvállalatánál, a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft.-nél július 15-én tartottak sztrájkot. A munkavállalók hat-hét százalékos béremelést vártak, miközben a munkáltató által meghatározott emelés ennél alacsonyabb volt.
És a sor még nem ért véget: Szegeden, a ContiTech gumigyárában sztrájkbizottság alakult, miután a dolgozók nem fogadták el a munkáltató által kínált egyszeri bruttó 100 ezer forintos juttatás feltételeit. A szakszervezet valódi bérmegállapodást szeretett volna elérni.
„Ha ez nem érdemel meg egy önálló minisztériumot, akkor micsoda?”
Lantos János szerint mindez nem elszigetelt ügyek sorozata, hanem annak a jele, hogy a munkaügynek sokkal nagyobb súlyt kellene kapnia a magyar kormány részéről.
A Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: a munkaügy továbbra is mostohagyermek, és nem tartják elegendőnek, hogy a területhez mindössze egy helyettes államtitkári szint kapcsolódjon.
A párt ezért önálló munkaügyi minisztérium felállítását szorgalmazza.
Lantos szerint több millió magyar emberről van szó, akik nap mint nap hajnalban vagy éppen éjszaka kelnek fel dolgozni. Nem mindegy, milyen körülmények között, milyen fizetésért és milyen biztonságban végzik a munkájukat.
„Magyarországról van szó, a magyar népről van szó, a magyarság gerincéről, akik a vállukon viszik ezt az országot. Ha ez nem érdemel meg egy önálló minisztériumot, akkor micsoda?”
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
