Ide jutottunk: Romániától vásárol vizet Magyarország

A magyar Alföld ma már nem „csak” aszályt él át, hanem tartós vízvesztést. A károk több mint egyharmada e régiókból érkezett az elmúlt években. A jelenség mélyén már nem egy rossz nyár, hanem a táj vízmérlegének tartós elbillenése áll. Magyarország történetében először nem öntözésre, hanem vízmegtartásra vásároltunk vizet Romániától – adta hírül az Agrárágazat.

A Mi Hazánk Mozgalom már 2022-es Virradat Programjában kidolgozta a felelős vízgazdálkodás programját, illetve többször igyekezett felhívni a kormány figyelmét annak szükségességére. Mivel megannyiszor süket fülekre találtak, így 2025-re eljutottunk oda, hogy a felszín alatti vizek látványosan visszahúzódtak: 81 ezer km²-en 2–3 métert süllyedt a vízszint, s ez már a talaj termőképességét ássa alá. Az állapot nemcsak agrár-, hanem társadalmi-gazdasági kockázatot is jelent. Ha a gyökérzóna kiszárad, a termelés hullámzik, a jövedelmezőség ellehetetlenül, a vidéki megélhetés költségkockázata kiszámíthatatlanná válik.

Mire észbe kapott a kormány, és elindította a „Vizet a tájba” programot, már eléggé elkésett. Hiába sikerült – a hivatalos közlések szerint – több mint 1 milliárd m³ vizet megfogni országszerte. Ez már nem elég. A cél: „visszanedvesíteni” az Alföld talajait. Sekély tározók, holtág-revitalizáció, csatornák visszaduzzasztása és a harmadlagos vízművek reaktiválása. Ezek az agrohidrológiai eszközök lassítják a lefolyást, mintegy „lehorgonyozzák” a talajvizet, növelik a harmatképződést, és stabilizálják a gyökérzóna nedvességét. A gazdáknak ez jobb kelést, kisebb hősokkot, kiszámíthatóbb termést jelent.

Még Románia is előttünk jár vízmegtartásban

A Fidesz kétharmad 15. évében nemcsak az ország legnagyobb „Pride” vonulását sikerült összehozni, de egy másik fronton is történelmet írtunk: mióta létezik Magyarország, először kényszerülünk arra, hogy Romániától kelljen vizet vásárolnunk egy Száraz-ér feltöltésre, hiszen ők olyan jól gazdálkodtak vizeikkel, hogy még feleslegük is van. 

A Békés vármegyei Battonyán található, durván 70 km hosszú Száraz-érbe két forrásból pótolták a vizet: Romániából 1 millió m³ érkezik (40–44 millió forintért; ebből 600 000 m³ már be is folyt), a Maros felől pedig 25 ezer m³ friss víz érkezett Földeák térségéből. A teljes beavatkozási csomagra 54 millió forint jutott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság emellett 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kotrásának és rehabilitációs tervezésének megkezdésére. Hubai Imre, az agrárminisztérium államtitkára szerint ez a beavatkozás nem a vége, hanem a kezdete egy hosszú folyamatnak. 

A vízmegtartás célja pedig egyértelműen a táj természetes vízháztartásának helyreállítása, ami igencsak felborult az utóbbi évek szélsőséges időjárásának köszönhetően. A terv az, hogy a sekély tározók, holtág-revitalizációk és csatornaduzzasztások segítségével lelassítják a vízlefolyást, növelik a talajvízszintet és a gyökérzóna nedvességtartalmát. Ehhez pedig Magyarország történetében először Romániától vásároltak vizet vízmegtartási célra, hogy megakadályozzák az Alföld további kiszáradását, mert önállóan már ezt sem tudjuk megoldani, hála az évek sorozatos mulasztásának.