Feloldható lesz-e húsvét előtt a kiviteli tilalom? – Ezen múlhat a hazai juhágazat jövője

A mai naptól – Győr-Moson-Sopron vármegyén kívül – már megindulhatott a száj- és körömfájás megbetegedéssel veszélyeztetett fajok azonnali vágásra történő belföldi szállítása. A hazai juhtenyésztők azonban aggódva azt várják, hogy mikor oldják fel a kiviteli korlátozásokat és vajon el tudják-e majd indítani az európai piacok felé az exportra szánt húsvéti bárányokat. A prémiumminőségű magyar bárányra óriási kereslet van a külföldi piacokon, éppen ezért rekordárat értek el a száj- és körömfájás megjelenése előtt. Ez máris csökkent valamennyit. Ennek ellenére, ha nem találnak újabb helyen fertőzést, akkor veszteséggel ugyan, de átvészelik a tenyésztők a történteket. Ha tovább maradnak korlátozások és leáll az export, akkor viszont nagy a baj. Kétszázezer bárány várja a zöld jelzést, ez a mennyiség pedig itthon eladhatatlan.

„Várható, hogy napokon belül – ha újabb fertőzést sehol nem találnak – a belföldi szállításra vonatkozó korlátozásokat teljesen feloldják. Ez a Dunántúlon húzódhat el esetleg hosszabb ideig, a hazai juhállomány mintegy húsz százalékát érintve"

– mondta el a Magyar Jelennek Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, azok a piacok, amelyek külön korlátozásokat vezettek be, főként keleti piacok, itt hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy állni fog a kereskedés, de ha Európán belül, főként Olaszország felé, amely az első számú bárányfelvásárló megnyílik az út, akkor átvészelik a következő időszakot.

„Húshiány van az európai uniós piacon. A magyar bárányra szükség van, ezért is alakult ki valóban rekord ár, ami nemcsak a száj- és körömfájás miatt esett, hanem az euró árfolyam alakulása is látszik a mai árakban"

– fogalmazott Hajduk Péter.

Bíznak benne, hogy amennyiben a helyzet rövid időn belül normalizálódik, akkor az árak, piaci viszonyok is visszarendeződnek. A 2500 forintos kilónkénti olasz felvásárlási ár jelenleg 2300 forinton áll, és tartani lehet attól, hogy ha a korlátozások tovább fennállnak a felvásárlók is próbálják majd csökkenteni az árakat.

A húsvéti időszak kiemelkedően fontos a hazai juhágazatban. Belföldi piaca kevésbé van a bárányhúsnak, ezért kifejezetten exportnak kitett ágazat, a legnagyobb felvásárlás a külföldi piacokon pedig ezekben a hetekben zajlik.

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak arról is beszélt, hogy míg a tavalyi évben még stagnált, idén már kimutathatóan növekedett a hazai juhállomány. Ennek azért is van jelentősége mert egész Európában folyamatos a csökkenés. Hazánkban ehhez képest jobb a helyzet, ami az ágazat támogatottságának is köszönhető.

Kérdésünkre Hajduk Péter elmondta, hogy jó harminc éve, amikor a szövetséget létrehozták, még kétmillió juh volt Magyarországon, ez 2015–2016-ra 1,2 millióra csökkent. Jelenleg 750 ezer állatból áll a hazai állomány.

„Érdekes, hogy az állattartók száma ágazatunkban viszont nem csökkent. A privatizációval, magánosodással kisebbek lettek az állattartó telepek, kevesebb állattal"

– tájékoztatott az ágazati szövetség vezetője.

Arra a kérdésre, hogy milyen ösztönzéssel lehetne tovább növelni a hazai állományt, elmondta, véleménye szerint támogatásból volt, van elég, nincs szükség újabbra. A termelői oldalnak kellene megújulni.

„Hatékonyabban, gazdaságosabban kellene termelni, de erre most már vannak nagyon jó példák idehaza is, ami bízunk benne, hogy el fog terjedni"

– hangsúlyozta Hajduk Péter.

A járványok kapcsán a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy egészen más körülmények között kell minimalizálni a veszélyes fertőzések lehetőségét. Nem kell külföldről behozni állatot. Vagy ha valaki behoz, akkor be kell tartani a karanténozás és az állat mozgatásának járványügyi előírásait.

Emlékeztetett, hogy a kiskérődzők pestisét például úgy hozták be egy zalai gazdaságba – Romániából származó állatokkal, teljesen legálisan –, hogy rendelkezésre álltak hozzá a romániai állategészségügyi hatóság Európai Uniós bizonyítványai.

A magyar hatóságoknak köszönhető, hogy abból nem lett nagyobb baj – fogalmazott.

Hajduk Péter kiemelte, hogy napjainkban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a higiéniára, és a takarmányozásra is, mert a jól táplált, jól tartott állatok immunisabbak, ellenállóbbak. De oda kell figyelni a mozgásokra, az eszközhasználatra és a dolgozókra is – valóban minimalizálva a kockázatokat. Megerősítette, hogy az állattartó telepeken is megjelent vendégmunkások valóban hozhatnak be veszélyes vírusokat. Ennek kivédésére esetükben is különös gondot kell fordítani a karanténidőszak szigorú betartására és ellenőrzésére.





 

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!