daextlwcn_print_scripts(false);

Ami nem történt, és ami így nem is történhetett volna, avagy miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük? – kezdi cikkét a Demokrata hasábjain Bencsik András. A Most, vagy soha! című alkotást kritizáló újságíró-főszerkesztőt Júdáshoz hasonlította Rákay Philip.

Nem túl sűrűn fordul elő, hogy a Fideszhez közeli sajtó kritikus sorokat közöl a NER-hez köthető alkotásokról. Most azonban ez történt, hiszen Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője keményen beleszállt a lapban Rákay Philip legújabb mozijába, aki persze nem hagyta válasz nélkül Bencsik Csata a nyusziházban című írását.

Nem Petőfi az igazi főhős Bencsik András szerint

„Rossz dolog egy haza­fias­nak szánt műalkotásról rosszat írni, de még annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni. Márpedig a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé ” – vág bele a közepébe Bencsik, aki később sem fukarkodik a kritikus sorokkal. Mint írja:

nem így történt, és így nem is történhetett volna. Ezek a lazán ökörködő, egymásra sem figyelő márciusi fiúk bármeddig vidámkodtak volna kedvenc kocsmájukban (Pilvax), az őket körülvevő közönyös kofatársadalmat so­ha az életben semmire sem tudták volna mozgósítani.

Akárhány égő gyufát dobsz a trutyiba, abból soha nem lesz tűzvész – jegyzi meg a Demokrata főszekresztője, aki szerint némi izgalmat a film – szerinte – igazi főszereplője, a Farkasch névre hallgató akcióhős keltett, „aki mint Jason Statham nyugdíjas korában, pompás verekedéseket mutatott be, majd az egész filmben remekül lőtt, verekedett, úszott és élt túl mindent, hogy végül az ember elkezdett szurkolni neki.” Persze Bencsik is tudja, amit mindenki más, vagyis hogy Farkasch mégsem lőhette le Petőfit és Szendrey Júliát sem csábíthatta el, mert ugye a dolog így nem történhetett meg. „Ezért aztán jól hátba szúrták a kellő pillanatban. Kár érte, ám így is főhős lett belőle” – jegyezte meg.

A passió húsz évvel ezelőtt került a mozikba (+VIDEÓ)

Jó akciófilm lehetett volna Mexikóból

„A második „férfi” főszereplő maga Szendrey Júlia, aki pompás kung-fu ütésekkel és rúgásokkal méltó ellenfele volt Sta­tham-Farkaschnak, ki tudja, kettejük párviadalából még mi nőhetett volna ki… ámde a történelem, mint tudjuk, közbeszólt” – írja kritikájában Bencsik András hozzátéve, hogy

Júlia, aki a valóságban talán épp e jeles nap estéjén fogant meg, merthogy kilenc hónappal később szülte meg a kis Zoltánt, nem tudni hogyan, látnoki erővel már reggel előre látta, hogy estére gyermeket vár majd. 

Lehetett volna akciófilm rengeteg verekedéssel és lövöldözéssel, de akkor át kellett volna helyezni az idősíkot mondjuk Mexikóba, ahol José Martinez és társai aztán azt csinálnak, amit akarnak, és ahol ebből a Farkasch-Wulfból akár egy új X-man-Zorro is lehetett volna – írja Bencsik. Szerinte Szendrey Júliából lehetett volna Lara Croft vagy Donna Izabella is.

A zene jól szólt azért

Bencsik szerint egyébként készülhetett volna film az 1848-as vértelen forradalom csodájáról is, amit a reformkornak nevezett fantasztikus időszak készített elő, a nemzeti öntudatra ébredés felemelő korszaka, az a lassú erősödés, ami fokról fokra szülte meg az egyre erősebb igényt a nemzeti szuverenitásra.

„Nem sárban toporgó, üres tekintetű kofák, ostoba kereskedők és szájtáti bámészkodók éltek akkoriban Pest-Budán, hanem egy olyan ébredező társadalom, amelyik egyre hevesebben kereste önmagát. Nem sár borította akkoriban a pesti utcákat, hanem puskapor, ezért elég volt Petőfinek egyetlen verse, hogy a puskapor lángra kapjon, és forradalom robbanjon ki általa”

– jegyzi meg a Demokrata főszerkesztője, aki szerint a látvány helyenként mutatós lett, a zene jól szólt, ám a forradalom elmaradt. „Nagy baj, hogy Andy Vajna meghalt…” – tette hozzá. Majd emlékeztetett mindenkit, hogy az alkotók új filmen kezdtek dolgozni, aminek a témája a mohácsi vész lesz.

„Uram, irgalmazz! Nem volt elég egyszer?”

– teszi fel a kérdést írása végén Bencsik András.

Rákay Philip válaszolt a kritikákra

A cikket Bencsik András saját közösségi oldalán is megosztotta természetesen. Több száz különböző reakció érkezett lájkok és kommentek formájában is. Az egyik hozzászóló maga Rákay Philip volt, aki azt írta:

„Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában…”

Ezzel egyértelműen Júdásra utalva, aki 30 ezüstpénzért árulta el Jézust a rómaiaknak. Ebből pedig – mint több hozzászólás is utal rá – az is következhetne akár, hogy a kritikát ezek szerint rosszul viselő Rákay éppen Nagypénteken az elárult Jézushoz hasonlította saját magát.

L.T.

 

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);