Március 7-én pénteken a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy hazánkat 52 éve elkerülő vírust azonosított. A ragadós száj- és körömfájás egy kisbajcsi szarvasmarha tartó telepen ütötte fel a fejét. Hogy honnan és milyen módon került be hazánkba a fertőzés, azt még senki sem tudja. Információink szerint idegen állatot nem hoztak be mostanában a telepre. Ebben a gazdaságban 1400 szarvasmarhát tartottak, ezeket az állatokat leölik, de további komoly intézkedéseket is elrendeltek a fertőzés tovább terjedésének megakadályozása érdekében. A száj- és körömfájás vírus ugyanis rendkívül fertőző és ha nem sikerülne megállítani, annak beláthatatlan következménye lehet a teljes hazai ágazatra. És nem csak a szarvasmarhákat veszélyezteti a kór, minden hasított patájú állat elkaphatja. A megjelent kereskedelmi és exportszankciók kiterjednek a juhra, kecskére, sőt a sertésre is. Mivel egymást követően jelent meg előbb a kiskérődzők pestise, majd a rettegett száj- és körömfájás, sőt a Hajdúságban néhány telepen a tüdőgümőkór is, többekben felmerül, hogy nem a véletlen műve, ami történik.
Nyugatról érkezik a vírus, mely elleni vakcinázást az EU tiltotta be
A száj- és körömfájás a hasított körmű állatoknak heveny lázas betegsége, melynek folyamán főleg a száj nyálkahártyáján és a körmökön hólyagos kiütés fejlődik. Európa hosszú évtizedekre megszabadult tőle. A legutóbbi járvány – 2001-ben az Egyesült Királyságban tört ki és több mint 2000 gazdaságot sújtott.
Érdekesség, hogy miközben korábban keletről támadt a vírus, most egyértelműen nyugati irányból jött… Január 10-én Németországban mutatták ki, majd Ausztriát átugorva (?) március 3-án jelent meg Magyarországon, az osztrák határ közelében, a Győr-Moson Sopron vármegyei Kisbajcson.
Hazánkban a hasított körmű állatok betegségét utoljára 1973-ban diagnosztizálták. Ami azt jelenti, hogy 52 év után kell megküzdenünk a kórral, úgy, hogy az elmúlt hónapokban, hetekben – hosszú idő után újra – más fertőző betegségek is felütötték a fejüket. Zala vármegyébe – Romániából származó kecskékkel – a kiskérődzők pestisét hozta be egy osztrák gazda. A Hajdúságban pedig tüdőgümőkórt mutattak ki több telepen – ezért rendeltek el zárlatot.
A ragadós száj- s körömfájás ellen – miközben egy rendkívül agresszív, könnyen terjedő vírusról van szó, amely ha elterjed, egyes országok teljes mezőgazdaságát sodorhatja kilátástalan helyzetbe – nem szabad védekezni, holott lehetne. Korábban évente alkalmaztak védőoltásokat, 1991-ben a rutinszerű vakcinázás betiltásáról rendelkezett az Európai Unió. A döntést azzal indokolták, hogy a vakcinák csak akkor működnek, ha pontosan igazodnak a megfelelő vírustípushoz, így ezeket folyamatosan módosítani kellene. Nagyobb fertőzés esetén az egyetlen lehetőség a sürgősségi védőoltás lenne, ez viszont komoly kereskedelmi korlátozásokat vonna maga után, sok harmadik ország ugyanis nem vállalná az importot az olyan államokból, ahol oltanak.
Németországban csak vízibivalyfarmon pusztított mégis megsínyli a német mezőgazdaság
Németországban, a keleti Brandenburg tartományban, Hoppegarten településen három elhullott vízibivalynál mutatták ki a betegséget. Azt mondják, hogy Németországban drasztikus intézkedésekkel de sikerült ezen az egyik lokális területen megállítani a fertőzést, így is brutális hatása a német mezőgazdaságra. Ennek oka az, hogy a nemzetközi kereskedelemben sok országban érvényesül az az elv, hogy húst és egyéb állati termékeket csak olyan országokból szabad behozni, amelyek mentesek a száj- és körömfájástól. A Német Húsipari Szövetség mintegy 500 millió eurós árbevétel-kiesést feltételezett január végén a leállások miatt. Ez az éves 2,4 milliárd eurós hús- és tejexport-bevétel egy ötöde. A német tejipar gyakorlatilag letérdelt exportbizonyítvány hiányában.
Németországban ugyanis a megtermelt tej és tejtermékek felét exportálják, és ennek körülbelül a harmada közvetlenül az EU-n kívüli harmadik országokba irányul. Két hét alatt a németeknél egyes becslések szerint csak a tejágazatban a száj- és körömfájás fertőzés miatti kiesés meghaladta az 1 millió eurót.
Németország a hivatalos információk szerint megállította a vírust és az nem terjedt tovább a hönowi vízibivalyfarmról. Összesen három hónapnyi új eset nélküli időszak szükséges ahhoz, hogy Németország ismét mentesnek nyilváníthassa magát a betegségtől.
Dunántúl: öt település zár, 15 megfigyelés alatt
Ausztria ez idáig nem jelentett száj- és körömfájás megbetegedést, ugyanakkor hazánkban az osztrák határhoz közel, a Győr-Moson Sopron vármegyei Kisbajcson mutatták ki a fertőzést. Egy 1400 fős állományról van szó. Március 3-án észlelték a tüneteket több állaton, mint magas láz, levertség, étvágytalanág. A szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.
A hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette. A létesítmény azonnal zár alá került és elrendelték a korlátozó intézkedéseket.
A Nébih weboldalán folyamatosan közlik a legfontosabb információkat. Itt található az intézkedési terv is és mindaz, amit a ragadós száj- és körömfájásról tudni lehet.
Március 7-én pénteken elrendelték a fogékony állatfajok (valamennyi párosujjú patás, többek között kérődző fajok, valamennyi sertésféle) harmadik országokba, illetve más tagállamba történő kiszállításának tilalmát, Magyarország teljes területére vonatkozóan.
A Dunántúlon valamennyi fogékony állatfajra vonatkozóan 72 óráig forgalmi korlátozás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy addig sehová, azt követően vágóhídra közvetlenül szállíthatóak a veszélyeztetett fajok. Minden egyéb élőállat szállítás március 17. után engedélyezett. Magyarországról szarvasmarha, juh, kecske, sertés, és egyéb párosujjú patás fajok kiszállítása pedig további értesítésig tilos.
Számos további intézkedést is elrendelt a főállatorvos a járvány megállítása érdekében, amely felbecsülhetetlen gazdasági következményekkel járhat. Az érintett kisbajcsi telep körül 3 kilométeres körzetben összeírják az állatokat, 10 kilométer sugarú körben pedig minden állatot megvizsgálnak. Ezen a területen, így a Bakonyban is tilos a vadászat. Bezártak a közönség számára látogatható vadasparkok, többek közt a győri állatkert is. De bezárt ezen a területen kívül eső Somogy vármegyei szarvasfarm is. Győr Moson-Sopron vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása tilos március 17-ig.
Külön import tilalmak alatt a sertés és a takarmány
Több ország további korlátozó intézkedéseket vezetett be hazánkkal szemben.
Lengyelország a vírusfertőzésnek kitett fajok esetében a biológiai anyagra, húsra, tejre és tejtermékekre, szalmára szénára, trágyára és mulcsra rendelt el beviteli tilalmat.
Az Orosz Föderáció a biológiai anyag, sperma, embrió, hús és tejtermékek mellett a trófeákra, takarmányra. Itt a fogékony állatok között felsorolják sertést is, illetve valamennyi kiskérődzőt.
Az Egyesült Királyság valamennyi patás állatra és azok termékeire elrendelte a tilalmat, kizárólag némely hőkezelt termékek képeznek kivételt.
Mexikó külön kiemeli valamennyi feldolgozott kisállateledelt, a táplálékkiegészítőket és aromákat, a vadásztrófeákat és a törzskönyvezett vakcinák előállítására szolgáló biológiai anyagokat.
A nemzetközi piacok bizalmának megőrzése most a legfontosabb
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Magyar Jelennek azt mondta: „most az a legfontosabb, hogy megőrizzük a nemzetközi piacok bizalmát, amit kivívtunk a kiváló minőségű magyar húsáruval és más élelmiszerekkel.
Magyarországon ugyanis nemzetközi szinten köztudottan kimagasló a biobiztonság, az élelmiszerbiztonság”
– fogalmazott Wagenhoffer Zsombor.
Mint mondta, mindent el kell követni, hogy ahol a gyanú megjelenik, ott azonnal izolálni kell az állományt, a hozott korlátozásokat pedig mindeninek komolyan kell vennie és be kell tartania. Erről meg kell győzni a nemzetközi piacokat is, hogy mindenki betartja a szigorú korlátozásokat.
Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban egy nagyon komoly agrárdiplomáciára lesz szükség.
A következő 10 nap, ami kritikus. Ha ezen idő alatt újabb esetek fordulnak elő, akkor nehezebb helyzetben leszünk, mert nagyon nehéz megfogni ezt a betegséget. A száj- és körömfájás nemcsak állatról állatra terjed, hanem olyan közvetítőn keresztül is, mint például a dolgozók ruhája, vagy az autó, tejgyűjtő autó, takarmányszállító autó, sőt 60 km-es távolságban a levegőben is terjedhet a kórokozó.
„Ha a következő egy-két napban nem lesznek újabb esetek, vagy csak egy kettő, és a közelben, akkor talán fellélegezhetünk”
– fejezte ki reményét a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, a következő napok feladata az is, hogy felderítsék, a kisbajcsi telepről szállítottak-e akár állatot, akár más hordozón keresztül onnan bevihették-e máshová a vírust.
Wagenhoffer Zsombor bízik a magyar hatóságokban, hiszen akár a madárinfluenza tekintetében, akár a sertés pestisnél bizonyítottak.
„Az egész világon nem volt még egy olyan ország mint Magyarország, amelyik a sertés pestist így meg tudta volna állítani”
– húzta alá.
Azon kérdésünkre, hogy nem találja-e furcsának, hogy egymást követően és éppen most törtek ki ezek a járványok hazánkban, akár a kiskérődzők pestise, akár a száj- és körömfájás, amikor például az egész világon rekordárú bárány indult volna exportra, úgy fogalmazott, a gyanú ott van az emberben, hogy lehetett-e mögötte valamilyen hanyagság vagy szándékosság. Neki már a kiskérődzők pestisénél volt egy ilyen érzése:
„Az ország egyik pontján egyszerre csak belobban egy ilyen betegség, ami valahonnan nyilván kell, hogy jöjjön. A szarvasmarhánál nagyon szép árak alakultak ki, a tejpiacon is mennek fel az árak. A sertés áránál márciusban vártunk egy fordulatot, hogy megindulnak felfelé, a bárány esetében pedig mint mondta, rekordárakról beszélhetünk a magyar állat esetében. Azaz kifejezetten jó helyzetben volt a hazai állattenyésztés. Egyszóval ha akarnánk, tudnánk összeesküvés-elméleteket szövögetni, kiknek állhat érdekében, hogy Magyarországról ne tudjanak kimenni állatok.”
Ha okosabban sáfárkodnánk a képességeinkkel csökkenthető lenne az ágazat sérülékenysége
Mihalecz András a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztő Egyesület ügyvezetője szintén bizakodó. Mint mondta még az a szerencsénk, hogy ebben az időszakban már nincs akkora élőállat-mozgatás. Mire ősszel a borjút vinnénk exportra, megszűnhetnek a korlátozások, ha szerencsénk van.
„Amit a következő hetekben, hónapokban érint, az a tenyészbika-szállítás, de addig is van még durván két hónap és egyelőre nagyon kevés az információ. Bízunk benne, hogy sikerül izolálni a fertőzést és nem terjed szét az országban”
– fogalmazott.
Mihalecz András is kitért rá, hogy akik most igazán bajban vannak, azok a juhtenyésztők, hiszen a húsvéti bárányokat már hamarosan szállítanák.
A Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztő Egyesület ügyvezetője szerint pánikra egyelőre nincs ok, hiszen bíznak benne, hogy lokálisan izolálni tudják a járványt és akkor nem terjed szét az egész országban. Arról is beszélt, hogy éppen azért, mert az állattartó ágazat rendkívül sérülékeny a betegségek miatt, sokkal elővigyázatosabbnak kellene lenni, és élni tudni a modern kor adta lehetőségekkel.
Megemlítette, hogy a fertőzések terjesztésében szerepe lehet a legális migrációnak, vagyis a vendégmunkásoknak, akik több eseteben érkeznek olyan országokból, ahol nem elvárás a magas szintű higiénia. A TBC-t például behozhatják a vendégmunkások is és jelenleg több szarvasmarhatartó telepen is tüdőgümókór, azaz TBC miatt van zárlat.
A modern technológiákról szólva Mihalecz András megjegyezte, hogy egyáltalán nem szükségszerű tenyészállatoknál az élőállat-szállítás, hiszen spermával, embiróval a termékenyítésben olyan vívmányaink vannak, ami egyedülálló, csak jobban kellene tudnunk élni a képességeinkkel.
Dócs Dávid: „Szigorúbban kell ellenőrizni és szabályozni külföldről az élő állat behozatalt”
„Nagyon szigorú szabályozások vannak az élőállat-szállításra, mégis vannak. akik ezeket nem tartják be. Tehát a szabályok betartatása, annak ellenőrzése lehet az egyik eszköze a prevenciónak, hiszen így szűrhetők ki, hogy beteg, fertőzött egyedek kerüljenek be egy-egy állományba”
– mondta lapunknak Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja.
Hozzátette, hogy azért is nehéz kontrollálni az állatállományt, mert a mozgatásuk nem csak az országon belül történik. Azzal, hogy más országokból is szállítható be élőállat, nem megfelelően ellenőrzött módon, növeljük a kockázatot.
Kiemelte, hogy a kiskérődzők pestisét például Romániából beszállított kecskékkel hozták az országba, konkrétan Zala vármegyébe.
„Mivel a száj- és körömfájás az osztrák határ közelében ütötte fel a fejét, ráadásul egy felvásárló telepen, felmerül annak a lehetősége, hogy ez esetben is külföldről hozott állat volt fertőzött”
– jegyezte meg a képviselő.
Rámutatott, az állattartóknak eddig is számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük, például a tejtermelőknek az alacsony felvásárlási árakkal, az olcsó, silány minőségű importáru által keletkező egyenlőtlen versenyhelyzettel, ez most egy olyan vis major helyzet, amely ha elszabadul és nem kezelik megfelelően, az utolsó szeg is lehet a magyar állattenyésztés koporsójában.
A szakpolitikus szerint már a felvásárlási árak ingadozása is kiszolgáltatott helyzetben tartja a gazdákat, amit tovább fokoz ezeknek a betegségeknek az egymás utáni megjelenése.
„Eddig is rengeteg import húsárú, húskészítmény érkezett országunkba, ha a magyar állatállomány száma le fog csökkenni, az egyben azt is jelenti, hogy a külföldi termékek mennyisége fog nőni a magyar piacon. Közben éppen ennek az ellenkezője az a cél, amiért a Mi Hazánk Mozgalom küzd”
– jelentette ki Dócs Dávid.
Vezető kép: Getty Images
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
