Megrázó adatok: Így áldozza fel a jövő nemzedékét a Tisza a gyermekvédelem álcája mögött

A Tisza-kormány szeptemberben benyújtott, és azóta az Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi javaslatcsomagjában sok a támogatható elem, egy négy törvényen végigvonuló törlés azonban az egészet beárnyékolta. Mind a négyből eltűnt az a tilalom, amely eddig távol tartotta a kiskorúaktól a nemváltást és a homoszexualitást népszerűsítő tartalmakat. Magyar Péter miniszterelnök nem is titkolja, hogy a módosítás mögött a befagyasztott uniós pénzek állnak, miközben az azonos nemű párok örökbefogadásának útját is egyengeti, a javítóintézetekben őrzött fiatalkorú bűnelkövetőket pedig visszaadja a gyermekvédelemnek.

Nyíltan mondta ki, hogy mi a tét

Magyar Péter a Kossuth rádiónak szeptember 14-én adott interjújában meglepő őszinteséggel beszélt a gyermekvédelmi jogszabálycsomagról. Szerinte a módosítások arra alkalmasak, hogy Magyarország elkerülje a 2021-es gyermekvédelmi törvény miatt kilátásba helyezett uniós bírságot, és felszabadítsa azt a félmilliárd eurónyi, nagyjából 183 milliárd forintnyi forrást, amelyet oktatási célokra lehetne fordítani.

Ez az összeg nem része annak a 16,4 milliárd eurónak, amelynek felszabadításáról Magyar Péter és Ursula von der Leyen májusban politikai egyezséget kötött. Brüsszel 2022 vége óta külön, úgynevezett horizontális feltételként tartja vissza a kohéziós támogatások egy részét, kifejezetten a gyermekvédelmi törvény miatt. A miniszterelnök tehát egyetlen interjúban kötötte össze a magyar gyerekeket védő szabályok eltörlését az érte járó uniós pénzzel. Ennél világosabban aligha lehetne megmutatni, ki diktálja a magyar gyermekvédelem irányát.

A gyermekvédelem erősítésének álcája mögött bontják le a jövő nemzedékét

A T/680-as (már elfogadott) törvényjavaslat jelentős része valóban a gyermekek érdekét szolgálja. Betiltaná a szorongást és félelmet keltő közterületi hang- és képi ingereket, a politikai plakátokat is beleértve, és elzárná a 18 év alattiak elől a közterületi hirdetésekben megjelenő pornográf, a szexuális kizsákmányolást vagy a manipulációt népszerűsítő tartalmakat. Indokolt esetben a szülők megismerhetnék az elkövetők adatait, az egészségügyi intézményekben erősödnének a gyermeki jogok, és végre jogi fogalommá válnának a kórházi ellátásban rekedt gyerekek, akiknek a sorsát gyorsabb eljárásokkal rendeznék.

Ezek mellé került azonban egy olyan módosítás, amely tartalmilag ugyanazt a szövegrészt húzta ki négy jogszabályból. A gyermekvédelmi törvény eddig kimondta, hogy tilos kiskorúak számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A köznevelési törvény szerint az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak ezek népszerűsítésére. A médiatörvény az ilyen műsorszámokat a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott V. kategóriába sorolja, a közérdekű közleményekre vonatkozó szabály pedig kizárja, hogy ilyen tartalom társadalmi célú reklámként fusson.

A háttérben évek óta tartó uniós eljárás áll. Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást a gyermekvédelmi törvény miatt, 2022 decemberében pedig keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. A luxemburgi testület 2026. április 21-én kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, sőt először állapította meg a tagállamok közös értékeit rögzítő alapszerződési cikk önálló megsértését. A bizottság a következő lépésben már a pénzbírság összegéről kérhet döntést, amelyet akár az uniós támogatásokból is levonhatnak. A T/680 ebben a helyzetben érkezett, és nehéz másnak látni, mint a nyomás előtti meghajlásnak.

A fiatalok nemi önazonossága érzékeny a környezeti hatásokra, éppen a személyiségfejlődés legsérülékenyebb éveiben

Gyakori érv, hogy a nemi identitás és a szexuális irányultság veleszületett, ezért a környezet semmilyen hatással nincs rá. A számok azonban ennek ellentmondanak: a Gallup 2025 februárjában közzétett felmérése szerint 2024-ben az amerikai felnőttek 9,3 százaléka vallotta magát leszbikusnak, homoszexuálisnak, biszexuálisnak, transzneműnek vagy más, nem heteroszexuális identitásúnak. A 27 év alattiak körében ez az arány már 23 százalék fölött van, pedig két évvel korábban még 18,8 százalék volt. A 18 és 29 év közötti nőknél 31,4 százalékot mértek, vagyis a gyermekvállalásra biológiailag legalkalmasabb korú amerikai nők csaknem harmada tartja magát LMBTQ-személynek.

Ilyen gyors változást két év alatt semmilyen biológiai folyamat nem magyaráz. Maguk a Gallup szakértői is a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások átalakulásában és az egyre nyitottabb szexuális kultúrában látják az okát, tehát olyan társadalmi hatásokban, amelyeket a média és a közösségi platformok sokszorosan felerősítenek. Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja egy 2022-es írásában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államokban öt év alatt 4000 százalékkal nőtt a nemi diszfóriával diagnosztizált gyerekek száma, miközben a korábbi vizsgálatok szerint az érintett gyerekek közel 80 százaléka terápiás támogatás mellett spontán kinőtte a diszfóriát. A szerzők azt is felvetik, hogyan hat ez a légkör arra a nagy többségre, amelyben addig semmilyen kétség nem merült fel a saját neme felől, és mennyi fölösleges szorongást okozhat nekik.

A munkacsoport egy másik írása szerint a biológiai nem az esetek elsöprő többségében egyértelműen meghatározható, és azt az egyén által létrehozható ivarsejtek típusa dönti el. Mivel a spermium és a petesejt között nincs átmeneti forma, a biológiai nem kétpólusú, és nem alkot spektrumot. Kivételt csak az interszexuális személyek jelentenek, akiknek aránya a népességben nagyjából 0,018 százalék. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) is elismeri, hogy a nemi identitás biológiai és környezeti tényezők kölcsönhatásában alakul ki, és a transznemű identitás kialakulásához a korai, valamint a serdülő- és felnőttkori tapasztalatok is hozzájárulnak. A szexuális irányultságról Lisa M. Diamond, az APA elismert kutatója írja, hogy egyes embereknél idővel változhat, az ikervizsgálatok pedig azt jelzik, hogy nem kizárólag a gének határozzák meg.

A fiatalok nemi önazonossága tehát érzékeny a környezeti hatásokra, éppen a személyiségfejlődés legsérülékenyebb éveiben. A szexualitásról szóló iskolai foglalkozások ráadásul ritkán szorítkoznak tényközlésre, hiszen értékrendet és attitűdöket is formálnak. 

A gyermek testi, lelki és erkölcsi fejlődéséért elsősorban a szülő felel, ezért a négy törvényben szereplő védelem a szülők jogát is őrzi ahhoz, hogy ők döntsék el, mikor és hogyan beszélnek ezekről a témákról a gyerekükkel.

Szakemberek szerint a nehezen kezelhető gyerekek örökbefogadásának gondjait nem oldaná meg az azonos nemű párok bevonása

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy megváltoztatják az örökbefogadás rendszerét, mert ilyen ügyekben „nem a miniszternek, nem egy politikusnak kell döntenie”, hanem szakembereknek. Arra, hogy azonos nemű párok is örökbefogadhatnak-e majd, nem adott egyenes választ. 

Az Országgyűlésben már kevésbé volt óvatos: „hol van jobb helyen egy család nélkül felnövő vagy éppen egy alkoholista családból származó gyerek? […] Hollandiában emberkereskedőknél, szexuális bűnözőknél, drogkartelleknél vagy Magyarországon egy egyszülős vagy egy meleg párnál?” Ezt egy későbbi felszólalásában szinte szó szerint megismételte, tehát aligha volt elszólás:

„A család nélkül élő, magára hagyott, lehet, hogy az édesapja által szíjjal összevert – konkrét esetet mondok –, a szemét kivert gyerek hol van jobb helyen? Az utcán, drogkartellek kezében, szexuális bűnözők kezében vagy egy egyszülős családban, vagy meleg pároknál?”

Az azonos nemű párok valódi alternatívája azonban sosem az utca vagy a bűnszervezet. Magyarországon sok házaspár vár örökbefogadható gyermekre, köztük azok, akik a már népbetegségnek számító meddőséggel küzdenek, és a nevelőszülői hálózat is éppen arra való, hogy a vér szerinti családjából kiemelt gyerek családban nőjön fel. A KSH adatai szerint hat év alatt a háromszorosára nőtt az úgynevezett szivárványcsaládok száma, és már 4125 kisgyerek nevelkedik ilyen körülmények között. Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy 

„a Fidesz tűrte, a Tisza támogatja, a Mi Hazánk tiltaná a homoszexuális párok számára gyermekek örökbefogadását”.

Mivel a miniszterelnök szívesen idéz a Bibliából, érdemes megemlíteni, mit mondanak erről a történelmi egyházak. A Magyarországi Református Egyház zsinata 2004-ben tiltakozott az ellen, hogy a törvényhozás a homofil párok együttélését a házassággal egyenértékűnek tekintse, és lehetővé tegye számukra a gyermekek örökbefogadását – ezt az álláspontját 2019-ben megerősítette. A Katolikus Egyház Hittani Kongregációja II. János Pál pápasága idején úgy fogalmazott, hogy gyermekeket örökbefogadással bevinni homoszexuális együttélésekbe erőszakot jelent velük szemben, mert kihasználja kiszolgáltatottságukat, és ellentmond az ENSZ gyermekjogi egyezményében is rögzített elvnek, amely szerint mindig a gyermek mint gyengébb és védtelen fél érdekét kell előnyben részesíteni. A 2014-es családszinódusra a világ minden tájáról beérkezett egyházi vélemények is egyértelműen elutasították az ilyen jogszabályokat, mert a gyermeknek joga van ahhoz, hogy anyja és apja legyen.

Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportjához tartozó Hal Melinda szerint a gyermek egészséges fejlődéséhez apára és anyára egyaránt szükség van. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az LMBTQ-identitású emberek körében sok esetben jelennek meg mentális zavarok, gyakoribbak a személyiségzavarok, a párkapcsolataik pedig az átlagnál lényegesen gyakrabban bomlanak fel. Úgy látja, hogy a traumatizált, nehezen kezelhető gyerekek örökbefogadásának gondjait nem oldaná meg az azonos nemű párok bevonása, a megoldás a nevelőszülői hálózat megerősítése és a meddő házaspárok örökbefogadásának segítése lenne.

Egyes amerikai kutatások is aggasztó eredményekre jutottak. Paul Sullins szociológus az elmúlt évtizedben több országosan reprezentatív adatbázison vizsgálta az azonos nemű szülőkkel élő gyerekek lelkiállapotát. 2015-ös elemzésében az érzelmi problémák kockázata 3,6-szor, az ADHD előfordulása 2,4-szer volt magasabb náluk, mint a házas, közös biológiai szülőkkel élő gyerekeknél. Egy 15 701 fős, 15, 22 és 28 éves korban is követett minta alapján azt találta, hogy az azonos nemű szülőknél nevelkedők körében mindhárom életkorban gyakoribb volt a depresszió, a szorongás és az öngyilkossági gondolat, a különbséget pedig a családi stabilitás önmagában nem magyarázta. Sullins eredményeit a szakmai közegben sokan vitatják, arra azonban mindenképp intenek, hogy ilyen horderejű változtatást nem szabad a gyerekek hosszú távú sorsának alapos vizsgálata nélkül meghozni.

Az örökbefogadás eddig is a gyermek igényeihez és szükségleteihez keresett családot. A kormány által javasolt irány ezt fordítaná meg, és a felnőttek vágyait helyezné előtérbe.

A dizájnerdrogok, a széthulló családok és a digitális függőség miatt a fiatalkorú elkövetők egyre szélsőségesebben viselkednek

A gyerekek védelméhez az is hozzátartozik, hogy megóvjuk őket az erőszakos kortársaiktól. Az előző kormány 2025 decemberében, a Szőlő utcai botrány után a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezte a javítóintézeteket, a Tisza-kormány viszont júliusban úgy döntött, hogy idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe. A döntés nem számol azzal, kik élnek ezekben az intézményekben.

A 14–17 éves korosztályban 2024-ben több mint nyolcezer fiatal követett el bűncselekményt, az év végén azonban közülük mindössze 220-an voltak javítóintézetben. A bíróságok tehát egy szűk, súlyosabb ügyekben érintett kört küldenek oda. A jogerős ítélettel bekerülők több mint kétharmada rablás, tervezett lopás vagy erőszak miatt van ott, a letartóztatottak között pedig 93 rablással és 46 lopással gyanúsított fiatal volt. A Budapesti Javítóintézetben 2025. december 10-én 59 letartóztatott fiatalkorút őriztek. Közülük 31-et rablás, hatot emberölés kísérlete, négyet-négyet szexuális erőszak, illetve lopás miatt tartóztattak le, de akadt köztük terrorcselekménnyel, emberölés előkészületével és kerítéssel gyanúsított is.

A javítóintézetből senki sem akar börtönt csinálni. A fiatalok ott oktatást, pszichológiai segítséget, szakmai képzést és a társadalomba való visszailleszkedéshez szükséges támogatást kapnak. Az Aszódi Javítóintézet például személyiségvizsgálatra, egyéni pedagógiai programra, korrekciós és terápiás csoportokra építi a munkáját. Mindez azonban csak akkor működik, ha kiszámítható a napirend, világosak a szabályok, és a szabályszegésnek következménye van. A büntetés-végrehajtásnak megvan ehhez a szakmai háttere a biztonság, az őrzés és a kockázatkezelés terén éppúgy, mint a fiatalkorúak reintegrációjában.

A gyermekvédelmi rendszer elsődleges feladata a veszélyeztetett gyermekek gondozása. Ha a súlyos bűncselekménnyel gyanúsított fiatalok ugyanabba a rendszerbe kerülnek, mint a bántalmazott, traumatizált gyerekek, akkor éppen a leggyengébbek húzzák a rövidebbet, pedig az ő jogaik az elsődlegesek, és körülöttük nem alakulhat ki a megfélemlítés légköre. A dizájnerdrogok, a széthulló családok és a digitális függőség miatt a fiatalkorú elkövetők egyre szélsőségesebben viselkednek. Ha sok helyen már az iskolák sem bírnak az erőszakkal, egy bűnelkövetőknek fenntartott intézményben végképp nem lehet lemondani a rendvédelmi szemléletről.

A jelenlegi rendszernek vannak hibái, a bántalmazás megelőzésén és a személyzet képzésén valóban javítani kell. Ehhez azonban nem kell kivenni az intézeteket a büntetés-végrehajtás alól.

A magyar népesség fogyása drámai ütemben gyorsul, ilyen helyzetben a család, az anyaság és az apaság megbecsülése nemzeti érdek

Mindez olyan időszakban történik, amikor a magyar népesség fogyása drámai ütemben gyorsul. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint 2021-ben még 93 039 gyermek született, 2025-ben már csak 72 017, ami négy év alatt 23 százalékos visszaesés. A folyamat 2026-ban sem állt meg: január és július között 40 528 gyermek jött világra, 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanerre az időszakra.

A teljes termékenységi arányszám a 2021-es 1,61-ről 2025-re 1,31-re esett, 2026 első hét hónapjában pedig az előzetes érték már csak 1,28. Közben a szülőképes korú nők száma is fogy, mert most azok a kis létszámú korosztályok érik el a gyermekvállalás életkorát, amelyek maguk is alacsony születésszámú évekből származnak. A KSH korábbi számítása szerint 2019 és 2033 között a 15–49 éves nők száma mintegy 404 ezer fővel, 18,3 százalékkal csökkenhet, ami változatlan termékenység mellett is további visszaesést jelent.

Ilyen helyzetben a család, az anyaság és az apaság megbecsülése nemzeti érdek. Ezzel nehezen fér össze, ha az állam éppen azokat a szabályokat bontja le, amelyek a gyerekek természetes nemi önazonosságát védik.

A jogrend mindenhol előbbre helyezi a gyermekek védelmét a felnőttek korlátlan szabadságánál

A törlés hívei leggyakrabban diszkriminációra hivatkoznak. A négy törvényi rendelkezés azonban egyetlen felnőtt életét sem korlátozza, kizárólag a 18 év alattiaknak elérhető tartalmakra vonatkozik, ugyanúgy, ahogy az alkoholt, a szerencsejátékot vagy az erőszakos filmeket is életkorhoz kötjük. A jogrend mindenhol előbbre helyezi a gyermekek védelmét a felnőttek korlátlan szabadságánál.

Az uniós jogra hivatkozás is kevésbé meggyőző, ha felidézzük, hogy az Európai Unió Bíróságának devizahiteles ítéleteit tekintve sem az előző, sem a mostani kormány nem volt következetes. Úgy tűnik, a luxemburgi döntések csak akkor válnak sürgőssé, ha pénz függ tőlük. A tudományos konszenzust emlegetők pedig elhallgatják, hogy több nyugati ország éppen visszalép: Nagy-Britanniában például a 2024-es Cass-jelentés nyomán korlátozták a kiskorúak pubertásblokkolós kezelését, mert a mellette szóló bizonyítékokat gyengének találták.

A gyermekek védelme nem lehet alku tárgya

Magyar Péter a rádióban maga árazta be a gyermekvédelmet, a gyerekek biztonsága azonban nem lehet csereeszköz félmilliárd euróért, sem semmilyen más összegért. A négy törvényből törölt rendelkezésnek a helyén kellett volna maradnia, az örökbefogadásnál továbbra is a gyermek érdekét kellene szem előtt tartani, a javítóintézetekben pedig a rendet.

Kapcsolódó: