Egy tragédia mögött egy város problémái – Debrecen közbiztonsági gócpontjait jártuk végig

Pénteken délelőtt tíz órakor kísérik utolsó útjára Létavértesen a 23 éves Gyarmati Zsoltot, akit augusztus 30-án halálosan megszúrt egy hajléktalan férfi a debreceni Déri Múzeum előtti parkban. A fiatal gyerekkori barátaival egy bántalmazott nő védelmére kelt; egyik társát ugyancsak megszúrta a támadó, ő túlélte a sérülést. A múzeum előtti padnál azóta mécsesek és virágok őrzik Zsolt emlékét. A tragédia körülményeiről az elmúlt napokban sok minden napvilágot látott, a történtek azonban egy olyan, ennél jóval régebbi és nagyobb problémára is ráirányították a figyelmet, amelyről a debreceniek évek óta beszélnek: a város bizonyos pontjain kialakult közbiztonsági gócpontokra, a csoportosan gyülekező, gyakran ittas hajléktalanokra, valamint arra a kérdésre, van-e elegendő rendőri jelenlét ott és akkor, ahol arra valóban szükség lenne. Egy teljes napot töltöttünk Debrecen utcáin. Végigjártuk azokat a helyeket, amelyeket maguk a helyiek neveznek problémás területeknek, és azt kerestük: hogyan vezethetett egy régóta ismert, mégis megoldatlan helyzet végül egy 23 éves fiatal halálához.

A múzeum előtti egyik pad körül mécsesek sorakoznak. Miközben forgatunk, egy asszony érkezik, lehajol, meggyújt egy újabb gyertyát. Azt mondja, egész Debrecent megrázta, ami itt történt. „Nagyon fáj. Nagyon sajnálom a drága gyermeket is, ugyanúgy a szüleit is. Borzasztó” – mondja. Többen is megállnak a pad előtt legalább egy pillanatra és fejet hajtanak.

Negyven perc alatt a tragédiáig

Alig egy-két kilométerrel arrébb már egészen más kép fogad bennünket. A buszpályaudvar környékén ittas emberek kiabálnak egymással, valaki alig áll a lábán, mások zacskókba gyűjtött visszaváltható palackokkal járják a környéket. Közben rendőrök és mentők is érkeznek. Mire a vasútállomáshoz érünk, ott is hasonló csoportokkal találkozunk. Pedig éppen ezek között a helyszínek között rajzolódik ki annak a néhány órának a története is, amely végül egy 23 éves létavértesi fiatal halálához vezetett.

Információink szerint a 64 éves O. András Budapestről érkezett Debrecenbe. Hogy pontosan miért utazott a városba, egyelőre nem tudni. Annyi bizonyos, hogy pénteken érkezett, majd a buszpályaudvar környékén szólította meg Katalint, a Debrecenben jól ismert, hajléktalan életmódot folytató nőt, aki akkor is palackokat gyűjtött. Nagyjából negyven perccel később már együtt indultak a Hatvan utcai éjjel-nappali dohánybolt felé, ahol cigarettát és alkoholt akartak vásárolni. Információink szerint addigra mindketten ittasak voltak, az üzletből pedig elküldték őket. Innen mentek tovább a Déri Múzeum előtti parkba. A parkban három, Létavértesről érkezett, 20, 23 és 24 éves gyerekkori barát ült az egyik padnál. Amikor O. András, úgy tudjuk, molesztálni kezdte Katalint, a fiatalok közbeléptek.

Azóta számos, egymásnak is ellentmondó történet kezdett terjedni arról, pontosan mi történt ezután. Ami tény: a hajléktalan férfinál egy körülbelül 15 centiméter pengehosszúságú kés volt. G. Zsoltot hátulról érte a szívét eltaláló szúrás, 24 éves barátját pedig hasba szúrta. A hasán megsérült fiatal vérző sebbel futott vissza a dohánybolthoz segítséget kérni, harmadik társuk pedig Zsolt mellett maradt, és a vérző sebet próbálta elszorítani a mentők megérkezéséig. A 23 éves fiatal életét azonban már nem lehetett megmenteni.

O. András a buszpályaudvar irányába menekült. A buszpályaudvar illemhelyiségében dolgozó nő stábunknak azt mondta, hogy a férfit a pályaudvar egyik biztonsági őre tartotta vissza a rendőrök kiérkezéséig. O. András jelenleg letartóztatásban van. A bírósági ülésen az is kiderült, hogy többszörös visszaeső, korábban súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt is szabadságvesztésre ítélték. Az ügyben az áldozat halála után emberölés gyanújával folyik a nyomozás.

Félelem a debreceni utcákon

A riportunk ezen a ponton nem ér véget. Valójában itt kezdődik. A tragédia után ugyanis újra és újra ugyanazt hallottuk a debreceniektől: ami a múzeum előtt történt, szerintük nem választható el attól, ami évek óta zajlik a város bizonyos részein. Csoportosuló, ittas hajléktalanok keverednek konfliktusba járókelőkkel. Aki teheti, kerüli a gócpontokat, ahol számos bűncselekmény történt már. A postaaluljárónál nemi erőszak történt, a múzeum előtt kábítószer-túladagolásban halt meg egy fiú.

Nyakunkba vettük Debrecent, és végigjártuk a buszpályaudvar, a vasútállomás és a Petőfi tér környékét, a Hatvan utcát és a belváros több olyan pontját, amelyet helyiek közbiztonsági gócpontként említettek. Katalint is kerestük, ő az a nő, akit a létavértesi fiúk a védelmükbe vettek a tragikus éjszakán. Őt végül nem találtuk meg, útközben viszont annál többet láttunk abból a világból, amelynek ő is része.

Debrecen Hajdú-Bihar vármegye hajléktalanellátásának központja. Nemcsak a városból, hanem a környező településekről, időnként messzebbről is ide érkeznek fedél nélkül élő emberek. Sokuk számára a visszaváltható palackok gyűjtése jelenti a napi megélhetés egyik forrását, ezért a visszaváltó automaták környéke, a busz- és vasútállomás, valamint azok az üzletek, ahol késő este is lehet alkoholt vásárolni, természetes gyülekezőhelyekké váltak.

A probléma természetesen nem önmagában a hajléktalanság. Nem lehet minden fedél nélkül élő embert közbiztonsági kockázatként kezelni. Az viszont már nagyon is közbiztonsági kérdés, amikor ugyanazokon a pontokon rendszeresen nagyobb, sokszor ittas vagy szerhasználó csoportok gyűlnek össze, konfliktusok alakulnak ki, a járókelőket zaklatják, és mindehhez nem társul érzékelhető hatósági jelenlét. A buszpályaudvarnál forgatva ezt saját magunk is megtapasztalhattuk. Kiabáló, dülöngélő emberek között dolgoztunk, miközben a járókelők kerülgették őket. A vasútállomás környékén sem kellett sokáig keresnünk ugyanezt a jelenséget. Egy nap alatt is pontosan kirajzolódott az, amiről a helyiek beszéltek.

Van elég rendőr az utcákon?

Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom debreceni önkormányzati képviselője szerint a helyzet régóta ismert a városvezetés és a hatóságok előtt. A képviselő szerint a problémát újra és újra szóvá teszik a közgyűlésben, mégsem tapasztalnak érdemi változást. Kuti Zsuzsanna azt is elmondta, hogy éppen ezért a Mi Hazánk képviselői a rendőrség közbiztonsági beszámolóit sem szokták elfogadni: álláspontjuk szerint a papíron bemutatott helyzet és az, amit a debreceniek az utcán érzékelnek, nem találkozik egymással.

A létszámhiány kérdése nem most merült fel először. A debreceni közgyűlés május 28-i ülésén Kuti Zsuzsanna közvetlenül is rákérdezett, van-e létszámhiány a debreceni rendőrségen. Illés Tamás rendőrkapitány akkor azt válaszolta, hogy a kapitányság létszáma elegendő a feladatok ellátására, az ügyeleti és készenléti szolgálatok működnek. Ez azonban nehezen nyugtatja meg azokat a lakókat, akik nekünk arról beszéltek, hogy sötétedés után alig látnak rendőrt azokon a pontokon, ahol szerintük éppen akkor lenne a legnagyobb szükség a jelenlétükre.

A helyzet azért is különös, mert szabályozás létezik. Debrecenben éjszaka korlátozzák a szeszes ital kiskereskedelmi értékesítését bizonyos területeken, és közterületen is vannak korlátozások az alkoholfogyasztásra. A helyiek szerint azonban a szabályok csak annyit érnek, amennyit sikerül belőlük betartatni.

Hány figyelmeztetés kell még?

A múzeum környéke, a Hatvan utca, a busz- és vasútállomás, a Piac utca egyes részei mind olyan helyszínek, amelyeket a debreceniek problémásként említettek nekünk. Az ezeken a pontokon csoportosuló, sokszor ittas emberek jelenléte, az utcai konfliktusok, az éjszakai rendőri jelenlét hiánya mind ugyanabba az irányba mutatnak: van egy régóta ismert probléma, amelyre eddig nem sikerült megnyugtató választ adni.

A múzeum előtti park Debrecen egyik legszebb belvárosi területe. Most az egyik pad mellett mécsesek égnek. Nem azért, mert három fiatal kereste a bajt. Azért, mert megláttak egy bajban lévő nőt, és segíteni próbáltak. Egyikük ezért az életével fizetett.

A kérdés pedig már nem csupán az, hogyan történhetett meg a késelés azon az éjszakán, hanem az is: hány figyelmeztetés kell még ahhoz, hogy Debrecen régóta ismert közbiztonsági gócpontjai ne csak akkor kerüljenek a figyelem középpontjába, amikor már megtörtént a tragédia.

Kérjük Önöket, támogassák munkánkat és a műsor fennmaradását!

Adományaikat a Magyar Jelent fenntartó Magyar Jelen Alapítvány részére örömmel vesszük:
Magyar Jelen Alapítvány 10410400-00000190-11572440
HU26 1041 0400 0000 0190 1157 2440
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB

(Kiemelt videó forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája)

Korábbi adások:

Kapcsolódók: