Az ingatlanpiac elfoglalása után az aranypiac koncentrálása következik

A választások előtt, feltűnő gyorsasággal, igen rövid időt szabva a cégeknek a hatósági engedélyek beszerzéséhez, a Magyar Nemzeti Bank megjelentette a Magyar Közlöny február 3-i számában a befektetési aranypiac szabályozásáról szóló rendeletét, március végi határidőt szabva tevékenységgel foglalkozó cégeknek az engedélyeztetéshez. 

Mivel a befektetési arany vásárlása egyre népszerűbb megtakarítási forma a lakosság körében is, a rajta lévő haszon is egyre jelentősebb, ezért hirtelen reflektorfénybe került, szükségessé vált a szabályok szigorítása.

Március végétől a befektetési arannyal foglalkozó cégeknek többek között százötvenmilliós jegyzett tőkével kell rendelkeznie, a cégvezetőnek pénzügyi területen folytatott legalább hároméves vezetői tapasztalatot kell hitelt érdemlően igazolnia, a cégben még legalább két szakdiplomást kell alkalmazni, akik képesek felismerni a pénzmosási veszélyeket, az üzletbiztonsági szabályokról nem is szólva. A feltételek meglétét természetesen rengeteg köz- és magánokirattal kell igazolni.

Aki március végéig nem kap engedélyt, lehúzhatja a rolót, legyen bár évtizedek óta ezzel foglalkozó szakmai cég is adott esetben,

márpedig a kisebb cégek valószínűleg nem tudják teljesíteni a fenti bővítési feltételeket ilyen rövid határidővel. Visszajelzéseink szerint az a lényege a történetnek, hogy a kormányközeli cégek ezen módon szeretnék ezt a piacot, és forgalmazási bevételeit is a magukénak tudni.

A rendelet fehéríteni akarja a piacot, ami érthető is lenne, hiszen kiesnének a körből az ügyfeleket adott esetben megkárosító szerencselovagok, a hamisítványokról és egyebekről nem is beszélve, de a választások előtti, 

szűkre szabott határidő azt a szándékot is mutatja, hogy kormányközeli cégek szerezzék meg ezt a piacot maguknak. 

Ezáltal például a BÁV monopol helyzetbe kerülhet ezen a téren, az ezután járó bevétel nagy része pedig az ő tulajdonosi körüket gazdagítja, nem oszlik el kisebb cégek között.

A felszámolói és a végrehajtói tevékenységek felügyelete mellett – amelyek maffiaszerű összefonódásairól a Mi Hazánk több leleplező és tényfeltáró anyagát is közzé tettük, például itt és itt – immár 

a befektetési arany kereskedelmének piacfelügyeleti szerve is a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) lesz. 

Ennél a hatóságnál van már a szerencsejáték, a dohánypiac, a kiberbiztonság, a bányászati és földtani felügyelet, a vállalkozások adatszolgáltatási (ESG) felügyelete, és itt működik a koncessziós tanács is.

A hatóság működésének hatékonyságát erősen megkérdőjelezi, hogy az országban virul a végrehajtói és felszámolói maffia, a banki intézményekkel összefonódva. A magyar családok ingatlanainak elárverezése rekordokat döntött az elmúlt évtizedben, és a mai napig sem hozott az Országgyűlés egyetlen olyan jogszabályt sem, amely lefékezné a folyamatot, a magyar családok szisztematikus vagyonfosztását. 

Például azzal, hogy visszahelyezi bírósági hatáskörbe a végrehajtási eljárásokat, és amíg az erről szóló törvény nem születik meg, leállítja az összes ingatlan-végrehajtást.

Az SZTFH jogköre tehát tovább bővül, most megkapja az aranypiacot is, bár eddigi tevékenységével nemigen szolgált rá az állam bizalmára. A SZTFH jóformán már minden profitábilis tevékenységet felügyel: de valahogy ezek a extraprofitok egyre kevésbé gazdagítják az országot, és ezek a tevékenységek egyre inkább szegényítik a lakosságot. Az SZTFH felügyeleti jóváhagyásával.

Vajon most, az aranypiac gyors és sürgős újraszabályozását és felügyeleti átalakítását követően kik lesznek döntés NER-tesei?

Kapcsolódó: