Egy nagybevásárlás átlagosan 40-80 ezer forinttal kerül többe a családoknak

A fogyasztói árak emelkedése szeptemberben átlépte a lélektani 20 százalékot, s ezen belül a 35,2 százalékos élelmiszer-drágulás volt a legfájdalmasabb, amely által a bevásárlás immár óriási terhet jelent a családok többségének – összegezte a liner.hu.

Drasztikusan emelkedő kiadások

Miközben a fizetések jó esetben stagnálnak, a kiadások rohamos léptekkel emelkednek. A Pulzus Kutató Intézet arra kérdezett rá, mennyivel emelkedett az elmúlt hónapokban az egy főre eső havi élelmiszer-kiadás, az eredményekből pedig az derült ki, hogy ez több négytagú családnál a 100 ezer forintot is megközelítheti.

Ezt természetesen rengeteg háztartás nem győzi, így

egyre többen részesítik előnyben a kevésbé neves termékeket a bejáratott márkákkal szemben. Az akciókat is többen keresik, mint korábban bármikor.

A megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozta, hogy egy év alatt fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai, ami egy négytagú család esetében 40-80 ezer forintot jelent, 20-21 százalék pedig azt vallotta, hogy 5-10, illetve 20-25 ezer forint között emelkedett ez az összeg fejenként.

Azok aránya, akik ennél is nagyobb növekményt érzékeltek, 15 százalékra tehető, és mindössze 8 százalék állította, hogy ez az összeg kevesebb 5 ezer forintnál, illetve hasonló számokat adtak meg a nyugdíjas válaszadók is.

A nyugdíjasok 11 százaléka 25 ezer forintnál is többet költ élelmiszerekre az egy évvel ez előttihez képest. Jelentős többségük 10-20 ezer forintos többletköltségről számolt be. Ami a kisnyugdíjból élők esetében igencsak húsbavágó.

Az eset pikantériája, hogy

miközben a fizetések tekintetében Kelet-Magyarország, de úgy átlagba a vidék is jelentős lemaradásban van a fővároshoz, és Pest megyéhez képest, addig az infláció arányosan nő mindenhol, vagyis nincs érdemi különbség abban, hogy hol vásárolunk.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a diplomások általánosságban nagyobb mértékű drágulást érzékeltek, ami összefüggésben lehet a magasabb fizetésükkel, vagy azzal, hogy „nehezebben engedik el” a megszokott márkájú/minőségű élelmiszereket.

Csak összehasonlításképpen: ugyanez az intézet év elején készített egy hasonló felmérést. Akkor a válaszadók alig 45 százaléka érzékelt drágulást, ám ők is alig 5-10 ezer forintos áremelkedésről számoltak be.

Liner nyomán

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!