Közzétették az elmúlt tizenhat év nem nyilvános kormányhatározatainak listáját

A kormány nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok éves listáit. A 3598 döntést korábban nem tették közzé a Magyar Közlönyben, hanem közvetlenül az érintett kormányzati vezetők kapták meg. A listák a határozatok sorszámát és címét tartalmazzák, a döntések szövegét nem.

A 2000-es határozatok nem azonosak a minősített adatot tartalmazó, 3000-es sorszámú kormányhatározatokkal. Azoknak még a címe sem nyilvános. A 3000-esekből mintegy százat szeptember 9-től kezdett nyilvánosságra hozni a Miniszterelnökség. Az első körben a Századvégnek adott állami megbízásokról szóló döntések jelentek meg.

A 2000-es határozatokról eddig főként sajtóhírekből lehetett tudni, teljes, évenkénti lista nem volt róluk. Augusztusban például két ilyen döntésről derült ki, hogy a választás előtt a kormány 7,2 milliárd forintért vett volna épületet Brüsszelben, és hogy az átadás-átvétel előtt felgyorsították a közpénzek kifizetését. Mindkét határozat szerepel a most közzétett listán.

Évi tízből közel hétszáz

2010 és 2013 között évente 10–20 ilyen határozat született: 2010-ben 21, 2011-ben 19, 2012-ben 10, 2013-ban 21. A 2010-es lista a Bajnai-kormány utolsó hónapjainak döntéseit is tartalmazza. Utána így alakultak a számok:

• 2014: 33
• 2015: 43
• 2016: 74
• 2017: 117
• 2018: 142
• 2019: 187
• 2020: 385
• 2021: 679 – ez a csúcs
• 2022: 470
• 2023: 635
• 2024: 273
• 2025: 419
• 2026-os lista: 70 tétel 

A csúcsév: 2021

2021-ben, a koronavírus-járvány idején a kormány átlagosan majdnem napi két ilyen döntést hozott. Ezeknek csak kisebb része szólt közvetlenül a járványról. Ilyen volt például a védettség igazolásához szükséges feladatokról, a Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyár megvalósításáról és az EU-s közös beszerzésben lefoglalt opcionális vakcinák finanszírozásáról szóló határozat. Ennél jóval több, 132 határozat címe kezdődik így: „A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében…”. Ezek gyorsforgalmi utakról, a mohácsi Duna-hídról, a székesfehérvári és a békéscsabai repülőtérről, a paksi munkásszállóról és a belgrádi nagykövetség felújításáról szóltak.

Ugyanebben az évben döntött a kormány nyilvánosság nélkül például ezekről:

• a Mol – Új Európa Alapítványnak juttatott vagyonról;
• a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról és finanszírozásáról;
• a Budapest Airport többségi állami megszerzésének előkészítéséről;
• a Gripen vadászgépek bérleti szerződésének módosításáról;
• az állampolgároknak küldött kormányzati tájékoztató levelekről. 

Konzultációk, levelek, kampányok

A listákon a nemzeti konzultációk is szerepelnek:

• 2017: az „Új Nemzeti Politikával” kapcsolatos konzultáció és a „Soros-tervvel” kapcsolatos konzultáció;
• 2018: a családpolitikai konzultáció;
• 2020: a „börtönbizniszről” szóló és a koronavírussal kapcsolatos konzultáció;
• 2022: a brüsszeli szankciókról szóló konzultáció;
• 2023: az aktuális közéleti kérdésekről szóló konzultáció. 

2018 és 2022 között több határozat szólt az állampolgároknak küldendő tájékoztató levelekről is. 2019-ben például a határon túli magyar állampolgárok kaptak ilyen levelet. A „Magyarországot népszerűsítő nemzetközi marketingkampányról” 2021-ben döntöttek, és a határozatot később többször módosították. 2020-ban a kormány nem nyilvános határozatban döntött a „Magyarország 2010–2020 díszalbum” című kötet állami megvásárlásáról és könyvtárakba juttatásáról. 2022-ben pedig egy határozat „egyes közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó szolgáltatásokról” szólt.

Nagyberuházások a Magyar Közlönyön kívül

A Budapest–Belgrád-vasútvonalról 2015 óta rendszeresen születtek ilyen döntések. 2020-ban a kormány nem nyilvános határozatban hagyta jóvá a Kínai Eximbankkal kötendő finanszírozási megállapodást, 2025-ben pedig az északi, Ferencváros és Soroksár közötti szakasz hitelszerződését. Pakshoz kötődnek ezek a határozatok:

• 2015: nemzetközi menedzsment alkalmazása az atomerőmű vállalatirányításában;
• 2022: a Paks II. projekt második fázisának megindítása és a meglévő blokkok további üzemidő-hosszabbítása;
• 2024: a Paks II. munkásszállásának első üteme.
• A listán szerepel még:
• a Liget Budapest projekt;
• a Puskás Aréna hosszú távú hasznosítása;
• a Fudan Egyetemhez szükséges ingatlanok biztosítása;
• a Vodafone Magyarország megszerzése;
• a Hajdúnánásra tervezett MotoGP-pálya, illetve a MotoGP- és Superbike-futamok megrendezése 2023 és 2026 között;
• a 2024-es budapesti olimpiai pályázat támogatása állami cégek által;
• 2013-ban az MVM 71 milliárd forintos tőkeemelése az E.ON hazai gázüzletágának megvásárlásához. 

Cégtámogatások és védelmi beszerzések

A leggyakoribb tétel a nagyvállalatok beruházásainak állami támogatása: 540 határozat címében szerepel a „nagybefektető” vagy „nagyberuházó” szó. Ezek száma 2025-ben volt a legmagasabb, 143. A kedvezményezettek között van például a Valeo Siemens, a Mol Petrolkémia, az Airbus Helicopters és a Coca-Cola HBC Magyarország.

2020 és 2023 között 187 határozat hagyta jóvá valamelyik állami szerv „védelmi képességének fenntartásához szükséges beszerzési tervét”, csak 2023-ban 76. Ilyen tervet kapott a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, több rendőr-főkapitányság, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és az MVM Paksi Atomerőmű is. A Magyar Honvédség harcászati repülőgép-fejlesztéséről 2024-ben és 2026-ban is született nem nyilvános döntés.

Festmények, vakcinák, országnév

A listán szerepel néhány kevésbé nagy horderejű döntés is:

• 2011: az országnév „Magyar Köztársaság”-ról „Magyarország”-ra változásából eredő feladatok;
• 2018: Munkácsy Mihály Golgota című festményének megszerzése;
• 2019: a Wittelsbach-család sárvári gyűjteményéből származó tárgyak megvásárlása;
• 2020: id. Pieter Bruegel egyik festményére vonatkozó igények megszerzése;
• 2021: a budavári királyi palotából a második világháborúban eltűnt falikárpitok visszaszerzése;
• 2022: koronavírus-vakcina kölcsönadása Lengyelországnak;
• 2023: a Nicaraguának adományozott vakcinák szállítási költségei. 

A 2025-ös listán ez a cím is szerepel: „Politikai okból meghozott intézkedés következtében megindítandó jogi eljárás kapcsán szükséges intézkedésekről”.

Amit a lista nem mutat meg

A címek sok esetben nem árulnak el többet a döntésről. 2023-ban két határozat is „Egy gazdasági társaság irányítási jogának megszerzéséről” szól. 2025-ben születtek ilyen című döntések is: „Egy hitelintézetet érintő kérdésekről”, „Minősített szerződés kapcsán szükséges intézkedésekről”, 2026-ban pedig „Egyes energetikai kérdésekről”.

A sorszámozás sem folyamatos. 2021-ben a legmagasabb sorszám 2882/2021, a listán azonban 679 határozat szerepel. A 16 évben összesen mintegy 4100 sorszámot adtak ki a 2000-es sorozatban, ennél közel ötszázzal kevesebb szerepel a listákon. A hiányzó sorszámokról a közzétett anyag nem ad tájékoztatást.

Kapcsolódók: