Döntött a Tisza-kormány a kamatstoppról

„A 2022. január 1-jétől eredetileg fél évre bevezetett, és 2026. április 17-től már határozatlan időre meghosszabbított referenciakamat-stop nem tartható fenn. A törvényjavaslat a jelenlegi feltételek mellett fennálló referenciakamat-stopot 2026. szeptember 30-ával szünteti meg, figyelemmel arra is, hogy eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására” – olvasható a friss kormányzati tervezet indoklásában, melyet a Portfolio szemlézett.

Az egyértelmű volt, hogy a kamatstop lezárása és rendezése az új kormány feladata lesz, hiszen az utolsó Orbán-kormány tavaly novemberben (nyolcadik alkalommal) meghosszabbította az intézkedést, majd a választások után törölte a június 30-ai határidőt.

Mit jelent ez a bankoknak? 

A kamatstop végdátumának eltörlése a bankok állítása szerint komoly veszteséget jelentett volna számukra. „Az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok – a szerk.) szabályai szerint a jogszabály által érintett hitelek pénzáramlásainak jelenérték-változását azonnali veszteségként kell elszámolnia a bankoknak, melynek hatása 125 milliárd forint lehet szektorszinten. Ezt a hatást mérsékelheti azonban, ha az új kormány módosítja a szabályozást” – írta az MNB jelentése.

A megnevezés azonban megtévesztő lehet, a Fidesz-kormány ugyanis nem a kamatokra, hanem a referenciakamatokra tett korlátot, amire a bankok a szerződés szerinti, jellemzően 2–3 százalékpontos kamatfelárat még felszámítják a jelzáloghiteles ügyfeleknek.

Kamatstop nélkül a jelenlegi 5,7 százalék helyett valahol 8–9 százalék körül lenne az érintett jelzáloghitelek kamata. 

A bankok a kamatstopról egyébként úgy vélekednek, mint egy „szükségtelen, méltánytalan teherről”, amely miatt többször az Alkotmánybírósághoz fordultak. Döntés azonban nem született a kérdésben. Az MNB legutóbb úgy számolta, 2025 végéig már 440 milliárd forintjába kerülhetett a szektornak az intézkedés, a végső számla megközelítheti tehát az 500 milliárd forintot.

Kapcsolódó: