Novák Katalin kedd este közleményt adott ki, amelyben azt írja: “mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás.” Sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság majd’ másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. “Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.” Hozzáteszi viszont, hogy az ügy terheltjei közül többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről” – tehát az első fokon elítélt Budaházy György és társai nem részesülhetnek kegyelemben.
A köztársasági elnök közleményére válaszolt Budaházy György, ezt változtatás nélkül közöljük.
Még akkor is, ha az én kegyelmi kérelmem kapcsán most nem foglalt állást. Viszont el sem utasította azt, csak későbbre halasztotta a döntést. Örülök, hogy néhány meghurcolt társam számára végre véget ér ez a rémálom ügy. Meggyőződésem, hogy nagyon sokak kiállása benne van ebben a részeredményben, ezért mindenkinek köszönöm az eddigi kiállást és kérem, hogy segítsék tízünket a további küzdelemben is!
Az elnöki közleményben szereplő azon kitétel kapcsán, hogy „az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartja helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről” viszont meg kívánom jegyezni, hogy mindannyiunkat hasonlóan „súlyos” vádakkal illetett és illet az ügyészség és „bűnszervezeti” elkövetéssel is. Az, hogy kire mit látott bizonyítottnak és kit mire ítélt Ignácz bíró, az az ő önkényes döntésén múlott, amit mi eleve törvénysértőnek, egyoldalúnak és elfogultnak tartunk, és nem kizárt, hogy az ilyen helyzetekre való megosztás szándéka is benne volt. Mi eleve vitatjuk a vádak minősítését (mert valójában csak a „terror” minősítéstől „súlyosak” a kisértékű rongálások) és a bizonyítottságot is. Azt gondolom, hogy mindezekért sem szerencsés Ignácz bíró ítéletét kiindulási alapnak tekinteni.
Értve a döntés indoklását, azért fenntartom a reményt, hogy szilveszter után az Elnök Asszony a reakciók és vélemények fényében újragondolja az ügyet és egy második körben a többi tíz vádlott kérelmének pozitív elbírálása is megtörténhet.
Végül pedig le kívánom szögezni azt, hogyha viszont rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, akkor a magam részéről én egy – az ilyen „liberális mozgalmár” bíróktól mentes – tisztességes bíróságot követelek, ami megítélésem szerint, nem lehet a Fővárosi Ítélőtábla. És egy olyan bírói tanácsot, amely komolyan veszi, hogy a nyomozóhatóságnak is be kell tartania a rá vonatkozó előírásokat, és csak törvényes bizonyítékokkal vádolhat meg bárkit is. Aki nem enged teret a terrorizmus fogalmának parttalan kiterjesztésére olyan cselekményekre, amelyek valójában nem tartoznak az alá.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
