Sokkoló adatok, a mérgek már a felszíni vizeinkben – a Cica-homok bánya ügye II.

Már nem csak feltételezés: a felszíni vizekben is kimutathatók a szennyező anyagok. Naftalin, benzol és egyéb mérgező aromás policiklusos szénhidrogének jelentek meg egy olyan térségben, amely 250 000 ember ivóvízbázisával áll kapcsolatban.

A Rajtunk múlik című sorozat legújabb adásában ismét a Vértesben zajló Cica-homok bánya ügyét vizsgáltuk. A műsor házigazdája Gulyás Anita, aki ezúttal is szakértőkkel – Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnökkel és Gerstenkorn András hidrogeológussal – vizsgálta: milyen újabb fejlemények vannak az ügyben, illetve mi kerül valójában a bányagödörbe, mi zajlik a hulladékkezelő cég telephelyén, és milyen kockázatot jelent ez a környezetre.

Csatornánkra február 22-én már kikerült egy adás, melyben bemutattuk a rekultivációnak beállított folyamat iszonyatos elemeit: a tervek szerint közel 1,7 millió tonna „termékké minősített” anyaggal töltik fel az egykori bányamedret – egy olyan térségben, amely 62 település ivóvízbázisát érintheti.

A beruházást végző Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. (VKG), amely Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik, tagadja, hogy veszélyes anyagokról lenne szó. Ezzel szemben akkreditált laborvizsgálatok szerint a felhasznált töltőanyag nehézfémeket, szerves oldószereket és egyéb toxikus vegyületeket tartalmaz – több esetben a határérték többszörösében.

A legfrissebb információk azonban új szintre emelik az ügy súlyát: a szennyezés már nemcsak a töltőanyagban, hanem a környező felszíni vizekben is kimutatható.

Benzol, naftalin és más policiklusos aromás szénhidrogének jelenléte azt jelzi, hogy a szennyeződés már elindult a környezetben.

Meghívás volt – vita nem lett

A műsort eredetileg vitaműsornak szántuk. A kivitelező céget is meghívtuk, amely a meghívást először elfogadta, majd váratlanul a felvétel előtt visszalépett. Indoklásuk szerint a választási időszak politikai környezete miatt nem tartják biztosítottnak a politikamentes megszólalást, melyet igényelnek.

A cég levelét kérésük szerint szó szerint közöljük:

„Eredetileg »vitaműsorba« hívták társaságunkat azzal, hogy különböző álláspontok ütköztetésével »hiteles, több oldalról megvilágított kép« születik, és lehetőséget kapunk arra, hogy szakmai alapon bemutassuk a rekultivációs programot. Mi ezt a meghívást elfogadtuk, majd Önök a témában közzétettek egy olyan műsort, amelyben a projektet kizárólag a kritikusok szemszögéből tárgyalták, a részvételünk nélkül. A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. ennek ellenére továbbra is elfogadta a Magyar Jelen podcastbeszélgetésre szóló meghívását.

Az időpontot véglegesítettük, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. szakértőjének személyét azonban még nem. Ennek ellenére egy harmadik személy (a korábbi podcastadás résztvevője) közösségimédia-felületén azt publikálta, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezetője részt fog venni a vitaműsorban. Ez a médiaetika súlyos megsértése, hiszen társaságunk ezzel a személlyel nem áll kapcsolatban, a Magyar Jelent vagy Önt pedig nem hatalmaztuk fel a podcastfelvétel egyeztetési folyamatával kapcsolatos információk harmadik féllel történő megosztására és publikálására. Ez számunkra megkérdőjelezi a Magyar Jelen közvetítői szándékainak tisztaságát, aminek következményeként nem látjuk biztosítottnak a beszélgetés politikamentességét.

Ha a Magyar Jelen közvetítői szándékai tiszták, s valóban tiszteletben tartják a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. szakmai alapokon nyugvó, politikamentes vitaműsor iránti igényét, akkor a podcast minden további nélkül elkészíthető április 12. után is, hiszen a felelős, fenntartható hulladékgazdálkodás, valamint a Cica-homok bánya rekultivációja akkor is érdekelni fogja az embereket.

Tehát a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tartja az ígéretét, nem futamodik meg a vitától és a nyilvánosságtól, hanem a fentiek okán április 12. után kíván részt venni a beszélgetésben.”

Mindehhez annyit fűznénk hozzá, hogy a VKG valóban nem volt hajlandó közölni velünk, ki vesz részt a beszélgetésen. Ugyanakkor mivel nem volt miről tájékoztatni, harmadik félnek semmilyen információt nem adtunk ki az adott személyről – ezek csupán a VKG vádjai ellenünk. Nem tartozunk felelősséggel azért, ha valaki álhírt oszt meg a közösségi oldalán, minthogy azt sem ígértük egyszer sem a kivitelező cégnek, hogy nem lesz más műsorunk a Cica-homok bánya ügyében. Az általuk említett adást már korábban leszerveztük, mint ahogy őket a következőre meghívtuk volna, és ezzel tisztában voltak, amikor elfogadták a meghívást az adott időpontra.

A vita így elmaradt – a kérdések azonban nem.

Szakértők: egy kockázatos döntés helyszíne

A beszélgetés egyik kulcspontja az volt, hogy a Vértes karsztos, mészkő alapkőzetű térség. Ez azt jelenti: közvetlen kapcsolatban állhat az ivóvízbázissal, és az idő során belekerülhetnek a szennyező anyagok. Egy ilyen közegben minden szennyezés gyorsan és ellenőrizhetetlenül terjedhet. A szakértők szerint ez alapvetően megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e a terület bármilyen vitatott összetételű anyag elhelyezésére. Van-e olyan technológia, amely évtizedekre, akár földrengések mellett is garantálni tudja a teljes biztonságot? Kiderül az adásból.

Engedélyek, ellenőrzések, ellentmondások

Vendégeink hosszasan részletezték, hogy milyen politikai kapcsolatok fűzik össze a kivitelező céget a kormányhivatallal, magával a kormánnyal, és azt is, hogy mennyire lehetetlen ellenőrzést kérni egy önmagát bíráló és a környezetvédelmi hatóságokon felül álló, a hulladékkezelési jogszabályokat a profit érdekében kijátszó kormányzati hálóra.

A kérdés már nem elméleti

A műsor végére egy dolog világossá vált: ez az ügy már nem csak tervekről szól. A szennyező anyagok megjelentek a környezetben. Mennyi benzolt, naftalint vagy nehézfémet tartunk elfogadhatónak az ivóvíz közelében? És ha a sajátunkban nem, akkor másokéban miért? És innentől a kérdés nem az, hogy megtörténhet-e a baj – hanem az, megállítjuk-e időben. Rajtunk múlik!

(Kiemelt kép forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája)

Kapcsolódó: