A lengyel elnök szövetségeseket keres a EU–Mercosur-megállapodás ellen

Lengyelország újonnan beiktatott elnöke, Karol Nawrocki első országjáró körútján elmondta: szeretne nemzetközi összefogást létrehozni az Európai Uniónak a dél-amerikai közös piacot alkotó országaival, a Mercosurral létrejött kereskedelmi megállapodás ellen, különös tekintettel a dél-amerikai mezőgazdasági termékek Európába jutására.

A Mercosur-országok, azaz Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay az EU-val kötött megállapodás értelmében az EU és a Mercosur országai között fokozatosan eltörlik az ipari termékekre és mezőgazdasági árukra kivetett vámok jelentős részét, emellett 

a Mercosur-országok többlet hozzáférést kapnak az EU piacához bizonyos mezőgazdasági termékek, például a marhahús, baromfi, sertéshús és etanol esetében. 

Cserében a Mercosur országai megnyitják közbeszerzési piacaikat az EU vállalatai előtt. A ratifikációs folyamat még nem zárult le, és az egyezmény teljes hatályba lépéséhez szükség van az EU összes tagállamának és a Mercosur országainak jóváhagyására.

A lengyel mezőgazdasági miniszter elmondta: a versenyképességüket veszélyeztető EU–Mercosur-megállapodás elfogadását blokkoló kisebbség létrehozására törekszik az európai színtéren, de jelenleg ilyen kisebbség nem létezik, bár több európai ország, köztük hazánk is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt. Karol Nawrocki az északnyugat-lengyelországi Krapiel községben a helyi gazdákkal szombaton rendezett találkozón aláírt egy tervezetet, amely szerint a lengyel mezőgazdasági törvény preambulumába beillesztenék, hogy

a kormánynak kötelessége megvédeni az agráriumot az EU–Mercosur-megállapodás következményeitől, valamint az ukrajnai mezőgazdasági termékek beáramlásától.

Nawrocki agrárügyi tervezetében az is szerepel, hogy 2036-ig meghosszabbítják az állami termőföldek eladási tilalmát, mert a külföldi cégek spekulatív földvásárlásának megakadályozását célzó jelenlegi lengyel előírások jövőre hatályukat vesztik. A lengyelek tehát határozottan igyekeznek megvédeni és erősíteni mezőgazdaságukat – és mi a helyzet a Magyarországon?

A magyar kormányzati kommunikáció vidékfejlesztési programoktól, támogatásoktól hangos, az eredményességet azonban nem igazolják a számok.

A mezőgazdaság tavalyi teljes kibocsátása az előző évitől nyolc százalékkal maradt el, miközben a családi gazdaságok száma is harmincezerrel csökkent az elmúlt három évben. 

Kedvezőtlenebb lett a magyar külkereskedelmi mérleg is 2024-ben a mezőgazdaság tekintetében: az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene négy és fél százalékkal csökkent, a behozatalé másfél százalékkal nőtt. A termelés csökkenésének mértéke a második legrosszabb adatot mutatja Európában, miközben például Spanyolország tíz százalékkal tudta növelni termelését, és még Lengyelország is másfél százalékkal. A magyar mezőgazdasági beruházások mértéke tizenegy százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A magyar mezőgazdaság, és a már csak nyomokban létező élelmiszeripar az európai élelmiszer-kereskedelem láncaira van felfűzve. A multik zavartalan működését, a dél-amerikai dömping növelését az uniós szabályozók is szolgálják. A gazda csak drágán tudjon termelni, vagy sehogy, a kisbirtok felszámolását uniós szinten is támogatják. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Mercosur-megállapodás is, amely semmilyen módon nem szolgálja Magyarország érdekeit.