Trump katonai beavatkozással fenyegeti Nigériát a keresztények védelmében

Donald Trump utasítást adott az amerikai védelmi minisztériumnak, hogy készítsen terveket esetleges katonai beavatkozásra Nigériában. Azzal vádolja a nyugat-afrikai országot, hogy nem védi meg a keresztényeket az iszlamista fegyveres csoportok támadásaitól.

A közösségi médiában megosztott bejegyzésében azt írta, az Egyesült Államok azonnal leállít minden segélyt és támogatást Nigériának, ha a kormány továbbra is tétlenül nézi a keresztények lemészárlását. „Az amerikai hadsereg bevetése gyors, kegyetlen és hatékony lesz” – mondta. Később megerősítette, hogy amerikai csapatok bevetése sem kizárt. Amikor az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén megkérdezték, elképzelhetőnek tartja-e a katonai fellépést vagy légicsapást, röviden így válaszolt: „Lehet. Rengeteg lehetőséget látok.”

Az Intersociety nevű nigériai katolikus emberi jogi szervezet augusztusi jelentése szerint 2009 júliusa óta 19 100 keresztény templomot pusztítottak el, raboltak ki vagy zártak be erőszakkal. 2015 óta 145 katolikus papot raboltak el, tizenegyet pedig meggyilkoltak. A nigériai katolikus püspöki konferencia megerősítette az adatokat. 

Nigériában szisztematikus népirtás zajlik, amiről a Nyugat 16 éven át hallgatott. Az ország 220 milliós lakosságának nagyjából fele keresztény, fele muszlim. Az ország több éve harcol a Boko Haram dzsihádista terrorszervezet ellen, amely 2009 óta mészárolja a keresztényeket. Washington másfél évtizeden át tétlenül nézte, miközben százmilliárdokat küldött Izraelnek és Ukrajnának.

Az elmúlt években Nigéria az amerikai–kínai versengés színtere lett. Dele Alake nigériai miniszter október közepén a Kínában megtartott nemzetközi bányászati konferencián bejelentette, a Canmax Technology, a Jiuling Lithium, az Avatar New Energy Nigeria és az Asba kínai vállalatok 2023 szeptembere óta több mint 1,3 milliárd dollárt fektettek be Nigéria lítiumfeldolgozó iparába. 

Jelenleg Kína kézben tartja a világ ásványianyag-feldolgozó kapacitásának 85 százalékát. 2003-ban a kínai befektetések az afrikai bányászatban csupán 75 millió dollárt tettek ki, ma pedig már 4,2 milliárdot.

Ukrajnában hasonló folyamatok zajlanak. Áprilisban Trump megállapodást kötött az országgal az ásványkincsek hasznosításáról. A CNN politikai rovata májusban arról írt, hogy a megállapodás közös újjáépítési-befektetési alapot hoz létre, részben a jövőbeli erőforrás-bevételek töltik fel. 

Az Egyesült Államok kiemelt hozzáférést kap Ukrajna nyersanyagaihoz, cserébe pénzügyi és katonai támogatást nyújt. Trump külpolitikájában az ásványkincsek kiemelt szerepet kapnak, ami világosan jelzi, hogy döntéseit részben geopolitikai érdekek is vezérlik.

Múlt hét pénteken repülés közben Trump a Fox News tudósítását nézte, amely arról szólt, hogy Nigériában dzsihádista fegyveres csoportok támadják a keresztényeket. Felháborodott, részletes tájékoztatást kért, és az elnöki repülőgép leszállása után bejegyzést tett közzé a Truth Social közösségi oldalon. Reakcióját valószínűleg őszinte érzelmek vezérelték, de a gyors döntés nem magyarázható pusztán érzelmi alapon: célja Kína afrikai befolyásának visszaszorítása.

Miközben Trump azonnali beavatkozást fontolgat Nigériában, a háttérben régóta meghatározó tényezők formálják Washington külpolitikáját. 

Évtizedek óta az Amerikai–Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) és más Izrael-párti érdekképviseleti csoportok erősen formálják Washington külpolitikáját. Befolyásuk határozza meg, mely konfliktusok kapnak azonnali figyelmet és forrásokat. Izraelbe korlátlan támogatás áramlik, miközben a nigériai keresztények népirtására 16 évnyi hallgatás volt a válasz. Ugyanakkor az elnök környezete gyakran más célokat követ, elsősorban a hatalmi és gazdasági befolyás fenntartását. Ugyanez a minta figyelhető meg Izrael és Ukrajna esetében is, és nem zárható ki, hogy hasonló érdekek érvényesülnek Nigériában is.

A nigériai keresztények tragédiája súlyos kérdéseket vet fel. Ha a Nyugat valóban keresztény értékeket képvisel, miért kellett tizenhat évet várni, amíg a hatalmi érdekek végre egybeestek az erkölcsi kötelességgel?

(CNN Politics, Fox News, CNN, Council on Foreign Relations /Külügyi Kapcsolatok Tanácsa/, Catholic News Agency, Intersociety /nigériai katolikus emberi jogi szervezet/, Nigériai Püspöki Konferencia nyomán)