A díjmentes készpénzfelvétel bevezetésekor az átlagkeresethez plusz költség nélkül hozzá lehetett jutni. Jelenleg éves szinten több mint 40 ezer forintba kerülhet, ha valaki a mostani átlagbér összegét bankjegykiadóból (ATM) veszi ki. Ez a kiadás a legnagyobb körültekintés mellett is 18 ezer forintra rúg – írja Azénpénzem.hu.
Egy elfogadott törvénymódosítás értelmében 2014 februárja óta a banki ügyfelek havi 150 ezer forintot vehetnek fel díjmentesen, elvileg. Már nyolc éve annak, hogy a legfelső bírói fórum kimondta:
a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie.
Az általános logika az volt, hogy ha már ráerőltetik a lakosságra a folyószámlanyitást és a folyószámlás kifizetést (a közszférában a készpénzes kifizetést 1998-ban megszüntették), akkor legalább azt biztosítsák, hogy senkinek se kerüljön plusz költségbe hozzájutni a saját fizetéséhez.
Akkoriban a bankszámlanyitásra különböző kedvezményekkel igyekeztek rávenni az embereket. A közszférában dolgozók például 2500 forintos költségátalányt kaptak. Sok bank még jelentős kedvezményeket is beígért. Mára ennek a gyakorlatnak nyoma sincs, hiszen hiába van több tucat bank hazánkban, nagyon jól elkartelezgetnek egymással. Az pedig megint más kérdés, hogy a kormány által kivetett bankadót, amit a Fidesz szerint „nem háríthatnak át az ügyfelekre”, hogyan hárították át az ügyfelekre különböző rejtett költségek formájában.
A nem inflálódó „ingyenkápé”
A fentebb említett ingyenes 150 ezer forintos pénzkivételt nevezik „ingyenkápénak”. Az összeget pedig úgy határozták meg, hogy 2013-ban a KSH szerint a nettó átlagkereset 151 118 forint volt. A kormány tehát úgy döntött, hogy minden átlag alatt kereső magyar megérdemli, hogy többletköltségek nélkül jusson a pénzéhez. Aki átlag fölött keres, az pedig továbbra is fizessen csak. Ezzel viszont csak az a probléma, hogy
a törvényben meghatározott összeget nem tették inflációkövetővé.
Aminek a következményei már nyolc év távlatából is látványosak. A KSH erősen kozmetikázott adatai szerint ugyanis az idei átlagkereset nettó 284,8 ezer forint. Vagyis,
ha egy átlagosan kereső magyar dolgozó ma a teljes fizetését ki szeretné venni egy ATM-ből, az számára átlagosan havi 3,3 ezer forint többletköltséget jelent.
Évente pedig kb. 40 ezer forintba kerül, ha hozzá kívánunk jutni a bankszámlára kapott a fizetésünkhöz.
Köznyelven fogalmazva: mint egy jó uzsorás, a bank is gátlástalanul megrövidít minket, ha „pofátlanul” hozzá szeretnénk jutni a saját pénzünkhöz. Pedig ők szívesen „vigyáznak rá” egy jelképes havi összegért.
A költségek között ráadásul nem is szerepel a számla havi díja, valamint a kártyáért fizetendő összeg. Az egyéb költségekről nem is beszélve.
Pedig esetenként már ezek sem kis összegek, és egyre nőnek. Kifejezetten rossz módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből. Annak ellenére, hogy amúgy ez lenne a legnormálisabb és nemzetgazdasági szempontból is kedvezőbb megoldás. Több bank alkalmazza azonban a minimum-, illetve fix díjat. Ez az az összeg, amit mindenképpen terhelnek, tekintet nélkül az ügylet nagyságára. Például az OTP az idegen ATM-et igénybe vevőknek 1117 forintot számláz. Ha valaki mindössze 10 ezer forintot venne így fel, a költsége közelítene a 11,2 százalékhoz. Ez az aránya Raiffeisen Bázis 2.0 számláját használóknak még saját bankjegykiadó esetében is 8,5 százalék. Ennél kicsit még magasabb arány jön ki a CIB számlái esetében. Ahogy persze nő az összeg, úgy zsugorodik a költséghányad nagysága.
Kapcsolódó: https://magyarjelen.hu/legszivesebben-buntetne-a-keszpenzhasznalatot-a-bankszovetseg/
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
