Apáczai Csere János tudós, pedagógus, a Magyar Encyclopaedia szerzője, amelynek megírásával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az iskolai oktatásban magyar nyelven lehessen a kor teljes tudományosságáról olvasni.
A Brassó megyei Apácán született 1625. június 10-én, kisnemesi szabad székely családban. A kolozsvári, majd a gyulafehérvári kollégiumban folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait. Később ösztöndíjasként – mivel kálvinista vallású volt – holland egyetemeken, többek közt Leidenben és Utrechtben tanult a csillagászattól a keleti nyelvekig több tudományterületen. A görög, a latin, a héber, a francia, az angol és a holland nyelven kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651 áprilisában a harderwijki egyetemen doktori címet szerzett, és ugyanebben az évben megnősült, Aletta van der Maet-t, Utrecht egyik előkelő családjának lányát vette nőül.
1653-ban Gyulafehérvárra költöztek, ahol Apáczai a poétikai osztály rektora lett. 1654-ben jelent meg a gyermek I. Rákóczi Ferencnek ajánlott Magyar logikácska című írása. Egy évvel később, 1655-ben kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11 részből álló Magyar Encyclopaediát, a következő ajánlással:
„Oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe, melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvashatna”.
Szerkezetét tekintve a mű az ismeretelméleti kérdésekből kiindulva a gondolkodás (filozófia, logika) és az érvelés (dialektika) tudománya felé épül fel. A további fejezetekben a matematika, a geometria, az asztronómia, valamint a természettudományok (fizika, geológia, biológia) ismereteit közli. Végül a „csinálmányokkal”, vagyis az ember által teremtett szellemi és anyagi világhoz kötődő ismeretekkel (társadalom, gazdaság, technika), illetve a történelemmel foglalkozik, összegzésképpen pedig politikai, etikai és teológia ismereteket ad. Jelentős érdeme Apáczainak, hogy a mű írásakor száműzte a latinizmusokat, számos újítást vezetett be a természettudományok magyar nyelvű terminológiájában. A Magyar Encyclopaediát a kortársak nem méltatták, összetűzésbe is került II. Rákóczi György fejedelemmel, de barátai és Lorántffy Zsuzsanna közbenjárásának köszönhetően rábízták a kolozsvári iskola vezetését. Korszerű neveléselmélet és pedagógiai újítások jellemezték a vezetése alatt működő református oktatási intézményt. Elérte azt is, hogy fejedelmi támogatással tíz szegény tanuló ingyen tanulhatott az intézményben. 34 évesen halt meg tüdőbajban, családjával együtt a Házsongárdi temetőben nyugszik.
(Múlt-kor)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
