Az Alkotmánybíróság érdemi elbírálás nélkül visszautasított egy indítványt, amelyben a panaszos jogalkotói mulasztás megállapítását kérte amiatt, hogy a koronavírus elleni védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet kizárja a jogosultak köréből a természetes immunitású személyeket.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatója szerint a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben a legutóbbi összesítésig negyven alkotmányjogi panasz érkezett
A héten tárgyalta az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (Juhász Miklós tanácsvezető, az ügy előadó alkotmánybírója, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke) azt az alkotmányjogi panaszt, amely a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm.-rendelet 2. § (4) bekezdését támadta.
A támadott rendelkezés 2021. június 12-től hatályos szövege szerint az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató laboratóriumában elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolható a koronavírus elleni ellenanyag jelenléte a szervezetben. Az így igazolt ellenanyag esetén négy hónapra érvényes védettségi igazolvány állítható ki. Az indítványozó állítása szerint
ez a rendelkezés kizárja őt a védettségi igazolvány igénylésére jogosultak köréből azáltal, hogy azt csak a pozitív ellenanyagszint esetén teszi lehetővé, míg T-sejtes pozitivitást igazoló laboratóriumi eredmény alapján nem.
Köztudomású tény, hogy az antitestek csak egy ideig kimutathatók a szervezetben, ám a sejtes immunitás akár éveken keresztül, akár egy életen keresztül is védhet. Ma már Magyarországon is léteznek a sejtes immunitás megállapítására orvos által hitelesített laborvizsgálatok, amelyek alátámasztják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettséget. A rendeletnek lehetővé kéne tennie, hogy mindenki hozzájuthasson a védettségi igazolványhoz, aki immunitással rendelkezik, így a jogalkotónak nevesítenie kéne a sejtes immunitásra irányuló vizsgálatok elfogadását is, illetve bármely más vizsgálatot, amely alkalmas immunitás megállapítására.
A panaszos szerint a szabályozás sérti a törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát, és
hátrányos megkülönböztetéshez vezet azokhoz képest, akik hozzá hasonlóan túlestek ugyan a betegségen, de immunitásuk más módon, ellenanyag jelenlétével igazolható.
Ezért kérte az Alkotmánybíróságot, hogy hívja fel a jogalkotót az Alaptörvény-ellenes helyzet megszüntetésére.
Az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi elbírálás nélkül visszautasította. Érvelésük szerint ugyanis az indítványozó a kifogásolt jogszabályi rendelkezés kapcsán kifejezetten jogalkotói mulasztás megállapítására tett indítványt. Csakhogy az alkotmánybírósági törvény a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság hivatalból alkalmazható jogkövetkezményeként szabályozza, így annak indítványozására senki nem jogosult. Ezért az öttagú tanács nem találta az indítványt érdemi elbírálásra alkalmasnak.
A történethez tartozik, hogy a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben még több – indítványminták alapján előkészített – alkotmányjogi panasz vár elbírálásra. Köztük a IV/2171/2021. számú, amelyben már a kormányrendelet megsemmisítését kérik. Az indítványozó szerint ugyanis
a rendelet súlyosan és diszkriminatív módon korlátozza a T-sejtes immunitással rendelkező személyek alapjogait, akiket annak ellenére zár ki a védettek köréből, hogy az sem egészségügyileg, sem tudományosan nem igazolható.
(index -kiemelt:Mi Hazánk az Alkotmánybíróság előtt)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
