Az előválasztás első fordulójában a balliberális (ál)ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül a Momentum elnöke, Fekete-Győr András végzett az utolsó, Dobrev Klára pedig az elsőn. Míg utóbbi 214 319 szavazatot kapott, a negyedik, vagyis az utolsó előtti helyre befutott Jakab Péterre 86 909-en szavaztak, és Fekete-Győr András lett az ötödik, 20 944-en szavaztak rá. Az eredmények közzététele után a Momentum elnöke is pocséknak nevezte a saját eredményét.
A csalódottsága viszont nehezen érthető, hiszen nem sokan voltak, akik bármit is vártak a Momentumtól. Mondhatni egy pillanatig sem volt reális opció még a második forduló se. Különösen annak fényében, hogy miután a párt két képviselőt is beküldhetett az Európai Parlamentbe, jelentősen megnőtt a rájuk irányuló médiafigyelem. Ekkor pedig az a szerencsés helyzet állt elő, hogy
minél több emberhez jutottak el a Momentum nézetei, minél többen értették meg, mit is gondolnak a világról, úgy csökkent a támogatottságuk is.
Ezzel szemben az ország koronázatlan „parizel királya”, a havi milliókból élő „csóró munkás” szerepében tetszelgő jobbikos pártelnök lapja korábban még győzelmet vizionált a főnökúrnak. Ennek fényében be se jutni a második fordulóba, finoman szólva is kudarc. Mindezt úgy, hogy még vidéken – mely elvileg „a Jobbik terepe” – is utcahosszal előzte Dobrev a modernkori proletár forradalmárt. Többek között Miskolcon is.
Ennek ellenére Jakabunk úgy érzi, még csak meg se kell kérdezni a tagságot, hogy „Jól van ez így?”, hiszen irányába a bizalom töretlen, az előválasztás pedig nagy siker volt. Mi más is lehetne?
Jakabban tehát még annyi sincs, mint Fekete-Győrben, aki legalább a sajátjai elé mert állni, és bizalmi szavazást kért saját maga ellen. A küldöttek persze egyből kaptak az alkalmon, és kigolyózták.
„A Küldöttgyűlés többsége a mai napon amellett döntött, hogy új vezetéssel kell belevágni a választási kampány következő szakaszába, ezért Fekete-Győr András azonnali hatállyal beadta lemondását”
– írták.
